Ausztria abban a tekintetben is az élbolyba tartozik, hogy Írország és Észtország után ott növekedett a legnagyobb arányban a benyújtott menedékkérelmek száma, 202 százalékkal az előző évhez viszonyítva. Az EU-tagállamok közül Magyarországon (43), Szlovákiában (382) és Lettországban (548) folyamodott a legkevesebb bevándorló menekültstátusért. A Die Welt hangsúlyozza: a statisztikák nem tartalmazzák a háború elől menekülő ukrán állampolgárokat.
A friss adatok kapcsán pedig arra világít rá az Exxpress című osztrák hírportál, hogy soha ennyi menedékkérő nem érkezett Ausztriába egyetlen év alatt a délszláv háborúk, vagyis az 1990-es évek óta. Még az Európa egészét sújtó migrációs válság 2015-ös kitörésekor is „csupán” 88 ezren jelentkeztek menedékkérelemért Ausztriában.
Karl Nehammer osztrák kancellár az elmúlt hetekben azt mondta, hogy Ausztriában idén százezer illegális bevándorló kért menedékjogot, akik közül 75 ezret egyetlen uniós országban sem regisztráltak.
A megnövekedett migrációs nyomás miatt Bécs nem támogatta Románia és Bulgária schengeni tagságát. Az európai uniós tagállamok belügyminiszterei december 8-án ezért csak Horvátország csatlakozását hagyták jóvá a schengeni övezethez.
A szombaton közölt adatok egybevágnak a német statisztikai hivatal minapi jelentésével: e szerint soha annyi menedékkérő nem részesült német állami segélyezésben, mint 2015 óta. Ez a tavalyi év végén 399 ezer embert jelentett, ami 4,3 százalékos növekedés az egy évvel korábbi adathoz képest. A kedvezményezettek 61 százaléka férfi volt, a legtöbb szóban forgó migráns Afganisztánból, Irakból és Szíriából érkezett Németországba.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!