Harminc éve nem látott migrációs válság sújtja Ausztriát

Az Európai Bizottság adatai szerint az EU-ban a legkevesebb menedékkérelmet hazánkban adták be.

2022. 12. 25. 6:54
NEHAMMER, Karl
Brüsszel, 2022. december 15. Karl Nehammer osztrák kancellár nyilatkozik, amint az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójára érkezik az esemény elsõ napján, 2022. december 15-én. MTI/EPA/Stephanie Lecocq Fotó: Stephanie Lecocq
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ausztriában volt a legmagasabb az egy főre jutó menedékkérelmek száma Európában idén – derül ki a Die Welt című német napilap szombati cikkéből, amely az Európai Bizottság adataira hivatkozik. E szerint a legtöbb, 191 ezer menedékkérelmet Németországban nyújtottak be, majd sorrendben következik Franciaország (116 ezer), Spanyolország (111 ezer) és Ausztria (107 ezer), ám a lakosságszámhoz viszonyítva utóbbi viseli a legnagyobb migrációs terhet.

Ausztria abban a tekintetben is az élbolyba tartozik, hogy Írország és Észtország után ott növekedett a legnagyobb arányban a benyújtott menedékkérelmek száma, 202 százalékkal az előző évhez viszonyítva. Az EU-tagállamok közül Magyarországon (43), Szlovákiában (382) és Lettországban (548) folyamodott a legkevesebb bevándorló menekültstátusért. A Die Welt hangsúlyozza: a statisztikák nem tartalmazzák a háború elől menekülő ukrán állampolgárokat.

A friss adatok kapcsán pedig arra világít rá az Exxpress című osztrák hírportál, hogy soha ennyi menedékkérő nem érkezett Ausztriába egyetlen év alatt a délszláv háborúk, vagyis az 1990-es évek óta. Még az Európa egészét sújtó migrációs válság 2015-ös kitörésekor is „csupán” 88 ezren jelentkeztek menedékkérelemért Ausztriában.

Karl Nehammer osztrák kancellár az elmúlt hetekben azt mondta, hogy Ausztriában idén százezer illegális bevándorló kért menedékjogot, akik közül 75 ezret egyetlen uniós országban sem regisztráltak.

A megnövekedett migrációs nyomás miatt Bécs nem támogatta Románia és Bulgária schengeni tagságát. Az európai uniós tagállamok belügyminiszterei december 8-án ezért csak Horvátország csatlakozását hagyták jóvá a schengeni övezethez.

A szombaton közölt adatok egybevágnak a német statisztikai hivatal minapi jelentésével: e szerint soha annyi menedékkérő nem részesült német állami segélyezésben, mint 2015 óta. Ez a tavalyi év végén 399 ezer embert jelentett, ami 4,3 százalékos növekedés az egy évvel korábbi adathoz képest. A kedvezményezettek 61 százaléka férfi volt, a legtöbb szóban forgó migráns Afganisztánból, Irakból és Szíriából érkezett Németországba.

Az EU határ- és partvédelmi ügynöksége, a Frontex múlt heti jelentése szerint az év első tizenegy hónapjában mintegy 308 ezer illegális határátlépést jelentettek az Európai Unió külső határain, ami 68 százalékkal több mint a tavalyi év azonos időszakában.

Borítókép: Karl Nehammer osztrák kancellár Brüsszelben 2022. december 15-én. (Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.