Rendkívül komoly ügyről van szó, ám a bizottság elnöke megteheti, hogy visszautasítja a beidézést – hívta fel a figyelmet a brüsszeli Politico. Az Európai Parlamentnek (EP) pedig meglehetősen kevés hatalma van, hatáskörei értelmében például nem kényszeríthet senkit sem arra, hogy tanúvallomást tegyen, emellett azt is el kell fogadniuk a képviselőknek, ha valaki nem hajlandó megjelenni előttük vagy nyilvánvalóan hazudik a meghallgatás során. Bár Ursula von der Legyen figyelmen kívül hagyhatja, az Európai Unióról szóló szerződés 13. cikke éppen az uniós intézmények közötti kölcsönös együttműködésre szólít fel.
Ráadásul pozíciója miatt a bizottság elnöke még nagyobb falat az Európai Parlamentnek, és egyelőre minden jel arra mutat, hogy Von der Leyen nem kívánja tisztázni magát.
Pedig nem ez lenne az első eset, hogy az EP kihallgatja más testületek képviselőit: Jean-Claude Juncker, a bizottság előző elnöke 2017 májusában állt az EP egyik különbizottsága elé, miután luxemburgi miniszterelnökként (1995 és 2013 között) megakadályozta az adóelkerülés ellen tervezett európai uniós lépések meghozatalát. A mindössze 640 ezres nyugat-európai ország nem véletlenül lett az adóelkerülő cégek paradicsomává: számos vállalat kerülte el az adófizetést a luxemburgi adóhivatallal kötött megállapodásoknak köszönhetően.