Börtönhelyeket bérelne külföldön a svéd kormány
Svédország börtöneiben a fogvatartottak száma meghaladja a férőhely-kapacitást, a helyzet pedig egyre rosszabb az évről évre rekordot döntő bűnelkövetések miatt. A héten hivatalba lépett új kormány bejelentette, hogy megvizsgálja az elítéltek külföldi elhelyezésének lehetőségét a megnövekedett igény miatt.
Az elgondolás nem újszerű, korábban Norvégia is bérelt helyeket Hollandiában, tavaly decemberben pedig a dán szociáldemokrata kormány döntött úgy, hogy mintegy háromszáz, elsősorban migrációs hátterű, kitoloncolandó bűnelkövető részére bérel börtönhelyeket Koszovóban.
A döntés hátterében az állt, hogy akárcsak Svédországban, Dániában sincs megfelelő számú börtönférőhely. Az elképzelés másik része pedig az, hogy az elítélteket büntetésük letöltése után közvetlenül onnan lehetne visszaküldeni származási országukba.
Az eredeti tervek szerint 2023 első negyedévében kezdték volna meg az elítéltek átszállítását, addig kellett volna a délkelet-koszovói börtönt dán elvárások szerint átépíteni, illetve a személyzetet kiképezni.
Több emberjogi és szakszervezet is tiltakozott az elképzelés ellen, és a finanszírozás körül is merültek fel problémák. Az elsődleges kérdés az volt, hogy mi lesz a fogvatartottak családlátogatási jogával. Ki fogja megszervezni és finanszírozni az utazását és ott-tartózkodását a Dániában maradt családtagoknak?
De jogi kérdések is felmerültek, például hogy melyik büntetőjog alkalmazandó a börtönben elkövetett testi sértés esetén, a dán vagy a koszovói. A jogvédők rámutattak, hogy a norvég és a dán megállapodás közötti döntő különbség az, hogy Hollandiát – Koszovóval ellentétben – köti az Emberi Jogok Európai Egyezménye és az ENSZ-nek a kínzás tilalmáról szóló egyezménye.
Szeptemberben a dán kormány kénytelen volt bejelenteni, hogy a folyamatot ideiglenesen leállították. A döntés oka elsősorban az, hogy a megállapodás mögé csatlakozott pártok nem értettek egyet a finanszírozásban.
Most több mint 200 millió dán korona hiányzik a jövő évi költségvetésből ahhoz, hogy megvalósuljon a beruházás. Mattias Tesfaye dán igazságügyi miniszter ugyanakkor kiemelte, hogy a folyamatot csak ideiglenesen állították le. A Dagens Nyheter napilap megkérdezte a dán büntetés-végrehajtási dolgozók szakszervezetének elnökét a svéd ötletről.
A szakszervezet szerint a dán elképzelésről már beigazolódott, hogy „egy katasztrófa”, így Bo Yde Sorensen azt javasolja az új svéd kormánynak, hogy ne vágjon bele ebbe a projektbe, mert szerinte habár papíron egyszerűnek tűnik, de a valóságban nagyon bonyolult.
Forrás: Dagens Nyheter