A migránsmentő hajók miatt fokozódik a feszültség Róma és Berlin között

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök az uniós intézmények vezetőivel tárgyal országa migrációs helyzetéről.

Nápoly, 2017. május 31. Bevándorlók tartózkodási engedélyre várnak a nápolyi rendõrkapitányság bevándorlási hivatala elõtt 2017. május 31-én. Évente néhányszor adnak ki tömegesen, alkalmanként több mint háromezer lakhatási engedélyt azoknak az Olaszországban élõ külföldieknek, akik hazalátogatnának, de utána vissza akarnak térni Itáliába. (MTI/EPA/Ciro Fusco) Fotó: CIRO FUSCO

Feszültté vált a helyzet Berlin és Róma között a bevándorlók befogadása miatt, miután Matteo Piantedosi olasz belügyminiszter hivatalba lépését követően az európai és az olasz jogszabályokra hivatkozva rendeletet bocsátott ki, melyben jelezte nemzetbiztonsági okok miatt nem áll szándékéban a továbbiakban a civil szervezetek migránsmentő hajóinak fogadása. A rendeletet a jelenleg a Földközi-tengeren tevékenykedő NGO-szervezetek diplomáciai képviseleteinek is továbbította.

Az olasz belügyi tárca álláspontja szerint ugyanis minden civilhajónak a saját országába kell szállítania a tengeri mentés során fedélzetére vett személyeket, nem hárulhat a jövőben is Olaszországra az összes bevándorló fogadása.

Róma október 23-án továbbította Berlinnek az intézkedés részleteit, jelezve, hogy a továbbiakban a német felségjelzésű hajók tevékenységéért kizárólag ők tartoznak felelősséggel. A német szövetségi kormány szerda este röviden válaszolt Olaszországnak a bevándorlási jogszabályok értelmezéséről. Véleményük szerint a Földközi-tengeren mentési munkálatokat teljesítő civil szervezetek fontos életmentő missziót folytatnak, ellátásuk humanitárius kötelesség.

Az immár tíz napja várakozó Humanity 1 fedélzetén 104 kísérő nélküli kiskorú tartózkodik, akiknek sürgős orvosi ellátásra van szükségük

– fordult Berlin az olaszokhoz a kiskorú bevándorlók fogadását kérvényezve.

„Németországnak kellene beavatkoznia, ha úgy véli, hogy humanitárius problémák állnak fenn. Itália nem válhat az összes bevándorló menedékhelyévé” – reagált Luca Ciriani parlamenti kapcsolatokért felelős miniszter. Egyúttal elfogadhatatlannak nevezte a német fél állápontját, hangsúlyozva, hogy Olaszország helyett nem hozhat döntést Németország. Az ügyben Fabio Rampelli, a római parlament alsóházának elnökhelyettese is felszólalt: „A nemkormányzati hajók fedélzetére felszálló külföldiek automatikusan azon országok területére lépnek, amelyik állam felségjelzését viseli a civilhajó”. Emlékeztetett, hogy a Földközi-tenger vizeit átszelő kereskedelmi hajók sem Szicília partjai fele veszik az irányt, hanem a Németország felé.

Ugyanazt az útirányt kellene követniük a bevándorlókat szállító hajóknak is

– hangoztatta Rampelli.

A Földközi-tengeren három civil hajó várakozik arra, hogy az olasz belügy módosítson álláspontján. A Humanity 1, Ocean Viking és a Geo Barents összesen ezer bevándorlót vett fedélzetére az elmúlt hetekben a Földközi-tengeren végrehajtott különböző mentési munkálatok során.

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök csütörtökön Brüsszelbe utazott, hogy az Európai Uniós intézmények vezetőivel tárgyaljon. „Olaszország hallatja hangját Európában” – írta Facebook oldalára Meloni első nemzetközi útja kapcsán. Az olasz sajtó szerint a tárgyalások során szó lesz a bevándorlás szabályozásáról, valamint az Olaszországba érkezett bevándorlók tagállamok közötti elosztásáról.

Borítókép: Bevándorlók tartózkodási engedélyre várnak a nápolyi rendőrkapitányság bevándorlási hivatala előtt 2017. május 31-én (Fotó: MTI/EPA/Ciro Fusco)