Lemondott posztjáról az Amnesty International nemzetközi emberjogi szervezet ukrajnai képviseletének vezetője a szervezet csütörtökön megjelent jelentése miatt, amelyben az Amnesty azt állítja: az ukrán hadsereg a civileket veszélyeztette azzal, hogy bázisokat létesített és fegyverrendszereket működtetett lakott területeken, többek között iskolákban és kórházakban.
Ha valaki nem egy olyan országban él, amelyet megszállók szednek szét, az nem értheti, milyen az, amikor a védősereget ítélik el
– írta ki Facebook-oldalára Okszana Pokalcsuk, elítélve munkaadója jelentését. Szerinte az Amnesty nem szándékosan ugyan, de az orosz propaganda céljait szolgálja, s nem vette figyelembe az ukrán védelmi minisztérium álláspontját.
Az Amnesty azonban pénteken hangsúlyozta, továbbra is kiállnak a jelentésben foglaltak mellett. A szervezet munkatársai április és július között főként a Harkiv, Mikolajev és Donbasz környéki harcok helyszíneit járták sorra, ahol szemtanúkat kérdeztek ki, valamint törvényszéki és tűzszerészeti vizsgálatokat végeztek. Három hónap alatt összesen tizenkilenc olyan települést találtak, ahol az ukránok a polgári infrastruktúrát használták fedezékként a harci cselekmények alatt. A jogvédő szervezet ráadásul úgy találta, léteztek olyan alternatívák, amelyek nem veszélyeztették volna a civileket. – A védelmi pozíció nem menti fel az ukrán hadsereget a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartása alól – közölte Agnes Callamard, az Amnesty főtitkára.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azonban azzal vádolta meg a nem kormányzati szervezetet, hogy a felelősséget az agresszorról az áldozatra hárítja át, a „terrorista államot”, Oroszországot pedig felmenti bűnei alól. Hanna Maljar védelmi miniszterhelyettes úgy vélte, azért vannak ukrán katonák lakott területeken, hogy megvédjék a helyieket az orosz támadásoktól. A Kijevben állomásozó amerikai és brit nagykövet is elítélte az Amnesty tanulmányát. Előbbi, Bridget Brink Twitter-üzenetében tudatta: „Mindenki számára világos kellene hogy legyen: az ukránok vannak veszélyben Oroszország agressziója, csapatai brutalitása és az ukrán városok elleni könyörtelen támadásai miatt”.
Orosz–ukrán háború 
