Az ukrajnai háború kitörését követően az Oroszország elleni szankciók intézkedések mellett sok nyugati nagyvállalat döntött úgy, hogy teljes mértékben kivonul az orosz piacról. Ennek szemléletes példája volt, mikor a McDonald’s gyorsétterem- és Starbucks kávézólánc távozását követően „saját márkás” egységek nyíltak a még ki sem ürült üzlethelyiségekben.
Más szektorokban, például a gyógyszeriparban, maga az ukrán kormány fenyegetett meg cégeket, hogy gátolni fogja jelenlétüket az ukrán piacon, amennyiben folytatják a működésüket Oroszországban. Vannak tehát olyan termék- és szolgáltatáskörök, ahol a kivonulás vagy nem hajtható végre gyorsan, vagy komoly következményekkel – például életmentő gyógyszerek hiányával – járhat.
A nyugati vállalatok Oroszországban sokszor saját érdekeiket követik
Ezzel együtt a tanulmány rámutat, hogy a háború miatt kialakult közbeszéd által sugallt elvárásokkal és politikai magatartással sokszor nem egyezik a vizsgált – Európai Unió területén, valamint G7-országokban működő anyavállalatnak dolgozó – társaságok érdekrendszere, így sokszor nem is követik a fent említett cégek példáját. A tanulmány eredményei szerint a kivonulásra leginkább hajlandók az egyesült államokbeli anyacégek voltak: az összes kilépő vállalkozás 18 százalékát adták amerikai eredetű vállalatok. Ez felülmúlja a japán cégek arányát (15 százalék), és jóval túlmutat az európai uniós vállalatokén, amelyek részesedése mindössze 8,5 százalék.
Azonban az egyesült államokbeli vállalatok túlsúlya ezekben az adatsorokban nem pusztán az amerikai értékrend és erkölcs feltétlen követéséből adódik: a tanulmány készítői rámutatnak, hogy a távozó cégek profitja, pénz- és egyéb eszközeinek értéke alacsonyabb, működési költségeik és dolgozói létszámuk átlagosan magasabb az európai unióbeli központokból irányított – és így nagyobb számban oroszországi működésüket továbbra is fenntartó – társaságokénál.
Ez azt jelenti, hogy az oroszországi operációt felfüggesztő vagy felszámoló cégek eleve kevésbé jövedelmező, nagyobb létszámú munkaerőt foglalkoztató üzletet hagynak hátra.
A távozó és maradó vállalkozások listája az egyesült államokbeli Yale Egyetem által rendszerezett adatokkal folyamatosan nyomon követhető. Ebből kiderül, hogy a különböző nemzetközi sportszövetségek – melyek a kezdetektől fogva hangos kritikusai Vlagyimir Putyin orosz elnöknek és egyértelműen háborúellenesek – szinte kivétel nélkül kivonultak az országból, és az orosz sportolókat is sok esetben büntették azzal, hogy versenyengedélyeiket bevonták.
