– A jóvátétel kérdése a német kormány szempontjából le van zárva – jelentette ki határozottan Annalena Baerbock kedden Varsóban, Zbigniew Rau lengyel külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján.
A német külügyminiszter kétnapos látogatása eredetileg az egység megerősítését szolgálta volna a két ország között Németország újraegyesítésének évfordulója alkalmából, amelyhez „a bátor lengyel nép is hozzájárult”.
1980-ban Lengyelországban született meg ugyanis a Szolidaritás tömegmozgalom, amely elősegítette a keleti blokk lebontását. A lengyel követelés elutasításával ugyanakkor Berlin nem éppen az egységet erősítette Lengyelország és Németország között.
Varsó szeptember elsején, a második világháború kitörésének 83. évfordulóján jelentette be, hogy háborús jóvátételt vár Németországtól a bűneiért. Az igényt a lengyel szejm csaknem egyhangúlag megszavazott határozatában jóváhagyta.
Az ügy legújabb lépéseként pedig Zbigniew Rau hétfőn arról számolt be, hogy Varsó átnyújtja a jóvátételről szóló diplomáciai jegyzéket a német kormánynak. A dokumentum ismerteti a második világháború alatt elszenvedett, több mint 527,8 ezermilliárd forintnak megfelelő lengyel veszteségeket, amelyekért Varsó most kártérítést követel.
Meg kell húzni valahol a határt
– indokolta meg a német kormány elutasító döntését Annalena Baerbock, hozzátéve, hogy Németország kiáll történelmi felelőssége mellett.
Berlin korábban többször is hangoztatta, hogy az ügyet már lezárták, mivel szerintük Varsó lemondott a háborús jóvátételhez való jogáról. Az egykori Kelet-Németország (NDK) és a volt Szovjetunió közötti 1953-as megállapodás nyomán az akkori kommunista Lengyel Népköztársaság kormánya nyilatkozatban mondott le a szovjet blokknak járó német jóvátétel neki ítélt részéről. Az új lengyel jelentés készítői szerint azonban a Szovjetunió nyomására tett lengyel nyilatkozat jogilag érvénytelen.
A német–lengyel kétoldalú találkozót követően Zbigniew Rau ugyanakkor úgy nyilatkozott, Lengyelország bízik benne, hogy számíthat az együttműködésre Berlinnel, és biztos benne, hogy a német kormánynak megváltozik az álláspontja a jóvátételi kérdésben.
A két félnek haladéktalanul lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy tartós, átfogó és végleges módon, jogi és anyagi értelemben rendezzék az 1939–1945-ös német agresszió és megszállás következményeinek ügyét
– fogalmazott Rau a jegyzék aláírását követően. Szerinte az ilyen rendezés lehetővé teszi majd, hogy a lengyel–német kapcsolatok az igazságosságra és igazságra épüljenek, és elvezet a múlt fájdalmas fejezeteinek lezárásához, valamint biztosítja a kétoldalú kapcsolatok további fejlődését a jószomszédi viszony és a baráti együttműködés szellemében – tette hozzá az MTI.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök nemrég hangsúlyozta, a második világháború hat éve alatt Lengyelország több mint 5,2 millió polgárát gyilkolták meg, a népesség körülbelül 12 millióval csökkent, a városait pedig a földdel tették egyenlővé.
