Lapozó: Pedagógushiány miatt kevesebb gyerekkel kezdődik el a tanév az olasz iskolákban

Egy év alatt nyolc százalékkal nőtt az Afrikából érkező diákok száma Franciaországban · Olaszország is belátta az atomenergia szükségességét · Már a jómódú franciáknak is problémás kijönni a havi fizetésükből · Pedagógushiány miatt kevesebb gyerekkel kezdődik el a tanév az olasz iskolákban.

Egy év alatt nyolc százalékkal nőtt az Afrikából érkező diákok száma Franciaországban

A külföldi diákok fogadásával megbízott francia ügynökség, a Campus France adatai szerint a 2021/2022-es tanévben nyolc százalékkal nőtt a külföldi hallgatók száma a francia felsőoktatásban. Ez pedig 2005 óta a legnagyobb évközi növekedés, a külföldi diákok létszáma már meghaladta a 400 ezer főt. A franciaországi továbbtanulás digitális platformján, az Etudes en France portálon csak 2022 második felében több mint 140 ezer jelentkezést nyújtottak be a világ 70 országából érkező diákok. Ez pedig 18 százalékos emelkedést jelent a koronavírus-járványt megelőző időszakhoz képest. Arányaiban a legnagyobb növekedést az amerikai kontinensről és az Európából érkező jelentkezések számában mérték 15, illetve 13 százalékkal. Az észak-afrikai és a közel-keleti országok pedig – a már ott tanuló és újonnan felvett diákok számával – továbbra is vezetik a listát a mobilitás 10 százalékos növekedésével is. A francia felsőoktatásba beiratkozott külföldi hallgatók származási országának top 10-es listáján a 2021-2022-es tanévben Marokkó, Algéria, Szenegál, Tunézia, Elefántcsontpart és Kamerun szerepel hasonlóan a korábbi évekhez. A Campus France következő öt évre vonatkozó előrejelzései szerint az afrikai diákok mobilitása tovább fog növekedni, ami elsősorban a Szubszaharai Afrikát érinti. „Míg a szubszaharai térségből érkező hallgatók 2015-ben még csak a külföldi hallgatók 20 százalékát képviselték, 2020-ban már 25 százalékukat. A számok azt mutatják, hogy Franciaország vonzereje folyamatosan és erőteljesen növekszik”– közölte Judith Azema, a Campus France kommunikációs megbízottja.

Forrás: lemonde.fr

Olaszország is belátta az atomenergia szükségességét

„Olaszországnak is szüksége van atomenergiára” – ismerte el az olasz ökológiai átmenetért felelős miniszter, Roberto Cingolani. A megújuló energiaforrások nem termelnek elegendő energiát, atomerőművek nélkül Itália nem éri el az energiafüggetlenséget. Az olasz miniszter az árplafon bevezetését sürgeti az energiatermékekre. Mostanra már minden olasz politikus belátta, hogy nincs vesztegeti való idő, mert az olasz vállalkozások egymás után jelentenek csődöt, a lakosságot pedig megfojtják a megemelkedett rezsiköltségek. Az atomerőművek létesítését eddig Matteo Salvini, a Liga elnöke szorgalmazta, aki hangsúlyozta, hogy Olaszország körbe van véve atomerőművek tömkelegével, amelyek biztonságosan működnek, és az energiaellátás biztonságát nyújtják a többi európai országnak.

Forrás: affaritaliani.it

Már a jómódú franciáknak is problémás kijönni a havi fizetésükből

A személyi hitelekkel foglalkozó vállalatcsoport, a Cofidis legfrissebb franciaországi felméréséből az derül ki, hogy a francia háztartásoknak átlagosan már 510 euró (valamivel több, mint 200 ezer forintnak megfelelő összeg) hiányzik minden hónap végén ahhoz, hogy komfortosan, aggodalmak nélkül jöjjenek ki a havi jövedelmükből. Ez pedig rekordnak számít a Cofidis adatai szerint. Ráadásul a hiányzó 510 eurót a franciák – ha rendelkezésükre állna – nem luxuscikkekre költenék, hanem létfenntartásra, alapvető árucikkekre, elsősorban élelmiszerre és energiaszámlákra.

Emmanuel Lechypre gazdasági szakújságíró szerint már nemcsak az alacsonyabb jövedelmű és a szociálisan rászoruló rétegeket érinti a probléma, hanem a képzett, magasabb fizetésű, jómódú franciákat is. Az élelmiszerek árának a növekedését ugyanis már a franciák 82 százaléka érzi meg a pénztárcáján, az energiahordozók és a közlekedés drágulása pedig már 80, illetve 64 százalékuk életében jelenik meg markánsan. Az egyes társadalmi-gazdasági rétegek között már nincs jelentős szakadék a vásárlóerő tekintetében: akik korábban a klíma és a környezetvédelem miatt aggódtak, ma már a jövedelmük vásárlóereje miatt teszik ugyanezt. Bár a franciák 55 százaléka továbbra is eltökélt, hogy megvalósítja a már korábban eltervezett és nagyobb kiadással járó projektjeit, 41 százalékuk úgy véli, hogy a pénzügyi körülmények miatt végül nem valószínű, hogy sort keríthet majd rájuk.

Forrás: bfmtv.com

Pedagógushiány miatt kevesebb gyerekkel indul a tanév az olasz iskolákban

„Idén 300 ezerrel kevesebb tanuló ült be az iskolapadba, mint 2021-ben” – mondta az olasz oktatási tárca vezetője, Patrizio Bianchi. Összesen hétmillió diák és 50 ezer tanár kezdte meg az új tanévet. Az új osztályok már nem a koronavírus-járvány miatt ritkultak meg, a legnagyobb problémát már a pedagógushiány jelenti. Mivel nincs elég tanár Olaszországban, ezért nem tudnak időben kezdeni az iskolák. A pedagógus-utánpótlás már 50 éve komoly nehézségekkel küzd. A járvány alatt tömegével mentek előre hozott nyugdíjba a pedagógusok, pótlásukat nem kezdték meg időben az illetékes szervek. A tanárok egynegyede helyettesít, nincs állandó katedrája, egyik iskoláról a másikra vándorol. Ennek oka, hogy a központi pályázatok ellehetetlenítik, hogy az iskola vezetősége döntsön a tanárok felvételéről. Idén elsőként az észak-olaszországi Bolzanóba térhettek vissza az iskolába a diákok szeptember 5-én, szeptember 12-étől pedig Abruzzo, Basilicata, Friuli-Venezia Giulia, Lombardia, Piemonte, Veneto, Trento és Lazio tartományok is elkezdték az oktatást. Szeptember 19-én Szicília és Valle d’Aosta tartományokban is megnyílnak az iskolák kapui.

Forrás: agi.it, affaritaliani.it

Borítókép: illusztráció (Fotó: Unsplash)