Katonai következmények
Az orosz elnök beszéde óta napvilágot láttak olyan információk, melyek pontosítják, miről is van szó. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerint a részleges mozgósítás részeként körülbelül háromszázezer tartalékost hívhatnak be.
Erre azért van szükség, mivel jelenleg úgy tűnik, Moszkvának a frontvonalakon nincsen elegendő katonája és fegyverzete ahhoz, hogy felvegye a harcot a Nyugat által támogatott ukrán haderővel
− fogalmazott a szakértő. Hozzátette, ezt mutatják azok a hírek is, hogy az orosz börtönökben próbálnak toborozni, különböző zsoldosokat vetnek be, valamint hadi eszközöket és fegyverrendszereket telepítenek át más területekről, például Szíriából.
A részleges mozgósítás ezt a problémát − elsősorban a bevethető katonák hiányát − hivatott orvosolni, ugyanakkor a hadigazdaságra történő átállás − ezzel kapcsolatban már júliusban is hoztak törvényeket − elősegítheti a megsemmisített, valamint hátrahagyott hadi eszközök pótlását. A haderő létszámának megerősítésével több katonát tudnak bevetni nagyobb területek bevonásával.
Jelenleg két katonai körzet, a nyugati és a központi van jelen Ukrajnában, a jövőben ez is megváltozhat további körzetek bevonásával.
Putyin szerdai bejelentését megelőzően kedden az orosz törvényhozás alsóháza a büntető törvénykönyv katonákra, katonai szolgálatra vonatkozó pontjainak módosításáról szavazott. Sokan ezt az általános mozgósítás bevezetésének előjeleként könyvelték el, azonban a részleges mozgósítás kihirdetésével is komoly következményei lehetnek a változtatásoknak.
A szigorítások értelmében azokat, akik nem tesznek eleget a katonai szolgálatuknak, súlyos börtönbüntetéssel sújthatják
− mutatott rá Kis-Benedek József. Az önkéntes megadás „bűntettét” például három–tíz év börtönnel büntethetik.
Borítókép: Orosz katona áll őrt egy luhasznki erőműnél (Fotó: AFP/Getty Images/Alekszander Nemenov)
Oroszország mozgósít
