Berlin nem hajlandó fizetni, Varsó ezért az ENSZ-hez fordul

Németország újra visszautasította a második világháborús jóvátételre vonatkozó lengyel kérést.

Magyar Nemzet
Forrás: MTI2023. 01. 04. 8:11
KACZYNSKI, Jaroslaw; KOWALCZYK, Henryk
Przysucha, 2022. december 11. Henryk Kowalczyk lengyel mezõgazdasági miniszter (b) és Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) elnöke (k) a lengyel parasztgazdák kongresszusán a közép-lengeylországi Przysuchában 2022. december 11-én. MTI/EPA/PAP/Roman Zawistowski Fotó: Roman Zawistowski
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Németország visszautasította a második világháborús jóvátételi tárgyalások felújítására vonatkozó legutóbbi lengyel kormányzati kérést. Berlin egy lengyel diplomáciai jegyzékre válaszul leszögezte: a kérdést lezártnak tekinti – jelentette be a lengyel külügyminisztérium kedden.

Varsó becslései szerint a náci Németország által a második világháború során Lengyelországnak okozott veszteségek értéke eléri a 6200 milliárd zlotyt (532 ezer milliárd forintot), és ezért háborús jóvátételt követel Berlintől, a német kormányzat azonban több ízben leszögezte: valamennyi, a második világháborúhoz kapcsolódó pénzügyi követelést lezártnak tekint. – A német kormány szerint a háborús veszteségek miatti kárpótlás és jóvátétel ügye lezárt kérdés, és a német kormány nem kíván tárgyalásokba bocsátkozni – fogalmazott közleményében a lengyel külügyminisztérium.

– A Lengyel Köztársaság kormánya tovább folytatja erőfeszítéseit, hogy rendezze a náci Németország 1939 és 1945 közötti agressziója és (Lengyelország) megszállása miatt keletkezett adósság rendezésének kérdését – zárult a lengyel nyilatkozat.

A lengyel diplomácia kedden a kérdést az ENSZ elé vitte, és a világszervezet vezetésének együttműködését és támogatását kérte ahhoz, hogy Lengyelország háborús jóvátételt kaphasson Németországtól.

Mintegy hatmillió lengyel állampolgárt, köztük hárommillió lengyel zsidót gyilkoltak meg a második világháborúban, a lengyel fővárost pedig földig rombolták az 1944-es varsói felkelést követően, amelyben körülbelül kétszázezer polgári személy is életét vesztette.

1953-ban Lengyelország akkori kommunista vezetése – a Szovjetunió vezetőinek nyomására – lemondott minden háborús jóvátételi igényről, mivel Moszkva szerette volna megszabadítani a szintén szovjet bábállam Német Demokratikus Köztársaságot mindenfajta pénzügyi tehertől.

Lengyelország jelenlegi kormánypártja, a Jog és Igazságosság (PiS) szerint az akkori megállapodás nem érvényes, mivel Varsó akkor nem volt abban a politikai helyzetben, hogy méltányos jóvátételről tárgyalhasson. 2015-ös hatalomra kerülése óta a PiS vezetéséhez számos megkeresés érkezett a jóvátétellel kapcsolatban, és a párt belpolitikájának egyik alappillére, hogy megerősítse: Lengyelország a második világháború áldozata volt.
 

Borítókép: Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) elnöke (középen) a közép-lengyelországi Przysuchában 2022. december 11-én (Fotó: MTI/EPA/PAP/Roman Zawistowski)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.