− Helyreállítjuk és továbbfejlesztjük a térség ipari vállalatait, infrastruktúráját, a szociális-, nyugdíj-, egészségügyi és oktatási rendszereket − fogalmazott Vlagyimir Putyin orosz elnök az Ukrajnától elcsatolt területek újjáépítésével kapcsolatban. Hozzátette, az annexió egy nagyszabású felszabadító misszió Oroszország számára, melynek következő lépése a romos települések, lakások, iskolák, kórházak és múzeumok újjáépítése. Moszkva az orosz fennhatóság alatt álló ukrajnai régiókban tartott népszavazásokra hivatkozva
Ukrajna területének körülbelül tizenöt százalékát csatolta el, Herszon, Zaporizzsja, Donyeck és Luhanszk megyék bizonyos részei kerültek de facto Oroszországhoz − tehát azon régiók, melyek infrastruktúrája és lakóépületei leginkább megérezték a háború pusztító hatását.
− Egy júniusi kárfelmérő jelentés szerint a háború által okozott károk helyreállításához mintegy 349 milliárd dollárra lesz szükségünk − jelentette ki a napokban Denisz Smihal ukrán miniszterelnök. Hangsúlyozta, ez 1,6-szorosa az ukrán GDP-nek. A most Oroszországhoz csatolt területeken keletkezett károk mértékéről részletes adatok nincsenek, ugyanakkor az orosz törvényhozás alsóházának költségvetési bizottsága júniusban körülbelül 24 milliárd dollárra becsülte az akkor orosz megszállás alatt álló területek újjáépítési költségeit. Az ehhez szükséges forrásokat az állami költségvetésből, valamint magánbefektetők hozzájárulásával tervezik biztosítani. Májusban már létre is hoztak egy különleges munkacsoportot Marat Kusnullin orosz miniszterelnök-helyettes vezetésével, melynek fő feladata a „felszabadított ukrajnai területek” újjáépítési tervének kidolgozása.
Kusnullin épp a napokban számolt be az eddigi munkálatok eredményeiről: elmondta, már több mint ezer orosz munkást, valamint kétszázötven munkagépet küldtek a szóban forgó területekre, azonban számuk az elkövetkező időszakban a rengeteg munka miatt növekedni fog. − A közeljövőben további ezerötszáz munkás és ötszáz munkagép érkezik a (donyecki és luhanszki − a szerk.) köztársaságokba − fogalmazott Kusnullin.
Hozzátette, különösen fontos az úthálózat helyreállítása, azon belül is a Mariupolt Donyeckkel összekötő útvonal rekonstrukciója.
A miniszterelnökhelyettes külön kitért a herszoni régióra, itt az ellátási zavarok kezelése, ellátási láncok kialakítása a legsürgetőbb feladat. A területek újjáépítésére egyébként már nyár eleje óta intenzíven toboroznak munkásokat Oroszországon belül, elsősorban a szegényebb, külvárosi és vidéki rétegeket megcélozva, valamint többek közt Észak-Koreából is érkeztek munkavállalók a régiókba. Az orosz tervek szerint különleges gazdasági régiókat is létre fognak hozni az elcsatolt területeken annak érdekében, hogy azok még vonzóbbak legyenek a befektetők számára.
Az újjáépítés során kiemelt prioritásként kezelik a tavasszal több mint két hónapon keresztül ostrom alatt tartott, s ezáltal szinte porig rombolt Mariupol városát. A kikötőváros volt ukrán polgármesterének júniusi nyilatkozata szerint a károk helyreállításának költsége mintegy 14 milliárd dollárra rúg, valamint hét-tíz évig is eltarthat. Elmondása szerint a lakóépületek negyven százaléka lakhatatlanná vált a várost érő tüzérségi- és rakétacsapások miatt. Az orosz hadsereg már júliusban nekilátott az újjáépítési munkálatoknak, az első helyreállított lakóépületeket szeptemberben már át is adták. Kusnullin elmondása szerint a munkálatokat három éven belül szeretnék befejezni, valamint 2025-re 350 ezerre kívánják emelni a város lakosságának számát.
Nem a régi technológia helyreállításában gondolkozunk, olyan munkahelyeket szeretnénk létrehozni, melyek felpörgetik a város gazdaságát
− fogalmazott a miniszterelnökhelyettes.
Ambíciózus tervek tehát vannak orosz részről, az, hogy ezeket miből fogják finanszírozni, már kevésbé egyértelmű. Habár jelenleg a magas energiaárak miatt Moszkva rengeteg bevételre tesz szert, a közgazdászok az Oroszország ellen bevezetett nyugati büntetőintézkedések miatt a gazdaság jelentős visszaesését prediktálják az elkövetkező évekre. Egyes becslések szerint a gazdaság teljesítménye 2030-ig nem fogja elérni a háború előtti szintet, 2023-ra pedig az orosz GDP nyolcszázalékos csökkenését jósolják a 2021-es adatokhoz képest.
Orosz–ukrán háború 
