Bemutatta hárompárti kormánykoalíciójának tagjait tegnap Mette Frederiksen dán kormányfő, aki több kulcsfontosságú tisztségbe is korábbi jobboldali vetélytársait nevezte ki. A november elsejei parlamenti választásokat a miniszterelnök vezette szociáldemokraták nyerték meg, akik egyedülálló módon szövetségre léptek a liberális-konzervatív Liberális Párttal és a centrista Mérsékeltekkel.
Az új kormány megalakulása ezzel véget vetett az eddig szemben álló politikai blokkok – a baloldali „vörösek” és a liberális-konzervatív „kékek” – versengésének.
Ráadásul évek óta először lesz parlamenti többsége a kormánynak, hiszen a szociáldemokraták 2019 óta kisebbségben vezették az országot más baloldali pártok támogatásával.
A miniszterelnök tegnapi bejelentése szerint a külügyi tárca élére Lars Lokke Rasmussen korábbi miniszterelnök került, aki a nemrég megalapított Mérsékeltek pártjával a politikai középen kialakult szakadékot igyekezett áthidalni. Jakob Ellemann-Jensen liberális párti vezető pedig miniszterelnök-helyettes és védelmi miniszter lesz az új kormányban. Mette Frederiksen ezzel beváltotta a választási kampány során tett ígéretét, miszerint összefogná a jobb- és a baloldalt, hogy leküzdjék az ukrajnai háború miatt Dániát is sújtó válsághelyzetet.
Egyértelmű célunk, hogy olyan döntéseket hozzunk, amelyekkel Dánia jövőjét biztosítjuk
– fogalmazott Frederiksen, miközben ismertette az új koalíció politikai programját. Koppenhága a jólétiállam-modell megreformálást tűzte ki célul, többek között adócsökkentéssel. Bár a dán lakosok azok közé tartoznak, akik a világon a legmagasabb adókat fizetik a szociális ellátás finanszírozására, a kormány érvelése szerint ösztönözni kell a munkavállalást, mivel az ország az elmúlt négy évtized legmagasabb inflációjával néz szembe. A termelékenység növelése érdekében továbbá a hivatalos munkaszüneti napok számát tizenegyről tízre csökkentik.
Az orosz–ukrán háború árnyékában a kormány tagjai arról is megállapodtak, hogy a tervezettnél három évvel korábban, 2030-ig a bruttó hazai termék (GDP) két százalékára növelik a védelmi kiadásokat, összhangban a NATO követelményeivel. A politikai blokkokon átívelő koalíció a migráció kérdésében is hamar megtalálta a közös hangot.
Úgy tűnik, a kormány folytatja a korábbi baloldali vezetés bevándorláspolitikáját, amely évek óta az egyik legszigorúbb Európában.
Az előző kormány tárgyalásokba kezdett Ruandával egy olyan eljárás kidolgozásáról, amelynek során a közép-afrikai országba helyeznék át a Dániába érkező menedékkérőket. Az Európán kívüli menedékközpont felállításáról a mostani vezetés sem tett le, csupán annyiban módosított az ötleten, hogy azt az Európai Unió égisze alatt vinné véghez. – Más uniós tagországokkal vagy magával az Európai Unióval együtt szeretnénk egy új menekültügyi rendszert kialakítani – hangsúlyozta Mette Frederiksen.
