Szijjártó: A Nyugat-balkáni országok uniós integrációja hozzájárulna Európa biztonságához

A nyugat-balkáni országok európai integrációja hozzájárulna ahhoz, hogy fokozzuk az európai biztonságot – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Belgrádban, ahol a Nyitott Balkán elnevezésű kezdeményezés csúcstalálkozóján vett részt.

Belgrád, 2022. szeptember 2. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Nyitott Balkán kezdeményezés tagországainak csúcstalálkozóján Belgrádban 2022. szeptember 2-án. MTI/EPA/Andrej Cukic Fotó: Andrej Cukic

Az energiabiztonságról szólva Szijjártó Péter kiemelte, hogy „Magyarország rendkívül nagy bajban lenne, ha nem építettük volna ki a Török Áramlatot együtt Törökországgal, Bulgáriával és Szerbiával”. Ehhez kapcsolódóan közölte, hogy az energiaellátás nem politikai kérdés, ha „nem építettük volna meg ezt a csővezetéket, akkor nagyon nagy bajban lennénk, mert ha megnézzük az európai csővezetékeket, akkor ez az egyetlen biztonságos tranzitútvonal, és az egyetlen megbízható tranzitútvonal, hiszen mindannyian tisztában vagyunk a folyamatos turbulenciákkal, problémákkal, megszakításokkal és a csökkentett volumenekkel a nyugati és az északi szállítási útvonalak esetében”. Mint mondta: a Nyugat-Balkán biztonságos és megbízható tranzitot nyújt az energiaellátás szempontjából.

Szijjártó Péter arra is rámutatott, hogy az európai gazdaság szenved, hiszen éppen csak véget ért a koronavírus-járvány, az ukrajnai háború máris ismét padlóra küldte Európát.

A közös piac kiterjesztése mindenképpen a segítségünkre lenne

– tette hozzá, majd Magyarország példáját hozta fel, amely az utóbbi évtizedben 87 százalékkal növelte a kereskedelmi forgalmát a belgrádi csúcstalálkozón jelen lévő országokkal.

A külgazdasági és külügyminiszter azt is közölte, Magyarország nem ért egyet az Európai Unió bővítési politikájával, ha Budapesten múlna, a nyugat-balkáni országok már az EU tagjai lennének. Ezt szem előtt tartva „Magyarország készen áll arra, hogy csatlakozzon egy szorosabb együttműködéshez a Nyitott Balkán kezdeményezés országaival” az energiaellátás, az energiacsere és az élelmiszerellátás biztonságának a megvalósítása érdekében.

Schengeni övezet a Balkánon A Nyitott Balkán egy viszonylag új, 2021 nyarán útjának indított kezdeményezés, melyben Szerbia, Albánia és Észak-Macedónia vesz részt. A cél − hogy egy, a schengeni övezethez hasonló gazdasági térséget hozzanak létre a Balkánon − azonban korántsem ilyen újkeletű, már a kilencvenes évek elején felvetődött az ötlet, azonban ezt akkor Jugoszlávia felbomlása és a délszláv háborúk keresztbe húzták. A tőke, áruk és munkaerő határokon átívelő szabad mozgásának biztosítása mellett a kezdeményezés a tagországok uniós integrációját is hivatott előmozdítani. A három részes állam mellett potenciális tagjelölt még Koszovó, Bosznia-Hercegovina, valamint Montenegró. Pristina legfőbb problémája Belgráddal való zavaros viszonya, Boszniában a szerb-horvát-bosnyák politikai konszenzus hiánya miatt nem tudnak dönteni a csatlakozásról, Montenegró pedig alapvetően támogatja a kezdeményezést.