Elsőként az Európai Unió vetette fel, hogy az energiahordozókra is szankciókat kell kivetni. Kezdték a szénnel, aztán jött az olajszankció, ami hazánkat súlyosan érintette volna, ha eredeti formájában kerül elfogadásra. Ezért tiltakozott hazánk a bevezetése ellen, és harcolt ki mentességet végül. A harmadik pedig a gázszankció, amit nem fogadtak el, de folyamatosan lebegtetik – fogalmazott az Alapjogokért Központ jogi elemzője, aki arra is rámutatott, hogy a politika asztalán lévő javaslatokat a piac szereplői, eladók és vevők egyaránt beárazzák.
Hiába mondja a baloldal, hogy még nem fogadtak el gázszankciót, tehát ez nem lehet a magas gázár oka, hát dehogynem, nem is mondták, hogy nem lesz ilyen, ezért a piacok már beárazták ezt a szankciót
– fogalmazott Szikra, majd így folytatta: – Tehát az energetikapolitika összekapcsolódott a háború kérdésével, ezért válaszul Oroszország is elkezdte csökkenteni az Európának értékesített gáz mennyiségét.
A szeptember 28-i adást itt hallgathatják meg:
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!