Helen McEntee, Írország igazságügyi minisztere a napokban mutatta be az ír kormány azon új törvényjavaslatát, amely büntetné a gyűlöletkeltést a transzneműekkel és a fogyatékkal élőkkel szemben. A javaslat a történelmi eseményeket tagadókkal szemben sem lenne elnéző, így az új törvény kiterjedne a népirtást, például a holokausztot és más háborús bűnöket relativizálókra is.
A törvényjavaslat felveszi a gendert, ideértve a nemi önkifejezést és identitást, valamint a fogyatékosságot a védett tulajdonságok listájára, amely már tartalmazza a fajt, a bőrszínt, a nemzetiséget, a vallást, az etnikai vagy nemzeti származást és a szexuális irányultságot is.
A miniszter elmondása szerint a védett tulajdonságokat a nemzetközileg bevált gyakorlatok alapján bővítik. Amelyre – mint elmondta – azért volt szükség, mert bizonyos csoportok tapasztalatai szerint a gender és nemi jellemzők a gyűlölet-bűncselekmények célpontjaivá váltak.
A törvény értelmében az, aki a felsorolt kategóriába eső személy vagy csoport ellen gyűlöletet szít, bűncselekményt követhet el, amely akár öt évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható.
Az új jogszabály célja az lenne, hogy megkönnyítse a vádemelést, amelyet azonban pontos kritériumokhoz – egyértelmű, gyűlöletre vagy erőszakra való szándékos hergeléshez – kötnek. A javaslat ugyanakkor nem zárja ki az észszerű és valódi társadalmi vitát az irodalmi, művészeti, politikai, tudományos vagy akadémiai tevékenységek során. Ezenkívül a törvényjavaslat tartalmaz egy általános rendelkezést a véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozóan, védelmet nyújtva azoknak, akik egyszerű véleményt vagy kritikát fogalmaznak meg.
A törvényjavaslatot egy nyilvános konzultáció, valamint akadémikusokkal és szakértőkkel – ide értve az LMBTQ-közösséget – folytatott egyeztetést követően terjesztették a kabinet elé.
Írország az utóbbi időben élen jár az LMBTQ-jogok kiterjesztésében.
Ékes példa erre, hogy tavaly ősszel módosították a nemek elismeréséről szóló törvényt, megszüntetve azokat az akadályokat, hogy a transzneműek a választott nevüket feltüntethessék a hivatalos dokumentumokon.
Dublin úgy könnyítette meg az LMBTQ-közösséghez tartozó helyzetét, hogy a névváltoztatáshoz már az erről szóló hivatalos kérvényre sincsen szükség, így a nyomtatványon csupán a választott új nevet kell feltüntetni.
Az ír kormány liberális politikájával azonosulni tud a lakosság: a Sunday Independent nyári közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 48 százaléka értett egyet – 29 százaléka nem értett egyet – azzal a mondattal, hogy „a transznemű férfiak ugyanúgy férfiak”, a transznemű nők esetében 45 százalékos volt a helyeslők aránya.