Valami sántít az ukrán gabonaszállítmányok körül

„Bár az orosz háború kétségtelenül valós problémákat okozott a globális élelmiszerpiacokon, a gondok más és összetettebb jellegűek, mint amit a legtöbb híradás sugall” – írta Nancy Qian. Ezt támasztja alá az a hír, hogy még Moszkvát is meglepte, hogy az ukrán kikötőkből hajókkal exportált élelmiszerek nagy része eddig nem a rászoruló országokba, hanem a gazdag nyugati államokba került – olvasható a Mandiner cikkében.

epa10030716 Ukrainian farmers load grain of barley and wheat at a magazine after harvest in Odesa area, Southern Ukraine, 23 June 2022. The Food and Agriculture Organization (FAO) of the United Nations said in its 10 June note assessing the risks emanating from the conflict in Ukraine that 'the current war raises concerns over whether crops will be harvested. It has already led to the closures of ports and oilseed crushing operations, affecting products intended for the export markets. These are taking a toll on the country's exports of grains and vegetable oils. On 24 February Russian troops entered Ukrainian territory starting a conflict that has provoked destruction and a humanitarian crisis. EPA/STR Fotó: STR

Ebből a szempontból is érdemes átgondolni Ukrajna szerepét a globális élelmiszer-ellátásban, hiszen 2020-ban nagyon kevés rizst exportált, 18 millió tonna búzát és 28 millió tonna kukoricát. Oroszország (37,3 millió tonna), az Egyesült Államok (26 millió tonna), Kanada (26 millió tonna) és Franciaország (19,8 millió tonna) után volt az ötödik legnagyobb búzaexportőr, és a negyedik legnagyobb kukoricaexportőr az USA (52 millió tonna), Argentína (37 millió tonna) és Brazília (34 millió tonna) után.

Nancy Qian  szerint ezért

az ukrán búza és kukorica elvesztése önmagában nem okozhat élelmezési bizonytalanságot a szegény országokban, mivel a termelés és a más országokból származó export növekedhet. 

 

Könnyen pótolható

Például a kukoricától függő szegény országok a kukorica nagy részét saját maguk termelik meg, és nagyon kevés importtermékük származik Ukrajnából. Kenya például 2020-ban mindössze 11 818 tonnát importált Ukrajnából. Ekkora hiány szerinte viszonylag könnyen pótolható, különösen, ha figyelembe vesszük: világviszonylatban a világon megtermelt kukoricának csupán 15 százalékát fogyasztják el élelmiszerként. Az Egyesült Államokban, amely a világ legnagyobb kukoricatermelője, évente 10-12 millió tonnát használnak fel édesítőszer előállítására.

Nancy Qian szerint az ukrán búza elvesztését könnyen kipótolhatják más termelők. A múltbeli termelési adatok azt mutatják, hogy sok ország jelenleg nem használja ki a teljes termelési kapacitását. Ha például az USA búzakivitelét a jelenlegi 26 millió tonnás szintről az 1981-es 44 millió tonnás csúcsra emelnénk, az jóval felülkompenzálná Ukrajna teljes búzaexportjának kiesését.

Qian arra is felhívja a figyelmet, hogy a műtrágyahiány veszélye is azért került a címlapokra, mert ez világszerte csökkentheti a kínálatot és növelheti az élelmiszerek árát. Ukrajna azonban a világ műtrágyakivitelének mindössze 0,8 százalékát adja.

Mindent összevetve, a szegény országokat nem érintheti jelentősen az ukrán mezőgazdasági termékek elvesztése – vonja le a következtetését Nancy Qian. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az élelmezésbiztonsággal kapcsolatos aggodalmak túlzók lennének. A problémák egyszerűen mások és összetettebbek, mint amit a szalagcímek sugallnak.

Az élelmezésbiztonság évek óta folyamatosan romlik

Az alacsony jövedelmű országokban a 2015-ös 13 százalékról 2019-re 26 százalékra emelkedett a megfelelő minőségű táplálékkal nem rendelkezők aránya,

ami olyan tényezők összjátékának köszönhető, mint az éghajlatváltozás, az intézmények működésképtelensége és a regionális fegyveres konfliktusok. Nancy Qian szerint, ha a problémát kizárólag Oroszország ukrajnai háborújával hozzuk összefüggésbe, az azzal a téves feltételezéssel jár, hogy a probléma orvosolható vagy jelentősen enyhíthető a kelet-európai háború befejezésével.

