– A kétoldalú találkozók tudják megteremteni a bizalmi alapot, ami megvolt Orbán Viktor és Angela Merkel között. Ők is kritikusak voltak egymással, de közben, főleg a gazdasági érdekek mentén, megtalálták a közös hangot. Ha ehhez a bizalomhoz sikerül visszatalálni, az a két országnak és az Európai Uniónak is jó – mondta lapunknak Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója azzal kapcsolatban, hogy hétfőn Berlinbe látogat és Olaf Scholz szociáldemokrata kancellárral tart kétoldalú megbeszéléseket Orbán Viktor miniszterelnök. Ez lesz a két kormányfő első hivatalos kétoldalú tárgyalása, amióta Olaf Scholz tavaly decemberben megalakította kormányát a szociáldemokraták, a Zöldek és a liberális FDP részvételével.
Az intenzív egyeztetés valamennyi EU-s és NATO-partnerrel kiemelt jelentőségű a német kormány számára
– hangsúlyozta a találkozót beharangozó Wolfgang Büchner német helyettes kormányszóvivő pénteken.
Orbán Viktorral tart Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, illetve Palkovics László technológiai és ipari miniszter is. Palkovics László már pénteken Berlinben megbeszélést folytatott Robert Habeck zöldpárti alkancellár-gazdasági miniszterrel. Palkovics László elismerte, hogy egy rendkívül szoros kapcsolatban mindig adódnak ügyek, amelyeket tisztázni kell, így a két kormányfő hétfői találkozóját előkészítő tárgyaláson félreértéseket is tisztáztak az alkancellárral. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a gazdaság területén nincsenek egymástól távoli álláspontok, és az együttműködés sikerét az is mutatja, hogy a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara felmérési adatai szerint a Magyarországon tevékenykedő német cégek 88 százaléka ismét Magyarországot választaná, ha újra döntenie kellene beruházásáról.
A német–magyar gazdasági kapcsolatok kitűnőek, a politikai kapcsolatok Angela Merkel után nem annyira
– mondta Kiszelly Zoltán. A szakértő emlékeztetett arra, hogy a német koalíciós szerződésben számos olyan kitétel szerepel – engedékeny bevándorláspolitikát, föderalista Európát és az egyhangú helyett többségi döntéshozatalt szorgalmaznak például az EU közös külpolitikájában –, amellyel a magyar kormány nem ért egyet. Olaf Scholz az elmúlt hónapokban többször is azt az álláspontját hangoztatta, hogy az EU cselekvőképességének erősítése érdekében át kell térni a többségi döntéshozatali eljárásra.
Kiszelly Zoltán hangsúlyozta: a vétójog nélkül Magyarország nem kaphatott volna kivételt az orosz energiaforrások importjára kivetett uniós szankciók alól, amivel veszélybe került volna hazánk energiaellátása.
Varga Judit igazságügyi miniszter nemrég fontosnak nevezte, hogy az olyan méretű országoknak, mint Magyarország, legyen egy végső menedék, mely biztosítja a legalapvetőbb nemzeti érdekek érvényesülését.
