Lapozó: Egyre több francia érzékeli a fehér emberek elleni fajgyűlöletet

Nem tértek haza hivatalos európai kiküldetésükről a marokkói képviselők · Háború esetén a francia honvédelem egy mindössze 80 kilométeres frontvonalat tudna hatékonyan védelmezni · Ragaszkodik a Midcat gázvezeték megépítéséhez a spanyol miniszterelnök és a német kancellár · A franciák nyolcvan százaléka szerint erősödik a fehérek elleni fajgyűlölet Franciaországban.

Nem tértek haza hivatalos európai kiküldetésükről a marokkói képviselők

Berkane marokkói város két önkormányzati képviselője a Hollandiában tett hivatalos kiküldetése alatt úgy döntött, hogy nem tér vissza Marokkóba, és inkább illegális bevándorlóként Hollandiában folytatja életét. 

Musztafa Sebbani és Abdelghani Kili annak a marokkói delegációnak a tagjai voltak, amely Berkane település hollandiai testvérvárosában, Zeistben tett látogatást. Sebbani a Facebookon üzent támogatóinak és bírálóinak: 

„Hittünk a hazában, az ügyben és a részvételben. Ezért az igazságot kerestük, de csak igazságtalanságot találtunk. Rádöbbentünk, hogy mindenki csak a saját érdekeit tartja szem előtt, a fiatalokban és a szelíd emberekben pedig nem látnak mást, mint a saját boldogulásukhoz és előmenetelükhöz szükséges létrát. Így nem maradt más választásunk, mint az, hogy a szabadságot és az igazságot a hazán kívül keressük és találjuk meg. Innen üdvözöljük minden hűséges barátunkat és támogatónkat. Ami pedig a kritikusainkat illeti, jobban tennék, ha azokat bírálnák, akik tőlük is és tőlünk is ellopták az álmainkat” – üzente Musztafa az illegális európai létbe vetett új hitével és bizalmával. 

Berkane önkormányzata nem kommentálta eddig a képviselők illegális távozását, sem a Facebookon posztolt üzenetet. A marokkói média az utóbbi években több alkalommal számolt be arról, hogy a nemzetközi tornákra utazó válogatott sportolók a versenysorozat ideje alatt elszöknek szálláshelyükről, majd nyom nélkül szívódnak fel az Európai Unió területén vagy egy szomszédos tagjelölt országban. 

Forrás: Bladi.net

Háború esetén a francia honvédelem alig tudna hatékonyan védekezni

Ha a francia fegyveres erőket a közeljövőben egy olyan nagy intenzitású katonai konfliktusban kellene bevetésre küldeni, mint amilyen Ukrajnában zajlik, akkor a francia haderő a jelenlegi kapacitása alapján egy hozzávetőleg 80 kilométeres frontvonalat tudna csak védeni, adta hírül két francia lap, a L’Opinion és a Le Point. 

A számokat a L’Opinion munkatársai a francia honvédelem szárazföldi haderejének vezérkara által közölt adatok alapján kalkulálták ki. Ezek szerint hozzávetőleg hatezer katonára és 1500 fegyveres járműre van szükség egy 20 kilométer hosszú front tartásához. 

A szárazföldi egységek pedig jelenleg mindössze 25 ezer képzett katonát tudnának mozgósítani, ez a létszám tehát egy 83 kilométer hosszú háborús zóna megvédéséhez lenne – kiindulásként – elegendő. A L’Opinion cikkében egy meg nem nevezett katonai vezető szerint azonban mindez csak a szárazföldi egység kapacitása. 

Egy váratlan katonai konfliktus esetén őket erősíthetné a francia légierő 45 vadászgépe, a haditengerészet és az általa hadrendbe állítható Charles de Gaulle repülőgép-hordozó, valamint a kibervédelmi alakulatok és a speciális katonai erők. 

Sébastien Lecornu francia védelmi miniszter szeptember 8-án jelentette be, hogy Franciaország háborús gazdaságra áll át, mert – tanulva az orosz–ukrán háborúból – fel akar készülni egy nagy intenzitású katonai konfliktusra. 

A döntésnek megfelelően a fegyveres erők minisztériuma máris rekordméretű növekedésre számíthat a tárca költségvetésében: 2023-ban a honvédelmi büdzsé már eléri a 43,9 milliárd eurót, 2025-re pedig már az 50 milliárdot. A 2023-as évet a példa nélküli új fegyverrendelések, valamint az előző években megrendelt és már elkészült fegyverek leszállítása fémjelzi majd. 