Ukrajna orosz megszállása valóban problémákat okozhat a globális élelmiszerpiacokon. Rövid távon csökkentette a globális élelmiszer-ellátást, de szerencsére a közelmúltbeli tárgyalások szabaddá tették a kikötőkhöz való hozzáférést és a hajózási útvonalakat. Ezenkívül a 850 millió tonna globális gabonatartalék, amelynek 25 százaléka az USA és az Európai Unió birtokában van, szintén felhasználható az átmeneti hiányok kezelésére.

A nagyobb, hosszú távú veszélyt inkább az jelenti, hogy Oroszország – és nem pedig Ukrajna – csökkenti az exportot.

Oroszország a világ búzakivitelének 19 százalékát és a műtrágyakivitel 15 százalékát adja. Az export csökkenhet a háború, a rossz időjárás vagy egy gazdasági válság miatt, amely kisiklatja a termelést. Csökkenhet politikai okokból is, például ha Oroszország piaci erejének kihasználására törekszik, ahogyan azt a gázzal kapcsolatban is tette. Ezzel szemben Ukrajna és szövetségesei megpróbálhatják növelni az Oroszországra nehezedő gazdasági nyomást a mezőgazdasági exportjának betiltásával, amely eddig mentesült a kereskedelmi szankciók alól. A politikai ellenségeskedés valószínűleg a fegyveres konfliktus befejezése után is folytatódni fog.

Tekintettel ezekre a kockázatokra, az USA és élelmiszer-termelő szövetségesei számára az észszerű válasz a növénytermesztés és a tartalékok növelése lenne. A termelés növelése lehetővé tenné a gabonatartalékok bővítését anélkül, hogy csökkentenék a globális készleteket. A nagyobb tartalékok birtokában pedig könnyebben lehet kisebb mennyiségeket felszabadítani az átmeneti hiányok kiegyenlítésére. Ezzel egyben határozott jelzést küldenének a gazdálkodóknak a termelési kapacitás fenntartására, ami segít biztosítani, hogy szükség esetén még nagyobb szintű termelést tudjanak folytatni.

Nancy Qian szerint tehát a termelés és a tartalékok növelése rövid távon mérsékelné a háború okozta zavarokat, és idővel csökkentené a globális függőséget az orosz mezőgazdasági exporttól, ami Ukrajna szövetségeseinek nagyobb politikai mozgásteret biztosít. Ezek egyben a krónikus élelmezési bizonytalanság növekvő fenyegetésével szembesülő szegény országok számára biztosítékot jelentenének a tömeges éhínség ellen.

Egy orosz diplomata kifakadása

A professzor asszony írásának igazságát némiképp alátámasztja az orosz külügyminisztérium nemzetközi szervezetek osztályának igazgatója, Petr Iljicsev kifakadása. A vezető diplomata a Ria Novosztyi lapnak úgy nyilatkozott, hogy augusztus 16-ig tizenhat hajó, 535 ezer tonna élelmiszerrel már elindult a megállapodás szerinti humanitárius folyosón. Petr Iljicsev kiemelte, hogy egyelőre a szállítmányok nagy része elsősorban nem búza, hanem takarmánynövények.

„Kukorica és szója, ami nem a rászoruló fejlődő országokba kerül, hanem, meglepetésünkre, a gazdag országokba. Az Egyesült Királyságba, Írországba, Olaszországba, a Koreai Köztársaságba, Törökországba és Kínába.”

„A kezdeményezés egyeztetésekor viszont abból indultunk ki, hogy sürgősen meg kell oldani a fejlődő országok élelmiszerszektorában kialakult válságokat” – magyarázta a megdöbbenését. Hozzátette: „Ezt mindenesetre a nyugati képviselők az elmúlt hónapokban folyamatosan ismételték, hazánkat hibáztatva az ukrán gabona állítólagos blokkolásáért”.

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

Borítókép: Ukrán gazdák búzával töltenek fel egy tárolót Odessza közelében (Fotó: EPA/STR)