– Mindent megteszünk azért, hogy az ukrajnai konfliktus minél hamarabb véget érjen, de Ukrajna vezetése sajnos bejelentette, hogy elutasítja a tárgyalási folyamatot. Közölte, hogy céljait katonai eszközökkel akarja elérni, ahogy mondja, a csatatéren – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Narendra Modi indiai miniszterelnökkel pénteken Szamarkandban folytatott megbeszélésén.
Megjegyezte, hogy az indiai kormányfő különösen aggódik az ukrajnai helyzet miatt, és ő megígérte neki, hogy folyamatosan tájékoztatni fogja a legújabb hadszíntéri fejleményekről.
Putyin és Modi a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) csúcstalálkozója alkalmából tartózkodik Szamarkandban.
– Oroszország ukrajnai különleges katonai műveletének terve nem képezi módosítás tárgyát az ukrán ellentámadás dacára – mondta el ezután az orosz elnök a sajtóértekezletén. Putyin kifejtette, hogy a művelet során a vezérkar hozza meg az operatív döntéseket, ha valamit kulcsfontosságúnak tart. Mint mondta, a fő cél a Donyec-medence egész területének felszabadítása – ez a munka folyamatban van.
Az ukrán hadsereg ellentámadási kísérletei ellenére a mi offenzív műveleteink magában a Donyec-medencében nem álltak le, hanem folytatódnak
– hangsúlyozta.
– A kijevi hatóságok bejelentették, hogy aktív ellentámadó műveletet kezdtek és folytatnak. Na meglátjuk, hogy milyen lesz és hogyan végződik – fogalmazott Putyin. Mint mondta, Moszkva egyelőre visszafogottan reagált az orosz területet ért lövésekre és a területén elkövetett terrortámadásokra. Említést tett róla, hogy ilyen kísérletek nukleáris létesítmények környékén is történtek, de Putyin szerint a hatóságok urai a helyzetnek. Kilátásba helyezte, hogy komolyabb lépések történnek majd, ha a kijevi hatóságok nem értik meg, hogy az ilyen módszerek elfogadhatatlanok.
Az orosz fegyveres erők a közelmúltban végrehajtottak néhány érzékeny csapást, tekintsük ezeket figyelmeztetésnek. Ha a helyzet hasonlóképpen alakul tovább, akkor a válaszlépés komolyabb lesz
– figyelmeztetett Putyin.
Az orosz elnök azt mondta, hogy az orosz hadsereg csak kapacitásának egy részével, szerződéses katonákkal harcol, és nem siet. Putyin annak szándékával magyarázta a különleges hadművelet elindítását, hogy megakadályozzák, hogy a Nyugat egy oroszellenes enklávét hozzon létre Ukrajnában. Az orosz elnök szerint a Nyugat hiába várja Oroszország összeomlását.
Az üzbegisztáni csúcstalálkozón egyébként Szadir Dzsaparov kirgiz elnök és tádzsik kollégája, Emomalii Rahmonis is megbeszélést folytatott, akik megállapodtak abban, hogy tűzszünet kötésére utasítják az illetékes intézményeket, valamint arra, hogy vonják vissza erőiket és a fegyverzetet az érintkezési vonalról. A kirgiz határőrszolgálat nem sokkal korábban bejelentette, hogy
Kirgizisztán és Tádzsikisztán nemzetbiztonsági bizottságainak vezetői helyi idő szerint pénteken 16 órától tűzszüneti megállapodást kötöttek.
Bár az évek óta területi vitában álló két ország határán rendszeresek az összecsapások, a mostaniak a korábbiaknál súlyosabbak voltak. Oroszország pénteken aggodalmát fejezte ki az erőszak miatt, és külügyminisztériuma felszólította mindkét felet, hogy tegyenek átfogó és sürgős intézkedéseket az eszkaláció megállítására.
A két fél nehézfegyverek, köztük páncélozott harckocsik és aknavetők bevetésével vádolta egymást. Biskek szerint a tádzsik erők pénteken rakétavetőkkel lőtték a délnyugat-kirgizisztáni Batken határvárost. A kirgiz határőrség közleménye szerint polgári infrastruktúra semmisült meg a városban.
A kirgiz egészségügyi minisztérium arról tájékoztatott, hogy 31 ember került különböző súlyú sebesülésekkel kórházba. Tádzsikisztán azt állítja, hogy a kirgiz csapatok egy előőrsükre és több tádzsik falura is nehézfegyverekkel támadtak. Iszfara város vezetésének közleménye szerint egy civil életét vesztette, és hárman megsebesültek az összetűzésben.
