Az európai gazdaság halála lenne a schengeni övezet korlátozása

A schengeni övezet az európai integráció egyik legkézzelfoghatóbb eredménye: ma már természetes, hogy útlevél nélkül lehet utazni a térség országai között. Bár eredetileg az Európai Unióval párhuzamosan jött létre, a schengeni övezet az uniós jogrendszerbe is beépült, és ma már az egységes piacot támogató központi pillérként működik. A szabad átjárásnak ugyanakkor hátrányai is vannak, amelyek a bővítési folyamatot is akadályozzák.

Bregana, 2022. december 8. A Bregana környéki horvát-szlovén határállomás 2022. december 8-án. Az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsa ezen a napon szavaz arról, hogy három uniós tagország: Bulgária, Horvátország és Románia csatlakozhat-e a schengeni övezethez. MTI/AP Fotó: -

Az ideiglenes határellenőrzés visszaállítása az EU-ban

A belső határok lebontása különböző hátrányokat is eredményezett a határokon átnyúló súlyos bűncselekmények tekintetében. Éppen ezért az államok a biztonságukat fenyegető veszély esetén visszaállíthatják az ideiglenes határellenőrzést. Számos schengeni ország élt is az erre vonatkozó jogával, egyrészt a 2015-ös migrációs nyomás miatt megemelkedett terrorfenyegetettségre hivatkozva, másrészt a koronavírus-világjárvány megfékezése érdekében. 

Az Európai Parlament jelenleg is dolgozik azon a javaslaton, hogyan lehetne elérni, hogy a határellenőrzés visszaállítása csak a végső megoldás legyen vészhelyzetekben – írja az uniós testület honlapja.

Az egységes piac szempontjából kiemelkedően fontos, hogy átjárhatók legyenek a határok

 – nyilatkozta lapunknak Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense arról, mennyire előnyös a szabad átjárás fenntartása. Úgy fogalmazott, az európai gazdaság teljes halála lenne, ha bármiféle korlátozást bevezetnének az átjárhatósággal szemben. 

Gálik Zoltán hozzátette, ha a mostani gazdasági válság még ilyesmivel is tetőződne, a kis és közepes országok még súlyosabb károkat szenvednének, főleg az olyan kicsi, nyitott országok, mint Magyarország, amelynek termelési láncai ezer szálon kapcsolódnak Ausztriához vagy Németországhoz.

Horvát határőr a Bregana környéki horvát–szlovén határállomáson 2022. december 8-án. Az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsa ezen a napon szavaz arról, hogy három uniós tagország: Bulgária, Horvátország és Románia csatlakozhat-e a schengeni övezethez (Fotó: MTI/AP)

 

Szavazás a schengeni övezet bővítéséről

Az európai uniós tagországok belügyminiszterei csütörtökön szavaztak Horvátország, Románia és Bulgária felvételéről a schengeni övezetbe. Míg az előbbi ország belépése ellen egyik állam sem emelt kifogást, Bulgária felvételére Ausztria és Hollandia, Romániáéra pedig kizárólag Ausztria nem adta meg a zöld jelzést. Az övezet kibővítéséhez ugyanakkor egyhangú döntéshozatalra, vagyis minden tagállam jóváhagyására van szükség. Hága és Bécs leginkább azt kérdőjelezik meg, hogy a két ország képes-e megvédeni az Európai Unió külső határait a folyamatos illegális migrációs nyomás közepette.

Míg Horvátország 2013-ban lépett be az EU-ba, Románia és Bulgária 2007-ben, vagyis már hosszú évek óta a schengeni övezet kapujában toporognak. 2011-ben Franciaország, Németország, Finnország, Svédország, Hollandia és Belgium is ellenezte Szófia és Bukarest kettős pályázatát a korrupcióval, a szervezett bűnözéssel és az igazságügyi reformokkal kapcsolatos aggályok miatt. 

A 2015-ös migrációs válság és a koronavírus-járvány pedig még jobban elfojtotta a bővítéssel kapcsolatos reményeket.

Az elmúlt években az Európai Parlament képviselői többször is sürgették a tagállamokat, hogy vegyék fel Romániát és Bulgáriát is az útlevélmentes övezet tagjai közé. Az EP októberi sajtóközleménye szerint a két ország már rég teljesítette az előírt feltételeket, kizárásuk pedig hátrányos megkülönböztetést jelent, és a belső piac működésére is negatívan hat.

Ez a húzás-halasztás egyértelműen egy politikai döntésnek a következménye

 – mondta a csütörtöki szavazás kapcsán Gálik Zoltán. A Budapesti Corvinus Egyetem docense hozzáfűzte, ha megnézzük a technikai követelményrendszert, megfelelne mind a két ország ezeknek. Elmagyarázta, hogy nagyon nagy számban érkeznek bevándorlók Románián és Bulgárián keresztül, és amíg ezek a számok nem csökkennek, addig más tagállamok blokkolják a két ország felvételét.

 – Hogy nem engedünk be új tagokat, abszolút a saját döntésünk, ezt el kell fogadni  – tette hozzá. 

Borítókép: A Bregana környéki horvát–szlovén határállomás 2022. december 8-án (Fotó: MTI/AP)