Átfogó előadásban ismertette Magyarország következő évtizedre szóló gazdaságstratégiáját Orbán Viktor miniszterelnök a Széll Kálmán Alapítvány karácsonyi vacsoráján – kezdte a beszélgetést Czirják Imre szerkesztő-műsorvezető, majd vendégeitől azt kérdezte, szerintük mik a Magyarország előtt álló legnagyobb kihívások?
Tóth Erik, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója válaszában visszanyúlt Orbán Viktor miniszterelnökké választásakor megfogalmazott expozéjához, amikor is a kormányfő azt mondta, „a veszélyek korába léptünk.”
– Ez nyilvánvalóan, józan paraszti ésszel beláthatóan is igaz, hiszen itt van mögöttünk a koronavírus-járvány, itt van most a háború, és a háború nyomán a szankciós politika okozta energiaválság. Ez utóbbinak köszönhetően pedig beléptünk a magas infláció korszakába, és akkor itt van még a 2023-as év legnagyobb kihívása, az európai recesszió réme
– mondta a kutatási vezető.
– Egy ilyen helyzetben minden felelős vezető azon gondolkodik, hogyan lehet ezt elkerülni vagy azt az előnyünkre fordítani: ebben áll az új vagy talán nem is annyira új, hanem finomhangolt magyar stratégia, amelynek kiindulópontja a magyar nemzeti érdek – jelentette ki Tóth Erik.
– Röviden összefoglalva, a miniszterelnök stratégiai víziójának célja az, hogy Magyarország ebben a rendkívül nehéz időszakban képes legyen kitörni a közepes fejlettségű országok köréből, és képes legyen arra, hogy csatlakozzon a fejlett országok köréhez – fogalmazott a miniszterelnöki geopolitikai-gazdasági vízióról a központ kutatási igazgatója.
A magyarokban és egyébként az összes rendszerváltást követő kormányzatban meglévő akarat, hogy Magyarország érje utol fejlettség tekintetében a nyugati államokat, Ausztriát és más fejlettebb országokat, egyfajta lökést kapott 2010-et követően, amikor az Orbán-kormány újraiparosítási stratégiája elindult, hangsúlyozta Tóth.
– Az elmúlt tíz-tizenkét évben tehát volt egy folyamatos, jól meghatározható felzárkózási stratégia – mondta a központ kutatási igazgatója.
Az Orbán Balázs interpretálásában megjelent miniszterelnöki vízióról Tóth Erik pedig azt mondta, „nem blokkokat kell választani, hanem a blokkokat kell összekötni, de nemcsak nyugat–keleti, hanem észak–déli irányokban is”, és erre azt a hozzá közel álló példát hozta Tóth, hogy a BMW debreceni gyára egy nyugati autógyártó vállalkozás, amely a szintén a városba települő kínai CATL akkumulátorait fogja az elektromos autóinak előállításához fölhasználni. – Gondolkodjunk el ezen egy pillanatra geopolitikai értelemben, Magyarország tehát föl tudott építeni egy hidat – hívta fel a figyelmet a nyugat–keleti összekapcsolódásra a központ kutatási igazgatója.
