Az Európai Unió szankciós politikájával szemben észszerű elvárás, hogy az nagyobb kárt okozzon Oroszországnak, mint Európának, és mint ismert, ez is volt az eredeti céljuk. Mivel a büntetőintézkedések nem voltak képesek felgyorsítani a háború lezárását (sőt a fegyveres konfliktus egyre mélyül), és az EU kilátásai romlanak, egyre több kritika éri a közösség korábbi törekvéseit. Az uniós kormányfők a következő év elején várhatóan döntenek majd az EU szankciós politikájának jövőjéről – közölte a Századvég, ismertetve egyúttal kutatása eredményeit is.
Az Európa projekt kutatásából kiderül,
az európaiak mindössze tizede gondolja úgy, hogy a szankciók elsősorban Oroszországnak ártanak. Az EU átlagát tekintve a választ megjelölők többsége (53 százaléka) szerint a szankciók mind az európai, mind az orosz gazdaságnak ártottak, 37 százalék szerint pedig egyértelműen Európa a szankciók vesztese.
Európa kárait legnagyobb arányban a szankciókritikus déli tagállamok (Görögország: 55, Ciprus: 54 százalék) és Magyarország (52 százalék) tartja nagyobbnak az orosz költségeknél. A szankciópárti országokban az arány kisebb, de jelentős: Dániában 19, Finnországban 20, Észtországban és Lengyelországban 24 százalék. Az eredmények alapján kijelenthető, hogy
az európai közvélemény szerint a szankciókkal kapcsolatos eredeti elvárás – miszerint azoknak jobban kell fájniuk Oroszországnak, mint az EU-nak – nem teljesült.
Komoly drágulást hoz a szankciós politika
Nem csupán nem teljesült, hanem a szankciós politika tovább drágította az energiát, ugyanis az eredeti tervekkel ellentétben szakmai szempontokat felülírva, politikai okokból módosult. Újabb és újabb szankciókat vetettek ki az orosz szénre és más szilárd tüzelőanyagokra, a nyersolajra és a finomított kőolajtermékekre, az orosz energiaágazat más területeire, továbbá ársapkát vezettek be az olajra és a gázra is – hangsúlyozta megkeresésünkre Hárfás Zsolt mérnök. Az atomenergetikai szakértő hozzátette,
Magyarország számára nagy győzelem, hogy a szankciós intézkedések nem terjednek ki orosz atomenergetika iparra, így a friss nukleáris üzemanyag-szállítmányok és a paksi bővítés sincs veszélyben. Ez képes ugyanis garantálni a hazai ellátásbiztonságot.
A szakértő szerint már most is látható, hogy a közeljövőben szén-, gáz-, olaj- és áramhiánnyal is számolni kell Európában. Egyben rámutatott, az energetikai szankciók nyertese az Egyesült Államok, jó példa erre, hogy az idei évben megsokszorozódott az Európába irányuló amerikai LNG mennyisége.
Miközben az Egyesült Államok egyértelmű nyertese a kialakult helyzetnek, addig Európa többsége recesszióra számít. A választ megjelölők csaknem negyede (72 százaléka) recessziót vár 2023-ra és 23 százalékuk szerint a gazdasági teljesítmény jelentős csökkenése már az adatfelvételkor (2022. október 13. és december 7. között) is problémát okozott. Azoknak az aránya, akik szerint a jövő évi recesszió elkerülhető, az EU átlagában mindössze öt százalék, a felmérés következménye pedig egyértelműen az, hogy az uniónak felül kellene vizsgálni a szankciós politikáját.
Borítókép: A nemzeti konzultációt hirdető plakát Budapesten, a XI. kerületi Budaörsi úton. A szankciók káros voltát egész Európában érzik az emberek (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
