A fővárosban szigorú biztonsági intézkedéseket rendeltek el, ami további frusztrációt váltott ki a lakosokban, akik ritkán látott nyilvános tüntetésekbe kezdtek már csütörtökön. A tiltakozók a Zero-Covid stratégia (akár már egy-egy pozitív eset miatti lakóházak vagy városrészek lezárása – a szerk.) és Hszi Csin-ping pártfőtitkár várható újraválasztása és így a harmadik ciklusa ellen szólaltak fel, amely megtöri az eddigi hagyományokat.
A kínai elnök megvédte a Zero-Covid stratégiát, azt hangoztatva, hogy „a szabályozás életeket mentett, noha nehézségeket rótt a lakosságra és a gazdaságra” – utalt a gyakori lezárásokra –, majd hozzátette, hogy az „egész ország harcolt a vírus terjedésének megállításáért”.
Hszi elnök Tajvant is megemlítette, amit Peking „saját területének tekint” és noha a békés újraegyesítésre törekszik Tajvannal, de nem adja fel a katonai lehetőséget a probléma megoldására.
Soha nem ígértük, hogy lemondunk az erőszak alkalmazásáról és országunk teljes újraegyesítéséről, amelyet meg kell valósítani
– húzta alá a politikus, a küldöttek vastapsa közepette. Példaként említette Hongkongot, ahol – mint mondta – a 2019-es demokráciapárti tüntetések után átfogó nemzetbiztonsági törvényt vezettek be, és így a „káoszból, kormányzást” hoztak létre.
A főtitkár azzal folytatta, hogy Kína soha nem fog betölteni hegemón szerepet és nem akar terjeszkedni, szilárdan ragaszkodik független és békés külpolitikájához. Hszi elnök beszédében a „biztonság és védelem” kifejezéseket 73-szor használta, és megerősítette a kínai hadsereg fejlesztésének a felgyorsítását is. Elmondta: teljesül az a cél, hogy a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg alapításának 100. évfordulójára, 2027-re világszínvonalú hadserege legyen az országnak. Ez stratégiai követelmény – tette hozzá.
A pártvezető a párton belüli korrupciót rákbetegséghez hasonlította. – A korrupció a legnagyobb rákbetegség, amely a párt életképességét és harci képességét veszélyezteti – mondta, hozzátéve: amíg létezik táptalaj és feltétel a korrupcióhoz, az ellene folytatott küzdelem egy pillanatra sem állhat meg.
Társadalmi kérdésekről szólva elmondta, hogy Kína növelni kívánja a középosztályhoz tartozó állampolgárok arányát. Megfogalmazása szerint „előmozdítjuk az esélyegyenlőséget, növeljük az alacsony jövedelműek jövedelmét és bővítjük az átlagos jövedelműek, azaz a középosztályba tartozók arányát”.
Több munkáért több fizetést fogunk biztosítani, és arra ösztönözzük az embereket, hogy kitartó munkával érjék el a jólétet
– tette hozzá.
Hszi Csin-ping beszélt arról is, hogy Kína az elmúlt években számos kulcsfontosságú technológia terén ért el áttörést, beleértve az űrkutatást és a nukleáris projekteket is. „Több kulcsfontosságú technológiai területen áttörést értünk el, mint például a kísérleti űrrepülések, holdkutatás, műholdas navigáció, kvantumtechnológiák”. A kínai vezető megemlítette továbbá a szuperkapacitású számítógépek létrehozását, a mélyóceáni kutatást és a gyógyszeriparban használt biológiai technológiákat.
A pártfőtitkár szerint a cél az, hogy Kínát erős technológiai és ipari hatalommá alakítsák, de nem kevésbé nagy figyelmet fordítanak az agrárrégiók átfogó fejlesztésére is.
Hszi Csin-ping szerint Peking arra törekszik, hogy „megbízható alapot teremtsen az élelmezésbiztonsághoz”. Cél az is, hogy tovább erősítsék Kína vezető kereskedelmi hatalmi pozícióját.
Borítókép: Hszi Csin-ping kínai elnök, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Központi Katonai Bizottság elnöke (Forrás: MTI/AP/Hszinhua/Csü Peng)
