időjárás -1°C Ingrid , Ágota 2023. február 5.
logo

Szijjártó: A Nyugat-balkáni országok uniós integrációja hozzájárulna Európa biztonságához

Forrás: MTI
2022.09.02. 13:14 2022.09.02. 15:37
Szijjártó: A Nyugat-balkáni országok uniós integrációja hozzájárulna Európa biztonságához

A nyugat-balkáni országok európai integrációja hozzájárulna ahhoz, hogy fokozzuk az európai biztonságot – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Belgrádban, ahol a Nyitott Balkán elnevezésű kezdeményezés csúcstalálkozóján vett részt.

Mint mondta: az Ukrajnában dúló háború, illetve az energiaellátásra tett pusztító hatása olyan körülményeket teremt Európában, amelyek a kontinens és az Európai Unió katasztrofális meggyengüléséhez vezetnek.

Hozzátette: „az Európai Unió vezetői nem voltak képesek megakadályozni azt, hogy az európai emberek fizessék meg a háború árát, amelyért semmiképpen sem terheli őket felelősség”. A miniszter úgy folytatta: meg kell vizsgálni azt, hogyan kerülhetők el a további problémák, illetve a háború további pusztítása.

 

Egyértelművé kell tenni, hogy – jobban, mint valaha – a bővítési politikának kell lennie az EU legfontosabb politikájának. Egyszerűen fogalmazva Európának mindenképpen szüksége van a Nyugat-Balkánra

 

 – szögezte le Szijjártó Péter.

A külgazdasági és külügyminiszter rámutatott, hogy az ukrajnai háború globálisan is rendkívül súlyos hatással van az élelmiszerellátás biztonságára, több száz millió embert fenyeget az a veszély, hogy nem jut elég élelmiszerhez. „Tudjuk, hogy az éhezés előmozdító tényezője lehet a migrációnak, és számíthatunk további migrációs hullámokra. Sajnálatos módon az első jelei ennek már megmutatkoztak a határainkon, ahol új szintre lépett a migránsok és az embercsempészek agressziója” – közölte.

Egyben nagyrabecsülését fejezte ki Törökországnak, amely az egyetlen sikeres kezdeményezést tette, hogy közvetítsen Oroszország és Ukrajna között, valamint Szerbiának, amely jelentős erőfeszítéseket tett, hogy a két ország közötti határszakaszt megvédje.

 

Annak érdekében, hogy elkerüljük az olyan forgatókönyveket, amelyekkel 2015-ben szembesültünk, koordinált cselekvésre van szükség a nyugat-balkáni országokkal

 

– húzta alá, majd rámutatott, hogy éppen ezért a térségbeli országok európai integrációja elősegítené azt, hogy Európa ne legyen kettős – déli és keleti – biztonsági nyomásnak kitéve.

Az energiabiztonságról szólva Szijjártó Péter kiemelte, hogy „Magyarország rendkívül nagy bajban lenne, ha nem építettük volna ki a Török Áramlatot együtt Törökországgal, Bulgáriával és Szerbiával”. Ehhez kapcsolódóan közölte, hogy az energiaellátás nem politikai kérdés, ha „nem építettük volna meg ezt a csővezetéket, akkor nagyon nagy bajban lennénk, mert ha megnézzük az európai csővezetékeket, akkor ez az egyetlen biztonságos tranzitútvonal, és az egyetlen megbízható tranzitútvonal, hiszen mindannyian tisztában vagyunk a folyamatos turbulenciákkal, problémákkal, megszakításokkal és a csökkentett volumenekkel a nyugati és az északi szállítási útvonalak esetében”. Mint mondta: a Nyugat-Balkán biztonságos és megbízható tranzitot nyújt az energiaellátás szempontjából.

Szijjártó Péter arra is rámutatott, hogy az európai gazdaság szenved, hiszen éppen csak véget ért a koronavírus-járvány, az ukrajnai háború máris ismét padlóra küldte Európát.

 

A közös piac kiterjesztése mindenképpen a segítségünkre lenne

 

– tette hozzá, majd Magyarország példáját hozta fel, amely az utóbbi évtizedben 87 százalékkal növelte a kereskedelmi forgalmát a belgrádi csúcstalálkozón jelen lévő országokkal.

A külgazdasági és külügyminiszter azt is közölte, Magyarország nem ért egyet az Európai Unió bővítési politikájával, ha Budapesten múlna, a nyugat-balkáni országok már az EU tagjai lennének. Ezt szem előtt tartva „Magyarország készen áll arra, hogy csatlakozzon egy szorosabb együttműködéshez a Nyitott Balkán kezdeményezés országaival” az energiaellátás, az energiacsere és az élelmiszerellátás biztonságának a megvalósítása érdekében.

Schengeni övezet a Balkánon A Nyitott Balkán egy viszonylag új, 2021 nyarán útjának indított kezdeményezés, melyben Szerbia, Albánia és Észak-Macedónia vesz részt. A cél − hogy egy, a schengeni övezethez hasonló gazdasági térséget hozzanak létre a Balkánon − azonban korántsem ilyen újkeletű, már a kilencvenes évek elején felvetődött az ötlet, azonban ezt akkor Jugoszlávia felbomlása és a délszláv háborúk keresztbe húzták. A tőke, áruk és munkaerő határokon átívelő szabad mozgásának biztosítása mellett a kezdeményezés a tagországok uniós integrációját is hivatott előmozdítani. A három részes állam mellett potenciális tagjelölt még Koszovó, Bosznia-Hercegovina, valamint Montenegró. Pristina legfőbb problémája Belgráddal való zavaros viszonya, Boszniában a szerb-horvát-bosnyák politikai konszenzus hiánya miatt nem tudnak dönteni a csatlakozásról, Montenegró pedig alapvetően támogatja a kezdeményezést. 

 

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.