Az Európai Unió szankciós politikájával szemben észszerű elvárás, hogy az nagyobb kárt okozzon Oroszországnak, mint Európának, és mint ismert, ez is volt az eredeti céljuk. Mivel a büntetőintézkedések nem voltak képesek felgyorsítani a háború lezárását (sőt a fegyveres konfliktus egyre mélyül), és az EU kilátásai romlanak, egyre több kritika éri a közösség korábbi törekvéseit. Az uniós kormányfők a következő év elején várhatóan döntenek majd az EU szankciós politikájának jövőjéről – közölte a Századvég, ismertetve egyúttal kutatása eredményeit is.

Az Európa projekt kutatásából kiderül,
az európaiak mindössze tizede gondolja úgy, hogy a szankciók elsősorban Oroszországnak ártanak. Az EU átlagát tekintve a választ megjelölők többsége (53 százaléka) szerint a szankciók mind az európai, mind az orosz gazdaságnak ártottak, 37 százalék szerint pedig egyértelműen Európa a szankciók vesztese.
Európa kárait legnagyobb arányban a szankciókritikus déli tagállamok (Görögország: 55, Ciprus: 54 százalék) és Magyarország (52 százalék) tartja nagyobbnak az orosz költségeknél. A szankciópárti országokban az arány kisebb, de jelentős: Dániában 19, Finnországban 20, Észtországban és Lengyelországban 24 százalék. Az eredmények alapján kijelenthető, hogy
az európai közvélemény szerint a szankciókkal kapcsolatos eredeti elvárás – miszerint azoknak jobban kell fájniuk Oroszországnak, mint az EU-nak – nem teljesült.

Komoly drágulást hoz a szankciós politika
Nem csupán nem teljesült, hanem a szankciós politika tovább drágította az energiát, ugyanis az eredeti tervekkel ellentétben szakmai szempontokat felülírva, politikai okokból módosult. Újabb és újabb szankciókat vetettek ki az orosz szénre és más szilárd tüzelőanyagokra, a nyersolajra és a finomított kőolajtermékekre, az orosz energiaágazat más területeire, továbbá ársapkát vezettek be az olajra és a gázra is – hangsúlyozta megkeresésünkre Hárfás Zsolt mérnök. Az atomenergetikai szakértő hozzátette,
Magyarország számára nagy győzelem, hogy a szankciós intézkedések nem terjednek ki orosz atomenergetika iparra, így a friss nukleáris üzemanyag-szállítmányok és a paksi bővítés sincs veszélyben. Ez képes ugyanis garantálni a hazai ellátásbiztonságot.
A szakértő szerint már most is látható, hogy a közeljövőben szén-, gáz-, olaj- és áramhiánnyal is számolni kell Európában. Egyben rámutatott, az energetikai szankciók nyertese az Egyesült Államok, jó példa erre, hogy az idei évben megsokszorozódott az Európába irányuló amerikai LNG mennyisége.