Az új beszerzésekkel egy időben a tárca nagyszabású toborzásba is kezd: 29 ezer fővel bővítik az állományt. A tartalékosok számát pedig megduplázzák, hogy az elérje a nyolcvanezer főt. 

Forrás: Lepoint.fr1, Lopinion.fr

A spanyolok és a németek is ragaszkodnak a Midcat gázvezeték megépítéséhez

Olaf Scholz német kancellár és Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök szerdán találkozott a galíciai A Coruñában, hogy az orosz–ukrán háború miatt kialakult gázválságról egyeztessenek. A két vezető újra kifejezte elkötelezettségét a Katalóniából induló, majd a Pireneusokon keresztül Franciaországba érkező Midcat gázvezeték megépítése mellett, amin keresztül Németország extra gázt kaphatna Spanyolországtól. 

Közösen igyekeznek mostantól nyomást gyakorolni Párizsra, amely nem támogatja az infrastruktúra kiépítését egyebek mellett azért, mert a meglévő gázvezetékek sincsenek száz százalékig kihasználva. Scholz és Sánchez idei harmadik személyes találkozójukon kifejezték egyetértésüket a villamosenergia-piac reformja mellett is. 

Jóváhagytak egy közös cselekvési tervet, amelyben az áll, hogy Európának szüksége van egy nagy méretű gázvezeték megépítésére a Pireneusokon keresztül még 2025 előtt annak érdekében, hogy az EU-n belül egy erős energiapiac alakulhasson ki. 

Az energiaellátás garantálásához – véleményük szerint – kulcsfontosságú a Midcat megépítése, amely, terveik szerint, zöldhidrogén szállítására is alkalmas lenne. Sánchez szerint az energia-összeköttetések fejlesztése az egyetlen módja az átfogó energiapiac megvalósításának. Hozzátette, hogy ezek hiánya akadályozza Európát abban, hogy ki lehessen használni az Ibériai-félszigetben rejlő teljes újragázosítási kapacitást és potenciált a villamos energia, a gáz és a zöldhidrogén terén. 

Emmanuel Macron francia elnöknek küldött üzenetében úgy fogalmazott: egyes összeköttetések most nem biztos, hogy nyereségesek, de később azzá válhatnak. A spanyol és német vezető találkozójának napirendjéről végül lekerült az európai rakétaelhárító pajzs megépítésének témája, amelyet eredetileg Németország szorgalmazott volna. 

Forrás: Rtve.es

Egyre több francia érzékeli a fehérek elleni fajgyűlöletet Franciaországban

A CSA közvélemény-kutató intézet szerdán publikált felmérése szerint a franciák nyolcvan százaléka szerint Franciaország egyes közösségeiben egyértelműen jelen van a fehér emberek elleni rasszizmus. A francia hírtelevízió, a CNews által megrendelt közvélemény-kutatás azután látott napvilágot, hogy a Párizstól Észak-Nyugatra fekvő település, Les Mureaux alpolgármestere, Boris Venon szeptember végén kénytelen volt lemondani városirányítói pozíciójáról, miután számtalan életveszélyes fenyegetés, homofób és rasszista inzultus céltáblájává vált. A Venonnak címzett egyik üzenet így szólt: „Fehér ember, távozz a városomból. Ez a mi otthonunk”. A CSA felmérése egyértelműen azt mutatja, hogy a fehérek elleni rasszizmus az elmúlt években hétköznapi fogalommá és a közbeszéd egyik témájává vált Franciaországban. Arra a kérdésre, hogy bizonyos közösségekben fellelhető-e a fehérek elleni fajgyűlölet, a válaszadóknak mindössze 19 százaléka válaszolt nemmel, egy százalékuk tartózkodott a véleménynyilvánítástól, és 80 százalékuk egyértelműen kinyilvánította, hogy a jelenség létezik. A franciák egyetértését a kérdésben még a politikai szimpátia sem fordítja meg. Bár vannak eltérések a jobboldali, a centrista és a baloldali szimpatizánsok véleményében, mindenhol többségi a konszenzus abban, hogy a fehérek elleni rasszizmus jelen van Franciaországban.

Eric Fassin szociológus szerint azonban a Boris Venon alpolgármesternek küldött üzenetek egyáltalán nem nevezhetők rasszistának, csak egy társadalmi jelenségnek. Fassin szerint ugyanis a rasszizmus kifejezés eredetileg egy rassz rendszerszintű diszkriminációjára és társadalmi leminősítésére utal – például a munkavállalás, a lakhatás és a rendőri igazoltatások terén –, amelyet a fehér emberek egyáltalán nem tapasztalnak Franciaországban. 

Forrás: Cnews.fr

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)