Giorgia Meloni lehetett az EU-csúcs főszereplője

Egy körlevél szerint az EU-csúcs legfontosabb szereplője Giorgia Meloni olasz miniszterelnök lehetett, ugyanis neki köszönhető, hogy végül létrejött az európai egység, és Varsó elfogadta a globális minimumadóról szóló javaslatot is. Magyarország pedig így megkaphatja az eddig visszatartott európai uniós fejlesztési forrásokat.

Orbán Viktor miniszterelnök és Giorgia Meloni olasz kormányfő Brüsszelben. (Fotó: Fischer Zoltán)

„Hatalmas siker, hogy fent tudtuk tartani az egységet egy ilyen fontos kérdésben. A szavazás előtt egy gyümölcsöző beszélgetést folytattam Lengyelország és Csehország miniszterelnökeivel, egy olyan döntő találkozót, amely gyakorlatilag megoldotta a helyzetet” – ismertette a brüsszeli Politico hírportál azt a feljegyzést, amely Giorgia Meloni olasz kormányfő szerepét emeli ki Lengyelország meggyőzésében a globális minimumadó elfogadása és így a négy elemből álló európai javaslatcsomag elfogadásában.

Mint ahogy arról lapunk is beszámolt korábban, csütörtökön az uniós állam- és kormányfőknek sikerült meggyőzniük Lengyelországot a brüsszeli EU-csúcson, hogy tegye félre a globális minimumadóval szembeni fenntartásait, és bólintson rá arra az uniós megállapodáscsomagra, amely az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós pénzügyi támogatás mellett a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó magyar helyreállítási terv és a hazánknak járó fejlesztési források jóváhagyását is tartalmazza.

Giorgia Meloninak jelentős szerepe volt abban, hogy megszületett az egyezség a globális minimumadóról

 – nyilatkozta újságíróknak Raffaele Fitto európai ügyekért felelős olasz miniszter az EU-csúcsot követően. – A reggeli találkozó, amelyen az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) három kormányfője, Giorgia Meloni olasz, Petr Fiala cseh és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökök vettek részt, alaposan körbejárták a kérdést, és így ez volt a tegnapi nap legfontosabb és legmeghatározóbb találkozója – foglalta össze Fitto.

Oggi a Bruxelles proficuo colloquio con @P_Fiala e @MorawieckiM. Abbiamo parlato degli ultimi sviluppi riguardo l’aggressione russa all'Ucraina e della questione energetica. Lavoriamo insieme per affrontare le difficili sfide globali e costruire un futuro di pace e sicurezza. pic.twitter.com/9NtsG3zRDN

— Giorgia Meloni (@GiorgiaMeloni) December 15, 2022

Lengyelország elsősorban azzal érvelt a legalább 750 millió eurós éves árbevételt elérő vállalatokat érintő globális minimumadó 15 százalékos szintje ellen, hogy szerinte a cégeknek ott kellene adót fizetniük, ahol a profitot is szerzik. Varsó emellett nem tartotta helyénvalónak azt sem, hogy csomagban kellett szavazni a magyar helyreállítási tervről, a fejlesztési források odaítéléséről, az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós pénzügyi támogatásról és a minimumadóról is.

Az Ukrajnának nyújtott segítség összekapcsolása olyan teljesen független kérdésekkel, mint például a multinacionális vállalatok adózása vagy valamiféle hiba, vagy zsarolási kísérlet lehetett

 – fogalmazott a lengyel kormányfő a brüsszeli csúcson.

Noha Lengyelország arra kérte az uniót, hogy kezeljék külön-külön a négy ügyet, más uniós vezetők ezzel nem értettek egyet. – Brüsszelnek nem nyomást kell gyakorolnia a tagállamokra, hanem nyitottnak kell lennie a felvetésekre. Ez vonatkozik Lengyelország aggályaira is – hangsúlyozta Orbán Balázs, Orbán Viktor miniszterelnök politikai igazgatója. 

Magyar szempontból azonban siker született az EU-csúcson, hiszen nemcsak elhárult az akadály a 2400 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatás folyósításától, hanem még engedményeket is sikerült kiharcolni a minimumadó esetében, ugyanis a magyar iparűzési adó beleszámít majd a globális minimumadóba, így hazánknak nem kell adót emelnie.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök és Giorgia Meloni olasz kormányfő Brüsszelben (Fotó: Fischer Zoltán)