Sok vállalat kivár vagy szándékosan nem fejleszt
A vállalatokkal, vállalatláncokkal már más a helyzet. A Yale kutatóinak információi szerint kivárással próbálkozik például a gyógyszer- és szépségiparból ismert Johnson & Johnson, a brit GlaxoSmithKline, illetve a német Bayer. A kínai vállalatok többsége zavartalanul folytatja tevékenységét, ahogyan például az informatikai szolgáltatásokat nyújtó amerikai CloudFlare, illetve a Tom Ford divatcég. A maradáson túl még további munkaerőt keres a Tupperware nevű, konyhai eszközöket és tárolóedényeket gyártó egyesült államokbeli vállalat.
A legtöbben egyébként az új beruházások megszakítását választották. Így tett a Microsoft, a háztartási gépeket gyártó Miele, a Kellog’s élelmiszergyártó, a Donaldson nevű, ipari szűrőberendezéseket gyártó egyesült államokbeli társaság vagy a német Continental, amely rövid ideig tartó bezárás után újranyitotta ottani gyárát és az orosz piacra termel.
Szép új világ?
Az ukrajnai háború tehát a multinacionális vállalatok befektetéseinek és működésének szerkezetére is komoly hatással van. Oroszország megbüntetése az üzleti életben is sokakat alkalmazkodásra kényszerít. A svájci Davosban megrendezett Világgazdasági Fórum kapcsán a Politico című hírportál arról számolt be, hogy több vállalat vezérigazgatója is bizonytalan abban, meddig lehet Oroszországot kizárni a nemzetközi üzleti életből, valamint hogy hogyan lehetne ilyen feltételek mellett piacot bővíteni az élelmiszer-, fém- és energiaszektorban.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!