Erős marad a visegrádi négyek együttműködése

A visegrádi országok közötti szakpolitikai együttműködés ugyanolyan erős, mint eddig, a szimbolikus politizálás viszont most háttérbe szorult – mondta lapunknak Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója azzal kapcsolatban, hogy rosszindulatú okfejtések jelentek meg a balliberális sajtóban az együttműködést illetően. A helyzet azonban az, hogy míg a kormányok jönnek-mennek, e térségnek a társadalmai egy húron pendülnek, például a csehek és a szlovákok nagy része is a magyar kormány békepárti álláspontját képviseli.

V4-csúcstalálkozó Kassán Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

– Szakpolitikai szinten továbbra is jól működik a visegrádi csoport, ezt a másik három ország is belátja, s elismerik, hogy mindannyiuknak előnye származik belőle. A szakpolitikai együttműködés – például az atomenergia-használat, a mezőgazdaság vagy a migráció terén – ugyanolyan erős, mint eddig, a szimbolikus politizálás viszont – a háború árnyékában – most háttérbe szorult – mondta lapunk megkeresésére Kiszelly Zoltán a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója.

A visegrádi országok (V4) – Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – együttműködése azutén került ismét reflektorfénybe, hogy a V4-államfők közül egyedül Novák Katalin köztársasági elnök nem vett részt a Szlovák Köztársaság megalakulásának harmincadik évfordulója alkalmából január elsején megrendezett pozsonyi ünnepségen, noha Zuzana Caputová szlovák államfő magyar hivatali partnerét is meghívta. Ott volt viszont Milos Zeman cseh, Andrzej Duda lengyel és Alexander Van der Bellen osztrák államfő, valamint Markéta Pekarová Adamová, a cseh képviselőház elnöke és Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes is.

A rosszindulatú feltételezésekbe bocsátkozó balliberális szlovákiai magyar lap, a Napunk mindezt úgy értelmezte, hogy „rossz szándék nélküli diplomáciai bénázás lehetett, hogy Novák Katalin nem jött el Szlovákia 30. szülinapjának ünnepségére”. Ezt az értelmezést a teljes magyar balliberális sajtó elfogadta, s gúnyt űzött abból, hogy a Sándor-palota „diplomáciai bakit” követett el. A Napunk még a Pravda című szlovák lap spekulációját is felidézte, miszerint Novák Katalin a meghívás el nem fogadásával közvetve a szlovák államisághoz fűződő hozzáállását fejezhette ki.

Novák Katalin Zuzana Caputovának írt, a Magyar Nemzet birtokába került levele azonban bizonyítja: szó sincs „diplomáciai bénázásról”. „Köszönöm szívélyes meghívását a január 1-jei jubileumi évfordulóra, egyben sajnálatomat kívánom kifejezni, hogy azon nem lesz alkalmam személyesen részt venni” – olvasható Novák Katalin levelében, vagyis a magyar köztársasági elnök hivatali elfoglaltságaira hivatkozva, a diplomáciai előírásoknak megfelelően mondta le a pozsonyi látogatást. Novák Katalin mindemellett kifejtette: Szlovákia az elmúlt harminc évben „mindvégig Magyarország szövetségese és stratégiai partnere volt. […] Örömmel tölt el, hogy az elmúlt harminc évben országaink között rendkívül intenzív együttműködés valósult meg európai, regionális és bilaterális szinten egyaránt. A mostani nehéz helyzetben különösen fontosnak tartom azt, hogy vállvetve összefogjunk, hiszen a szomszédságunkban háború zajlik, és soha ennyi kihívással nem kellett még szembenéznünk”.

A baloldali propaganda nyilván abba kap bele, hogy a háború miatt most nem a legkiválóbb az együttműködés

 – mondta Kiszelly Zoltán, utalva arra, hogy Csehországnak, Lengyelországnak és Szlovákiának más az ukrajnai háborúhoz való hozzáállása, mint Magyarországnak.

A négy fővárosban, attól függően, hogy milyen kormányok vannak, hol erősebb, hol gyengébb az együttműködés. A háború nyilván megváltoztatta ezt. A lengyelek eleve kritikusak az oroszokkal, Pozsonyban és Prágában pedig háborúpárti, globalista kormány van. Amint kormányváltás lenne e két fővárosban, a magyar békepárti álláspont nem lenne kisebbségben

 – véli a szakértő. Szlovákiában ugyanis idén tavasszal előre hozott választásokat tarthatnak, amelyeket követően az ukrajnai fegyverszállításokkal és az uniós szankciókkal szemben kritikus szuverenista-baloldali pártok kerülhetnek hatalomra. Csehországban közben megerősödött a két ellenzéki, háborúellenes párt, az Andrej Babis korábbi miniszterelnök vezette ANO mozgalom, és a radikális jobboldali SPD. Prágában tavaly több alkalommal is százezrek vonultak az utcára, bírálva a jobbközép-liberális-kalózpárti kormány és az Európai Unió szerintük elhibázott szankciópárti, gazdaságot sújtó lépéseit.

A Századvég Európa projekt kutatásának minap közölt eredményei is arra világítanak rá, hogy a szlovákok 46, míg a csehek 38 százaléka szerint az Oroszországgal szemben eddig bevezetett szankciók elsősorban az EU gazdaságának ártottak, Mindössze hat, illetve taz százalékuk vélte úgy, hogy a büntetőintézkedések elsősorban Oroszországra nézve károsak. Kiszelly Zoltán hangsúlyozta: e térségnek a társadalmai az azonos történelem és az azonos fejlettség miatt egy húron pendülnek. A visegrádiak, kiegészülve az osztrákokkal, a szlovénekkel és a horvátokkal, ugyanúgy gondolkodnak például a migrációról és a szuverenitásról. Ami változik, az a kormányzat.

Borítókép: A V4-ek miniszterelnökeinek csúcstalálkozója Kassán november végén. (Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)