Az iráni pénzügyminiszter szerint a Nyugat a szankciók rabja

Irán az ukrajnai háborúval különleges helyzetben találta magát. Egyrészt hagyományosan Oroszország egyik partnereként tartják számon, másrészt a világ egyik legnagyobb olaj- és földgáztartalékaival a Nyugat számára is felértékelődhet szerepe. Mi pontosan Teherán álláspontja a háborúval kapcsolatban? Választani kell Kelet és Nyugat között? És mi a véleményük a szankciók hatásosságáról? Lapunk Szejed Ehszan Handuzit, az Iráni Iszlám Köztársaság gazdasági és pénzügyminiszterét kérdezte, aki az iráni–magyar gazdasági vegyes bizottsági ülésre és üzleti fórumra látogatott Budapestre.

20221117 Budapest Ehsan Khandouzi iráni pénzügyminiszter Fotó: Mirkó István Magyar Nemzet Fotó: Mirkó István

– Ezért jelezték csatlakozási szándékukat a BRICS-hez? Ha a Nyugat nem kér Iránból, akkor kelet felé fordulnak?
– Mint említettem, külpolitikánk alapja a kiegyensúlyozottság. De természetesen ha Nyugat-Európa nem akar velünk együttműködni, a keleti országok viszont igen, akkor velük fogunk, legyen szó akár a BRICS-ről, akár a Sanghaji Együttműködési Szervezetről. A kérdésére a választ inkább ott kellene keresni, hogy vannak olyan országok, amelyek nem akarnak kapcsolatokat Iránnal.

– Magyarország viszont olyan, amely akarna. Mi lehet hazánk szerepe?
– Magyarország és Irán között a történelem viharai közepette is mindig jó volt a viszony, diplomáciai kapcsolataink pedig több mint nyolcvan évre nyúlnak vissza. Szerencsére kormányaink is nyitottak, amit jól jelez, hogy én tizennégy hónapja vagyok miniszter, és ez alatt az idő alatt már a második iráni–magyar gazdasági vegyes bizottsági ülést rendeztük meg. Gazdaságilag számos területen, például a mezőgazdaság, az innováció, az egészségügy és gyógyszeripar ágazataiban is együtt tudunk működni. Tavaly például körülbelül 50 százalékkal nőtt a kereskedelmi forgalom az országaink között, és még van hova fejlődni. De kiemelhetném még a turizmust vagy az egyetemi és tudományos munkát, sok iráni hallgató is tanul Magyarországon, főként orvosnak.

Az iráni gazdasági és pénzügyminiszter Budapesten. Fotó: MTI/Illyés Tibor

– Európában sem ért mindenki egyet az Oroszországgal szemben kivetett szankciók hatásosságáról. Ha valamelyik ország, hát Irán jól ismeri a nemzetközi büntetőintézkedéseket. Mit tanácsolna a Nyugatnak és Oroszországnak?
– A Nyugat a szankciók rabja lett. Romboló politikájukat azon országok ellen használják, amelyeknek önálló véleménye van. Én azt tanácsolnám, hogy szokjanak le erről.

– Lát-e esélyt az úgynevezett atom­alku megmentésére?
– Irán sosem állt fel a tárgyalóasztaltól, és betartott minden, az egyezményben vállalt kötelezettséget. Ezt nem én állítom, hanem a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség. Az amerikai­ak mégis kiléptek a megállapodásból. Mi mindig is azon az állásponton voltunk, hogy az amerikaiaknak be kellene ismerniük a tévedésüket, és vissza kellene térniük az alkuhoz. Optimista vagyok, bízom benne, hogy ez sikerülhet. De az új iráni kormány olyan gazdaságpolitikát dolgozott ki, amely ellenáll a szankcióknak.

– A nemzetközi média közelről követi az úgynevezett hidzsáb tüntetéseket. Miért ilyen fontos ügy ez?
– Iránban véleményszabadság van: ha a társadalmi normák ellenében, de békésen fogalmazzák meg nézeteiket, az elfogadható. De ha ez már veszélyezteti a lakosság biztonságát, lázadást szít, azt már nem tűrhetjük el. Sajnos van néhány nyugati média, amely próbál olajat önteni a tűzre; például demonstrációra buzdít, vagy akár robbanószerkezetek készítését oktatja. De az irániak többsége ugyanolyan nyugodtan éli életét.

Szokatlan vendég – Nem nevezhető szokványosnak, hogy egy iráni miniszter az Európai Unió egyik tagállamába látogat, mint az történt Magyarországon, azonban a nehéz körülmények közepette is fenn kell tartani a kommunikációs csatornákat – fogalmazott Szijjártó Péter még az iráni–magyar üzleti fórum csütörtöki zárásán. A külgazdasági és külügyminiszter tájékoztatása szerint a fórum eredményesen zajlott, hiszen keretében 55 kétoldalú, vállalatközi találkozót sikerült lebonyolítani. Ismertette, hogy tavaly 45 százalékkal, idén eddig 55 százalékkal bővült a kétoldalú kereskedelem, és az együttműködés több területen komoly hagyományokkal bír, így az agrárkutatást, a mezőgazdasági és élelmiszeripari technológiákat, az egészségipart illetően is. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly Magyarország és Irán kereskedelmi mérlegében több mint 11 milliárd forint volt a kivitel, és majd hárommilliárd forint a behozatal. Nemrégiben egyébként Ali Bagheri iráni külügyminiszter-helyettes is Magyarországra látogatott, aki akkor arról tájékoztatta lapunkat, hogy vannak tapogatózó tárgyalások arról, hogy idővel iráni energiahordozókkal pótolják az orosz forrásokat. Ehhez képest a héten az Európai Unió újabb szankciókat vezetett be iráni személyek ellen, akik „Mahszá Amíni fiatal iráni nő letartóztatása utáni haláláért, illetve az eset miatt kirobbant tüntetések véres elfojtásáért felelősek”. Úgy tűnik, egyelőre befagytak a 2015-ös, úgynevezett atomalku megmentésére irányuló bécsi tárgyalások is. A megállapodásból még Donald Trump vezette ki az országát, de Joe Biden sem tért vissza hozzá az elmúlt két évben. (MN)

Borítókép: Szejed Ehszan Handuzi, az Iráni Iszlám Köztársaság gazdasági és pénzügyminisztere. (Fotó: Mirkó István/Magyar Nemzet)