Következő mérkőzések
Albánia
21:002024. június 24.
Spanyolország
Horvátország
21:002024. június 24.
Olaszország

Nyugati vállalatok Oroszországban: mennek is, maradnak is

Az Oroszországban az ukrajnai háború előtt jelen lévő nyugati vállalatok kevesebb mint kilenc százaléka döntött legalább egy leányvállalata tevékenységének felfüggesztéséről – derül ki a St. Gallen Egyetem, illetve a Nemzetközi Vezetésfejlesztési Intézet (IMD) munkatársai által publikált tanulmányból. Eközben a Davosban rendezett Világgazdasági Fórumon jelen lévő vezérigazgatók már egy Oroszország nélküli nemzetközi piaccal kénytelenek számolni.

2023. 01. 20. 18:37
Rendelés leadására használható terminálok az orosz piacról kivonult McDonald's amerikai gyorsétteremláncot felváltó "Vkuszno – i tocska" lánc egyik egységében.
Rendelés leadására használható terminálok az orosz piacról kivonult McDonald's amerikai gyorsétteremláncot felváltó "Vkuszno – i tocska" lánc egyik egységében. (Fotó: Wikimedia Commons / Metro Moszkva)
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az ukrajnai háború kitörését követően az Oroszország elleni szankciók intézkedések mellett sok nyugati nagyvállalat döntött úgy, hogy teljes mértékben kivonul az orosz piacról. Ennek szemléletes példája volt, mikor a McDonald’s gyorsétterem- és Starbucks kávézólánc távozását követően „saját márkás” egységek nyíltak a még ki sem ürült üzlethelyiségekben.

Más szektorokban, például a gyógyszeriparban, maga az ukrán kormány fenyegetett meg cégeket, hogy gátolni fogja jelenlétüket az ukrán piacon, amennyiben folytatják a működésüket Oroszországban. Vannak tehát olyan termék- és szolgáltatáskörök, ahol a kivonulás vagy nem hajtható végre gyorsan, vagy komoly következményekkel – például életmentő gyógyszerek hiányával – járhat.

A nyugati vállalatok Oroszországban sokszor saját érdekeiket követik

Ezzel együtt a tanulmány rámutat, hogy a háború miatt kialakult közbeszéd által sugallt elvárásokkal és politikai magatartással sokszor nem egyezik a vizsgált – Európai Unió területén, valamint G7-országokban működő anyavállalatnak dolgozó – társaságok érdekrendszere, így sokszor nem is követik a fent említett cégek példáját. A tanulmány eredményei szerint a kivonulásra leginkább hajlandók az egyesült államokbeli anyacégek voltak: az összes kilépő vállalkozás 18 százalékát adták amerikai eredetű vállalatok. Ez felülmúlja a japán cégek arányát (15 százalék), és jóval túlmutat az európai uniós vállalatokén, amelyek részesedése mindössze 8,5 százalék.

Azonban az egyesült államokbeli vállalatok túlsúlya ezekben az adatsorokban nem pusztán az amerikai értékrend és erkölcs feltétlen követéséből adódik: a tanulmány készítői rámutatnak, hogy a távozó cégek profitja, pénz- és egyéb eszközeinek értéke alacsonyabb, működési költségeik és dolgozói létszámuk átlagosan magasabb az európai unióbeli központokból irányított – és így nagyobb számban oroszországi működésüket továbbra is fenntartó – társaságokénál.

Ez azt jelenti, hogy az oroszországi operációt felfüggesztő vagy felszámoló cégek eleve kevésbé jövedelmező, nagyobb létszámú munkaerőt foglalkoztató üzletet hagynak hátra.

A távozó és maradó vállalkozások listája az egyesült államokbeli Yale Egyetem által rendszerezett adatokkal folyamatosan nyomon követhető. Ebből kiderül, hogy a különböző nemzetközi sportszövetségek – melyek a kezdetektől fogva hangos kritikusai Vlagyimir Putyin orosz elnöknek és egyértelműen háborúellenesek – szinte kivétel nélkül kivonultak az országból, és az orosz sportolókat is sok esetben büntették azzal, hogy versenyengedélyeiket bevonták.

Sok vállalat kivár vagy szándékosan nem fejleszt

A vállalatokkal, vállalatláncokkal már más a helyzet. A Yale kutatóinak információi szerint kivárással próbálkozik például a gyógyszer- és szépségiparból ismert Johnson & Johnson, a brit GlaxoSmithKline, illetve a német Bayer. A kínai vállalatok többsége zavartalanul folytatja tevékenységét, ahogyan például az informatikai szolgáltatásokat nyújtó amerikai CloudFlare, illetve a Tom Ford divatcég. A maradáson túl még további munkaerőt keres a Tupperware nevű, konyhai eszközöket és tárolóedényeket gyártó egyesült államokbeli vállalat.

A legtöbben egyébként az új beruházások megszakítását választották. Így tett a Microsoft, a háztartási gépeket gyártó Miele, a Kellog’s élelmiszergyártó, a Donaldson nevű, ipari szűrőberendezéseket gyártó egyesült államokbeli társaság vagy a német Continental, amely rövid ideig tartó bezárás után újranyitotta ottani gyárát és az orosz piacra termel.

Szép új világ?

Az ukrajnai háború tehát a multinacionális vállalatok befektetéseinek és működésének szerkezetére is komoly hatással van. Oroszország megbüntetése az üzleti életben is sokakat alkalmazkodásra kényszerít. A svájci Davosban megrendezett Világgazdasági Fórum kapcsán a Politico című hírportál arról számolt be, hogy több vállalat vezérigazgatója is bizonytalan abban, meddig lehet Oroszországot kizárni a nemzetközi üzleti életből, valamint hogy hogyan lehetne ilyen feltételek mellett piacot bővíteni az élelmiszer-, fém- és energiaszektorban.

Borítókép: Rendelés leadására használható terminálok az orosz piacról kivonult McDonald’s amerikai gyorsétteremláncot felváltó „Vkuszno – i tocska” lánc egyik egységében (Fotó: Wikimedia Commons/Metro Moszkva)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.