Nukleáris pajzs használatával vádolja Washington Moszkvát

Az elmúlt néhány napban úgy tűnik, az ukrajnai erőműveké lett a főszerep a háborúban. Antony Blinken amerikai külügyminiszter azzal vádolja Moszkvát, hogy a zaporizzsjai atomerőművet nukleáris pajzsként használja, területén pedig katonai bázist hoztak létre az orosz egységek. A napokban arra is fény derült, hogy miért sikerült villámgyorsan elfoglalni a háború első napján a csernobili létesítményt, egy új jelentés szerint orosz kémek keze lehetett a dologban. A múlt héten az inváziós erők átvették az ellenőrzést Ukrajna második legnagyobb erőműve felett, ezzel pedig még nagyobb veszély fenyegeti a háború sújtotta ország áramellátását.

Kémek Csernobilban

Az Enerhodar városa közelében található nukleáris létesítményt a háború korai szakaszában, még márciusban foglalták el az orosz egységek, azt követően, hogy az ország északi részén elhelyezkedő, már nem üzemelő csernobili komplexumot is ellenőrzésük alá vették. Az 1986-os tragédiáról elhíresült erőművet a háború első napján foglalták el az inváziós erők, 

az ukrán védők harc nélkül adták meg magukat. 

Ezt egészen eddig a háború elején ritkán tapasztalható anomáliának tudták be, a Reuters hírügynökség által a napokban közölt oknyomozó riportból azonban kiderült, hogy ennél sokkal többről van szó. A háború kitörését megelőzően Ukrajnát ellepték az orosz kémek, akik különböző közepes és magas rangú ukrán tisztviselőket próbáltak megvesztegetni és zsarolni annak érdekében, hogy komolyabb harcok nélkül sikerüljön leváltaniuk a kijevi vezetést, ha arra kerül sor. Ez – ahogy láthatjuk – a legtöbb esetben kudarcot vallott, 

azonban Csernobil az ékes példája annak, hogyan alakulhatott volna a háború, ha az orosz kémek sikerrel járnak.

Az erőmű átadásáért annak biztonsági igazgatója, Valentin Viter felelős – írja a Reuters bírósági dokumentumokra hivatkozva. Viter jelenleg börtönben ül, hazaárulással és posztjának elhagyásával vádolják.

Ma még ukrán, holnap már orosz áram?

Habár a Pripjaty folyó partján fekvő létesítmény újra ukrán fennhatóság alá került, 

a napokban Moszkva bejelentette, elfoglalta Ukrajna második legnagyobb erőművét – a Donyeck megyei Vuhlehirszknél található objektum kilóg a sorból, ugyanis itt a villamos energia előállítására szenet használnak. 

– Apró taktikai előnyt sikerült elérniük Vuhlehirszk elfoglalásával – reagált a fejleményekre Olekszij Aresztovics ukrán elnöki tanácsadó.

Ennek ellenére az ukrán áramellátás megszenvedheti két fontos erőművének elvesztését. Habár a zaporizzsjai és a vuhlehirszki létesítményeket még mindig ukrán szakemberek üzemeltetik, valamint az itt – a zaporizzsjai erőműben – kitermelt villamos energiát is Kijev vásárolja fel, 

Moszkva akár dönthet úgy is, hogy saját energetikai infrastruktúrájába integrálja ezeket. 

Ezt a forgatókönyvet már májusban felvázolták, ekkor az ukrán nukleárisenergia-ügynökség szóvivője úgy nyilatkozott, az erőmű kizárólag Ukrajna energiahálózatában képes működni. Ahhoz hogy az orosz fél a sajátjába tudja csatlakoztatni, új távvezetéket kellene kiépítenie, ami azonban rengeteg időt venne igénybe – fogalmazott Leonid Olijnik.

A villamosenergia-piaci átvitelirendszer-üzemeltetők európai hálózata (ENTSO) által közzétett térkép szerint azonban nemcsak hogy Belarusszal és Oroszországgal is nagyfeszültségű távvezetékrendszer köti össze Ukrajnát, de a zaporizzsjai erőműből a Krím félszigetre is ilyen kábelek vezetnek. 

A 2014-ben annektált terület szintén nagyfeszültségű távvezetékekkel csatlakozik Oroszországhoz, ezek pedig egytől egyig orosz fennhatóság alá tartozó területeken haladnak keresztül. 

Ezt figyelembe véve már nem tűnik annyira lehetetlennek, hogy Moszkva elvágja Kijevet az áramellátásának húsz százalékát adó zaporizzsjai létesítménytől.

Borítókép: A zaporizzsjai atomerőmű a Dnyipro folyó túloldaláról (Fotó: AFP/Getty Images/Ed Jones)