Szijjártó Péter: Törökországnak köszönhetően közelebb juthatunk a békéhez

Az elmúlt időszak globális és európai eseményei jelentős mértékben felértékelték Törökországot − fogalmazott Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter szerint Ankara szerepe megkerülhetetlenné vált az olyan globális biztonsági kihívások kezelésében, mint az ukrajnai béketárgyalások előmozdítása, az európai energiaellátási válság kezelése vagy az illegális bevándorlás. Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján a tárcavezető elmondta, éppen ezért kiemelt stratégiai partnerségi megállapodás szintjére emelik a két ország közti együttműködést.

Budapest, 2023. január 31. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) és Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter sajtótájékoztatója a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2023. január 31-én. MTI/Illyés Tibor Fotó: Illyés Tibor

− Az elmúlt időszak globális és európai eseményei jelentős mértékben felértékelték Törökországot − hangsúlyozta Szijjártó Péter Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján kedden Budapesten. A külgazdasági és külügyminiszter elmondta, Magyarország nagyra értékeli azt a szerepet, melyet Törökország játszik a nemzetközi közösséget érintő kiemelten fontos biztonsági kihívások kezelésében. 

Az ukrajnai háború hatásai rendkívül súlyos mértékben jelentkeznek Magyarországon, ezért mi a mielőbbi békében vagyunk érdekeltek

− mutatott rá a tárcavezető. Szijjártó kiemelte, a transzatlanti világban nagyon kevesen beszélnek, még kevesebben tesznek bármit is ennek elérésére, sőt itt ahhoz is bátorság kell, hogy valaki a békéről beszéljen. „Azoknak, akik mégis így tesznek, szembesülniük kell a liberális mainstream mindent lehengerlő bírálatcunamijával” − jelentette ki a miniszter. Hozzátette, ebben a közegben különösen fontos Törökország tevékenysége, tekintve, hogy az egyetlen sikeres közvetítési kísérlet Ankara, azonbelül is Recep Tayyip Erdogan török elnök nevéhez fűződik. A háborúban álló felek még tavaly nyáron állapodtak meg az ukrán gabonaexport újraindításában, melynek segítségével előmozdították a globális élelmezési biztonság szavatolását. A gabonaegyezmény megkötésében jelentős szerepet vállalt Törökország, Ankara a háború kezdete óta folyamatosan próbál közvetítőként fellépni Ukrajna és Oroszország között. 

Törökországnak, a török erőfeszítéseknek köszönhetően közelebb juthatunk a békéhez

− hangsúlyozta Szijjártó Péter. Éppen ezért − folytatta − üdvözöljük a Türk Államok Szervezetének Erdogan Nobel-békedíjra való felterjesztésére irányuló kezdeményezését, tekintettel a török államfő megállapodásban vállalt szerepére. Különösen fontos ez egy olyan helyzetben, amikor a fejlemények inkább az eszkaláció, mintsem a béke irányába mutatnak. 

Tudjuk, hogy több ország is katonai támogatást nyújt Ukrajnának, harckocsikat, rakétákat és más fegyvereket adnak át Kijevnek. A legfontosabb azonban az, hogy minél előbb sor kerüljön a fegyverszünetre

− válaszolta a Magyar Nemzet kérdésére Mevlüt Cavusoglu. A török külügyminiszter elmondta, minél tovább húzódik a háború annál világosabbá válik, hogy egyik fél sem fog nyertesként kijönni belőle. − Célunk, hogy egy olyan békét érjünk el, amely mind két fél számára elfogadható, hogy egyik fél se vesztesként távozzon a tárgyalóasztaltól − fogalmazott Cavusoglu.

Törökország szerepe nem csak a béketárgyalások tekintetében növekedett meg, de az európai energiaellátási válság megoldásában is nélkülözhetetlenné vált. − Jelenleg az egyetlen kelet–nyugat irányú földgáz vezeték, amely 100 százalékos kapacitással üzemel, a Török Áramlat − mutatott rá Szijjártó Péter. 

Hozzátette, Törökország nélkül nincs magyar energiabiztonság sem, tavaly ötmilliárd köbméternyi földgáz érkezett hazánkba ezen a szállítási útvonalon. 

A harmadik biztonsági kihívás, mely Törökország nélkül kezelhetetlenné válna, az illegális bevándorlás − húzta alá a tárcavezető. Szijjártó Péter elmondta, Budapest és Ankara egyetért abban, hogy a nemzetközi közösségnek arra kellene koncentrálnia, hogy az illegális migráció kiindulópontjainak számító övezetekben olyan körülményeket teremtsenek, melyek lehetővé teszik, hogy a menekültek visszatérjenek ezekbe az országokba. 

Magyarország és Törökország együttműködése nagy segítség az említett biztonsági kihívások leküzdésére

− fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter. – Éppen ezért − tette hozzá − stratégiai partnerségi együttműködésünket a következő szintre emeljük, kiemelt stratégiai partnerségi megállapodást kötünk, melynek alapjait a mostani találkozón fektettük le. 

Az elmúlt napokban Ukrajna és Magyarország közt újból feszültté váló viszonnyal kapcsolatban Szijjártó Péter elmondta, a magyar kormány mindig próbált jóban lenni Kijevvel, figyelembe véve a kárpátaljai magyar közösség helyzetét. A szomszédos országok esetében az a tapasztalat, hogyha a vezetés jó kapcsolatra törekszik, akkor abból a külhoni magyarok csak profitálhatnak, az ukránok azonban ebben nem voltak partnerek − mutatott rá a tárcavezető. 

2015 után lépésről lépésre, törvényről törvényre csökkentették a magyar nemzeti közösség jogait

− magyarázta Szijjártó Péter. Elmondta, a háború kitörésével ezeket az ellentéteket a magyar kormány zárójelbe tette, tekintve az ukrajnai helyzet komolyságát, ennek ellenére Kijev a közelmúltban egy újabb olyan törvényt fogadott el, amely még tovább csökkenti a nemzeti kisebbségek jogait. 

A kapcsolatok javítására irányuló törekvések mindig egyoldalúak voltak részünkről

− fogalmazott a tárcavezető.

A napokban Ankara kijelentette, Finnország NATO-csatlakozását kész jóváhagyni, ugyanakkor a svéd tagságot továbbra sem támogatja. Ezzel kapcsolatban Cavusoglu elmondta, Törökország a kezdetektől támogatja a NATO bővítését, megértik Stockholm és Helsinki változó nemzetközi biztonsági rendből fakadó félelmeit, ugyanakkor az nem lehet, hogy ezek az országok − s főként Svédország − nem veszik figyelembe Ankara biztonsági aggályait. − A Kurdisztáni Munkáspárt (Törökország és számos nyugati állam, köztük az Egyesült Államok és az Európai Unió által terrorszervezetként nyilvántartott mozgalom − a szerk.) tagjai jelen vannak Svédországban, tevékenységükkel a terrorizmust finanszírozzák, így nem lehetséges, hogy igent mondjunk a csatlakozásra − fejtette ki a török külügyminiszter. 

Ezzel kapcsolatban Szijjártó Péter elmondta, Magyarország támogatja a NATO bővítését, februárban a két ország csatlakozásának ratifikációja ott lesz a magyar parlament napirendjén. A közelmúltban egy stockholmi Törökország és NATO-csatlakozás ellenes tüntetésen történő Korán-égetés kapcsán a tárcavezető elmondta, elfogadhatatlan cselekedet egy vallás szent könyve elleni támadás, az ilyen cselekedetek pedig egyértelműen nem értelmezhetők a szólásszabadság részeként. Újságírói kérdésre válaszolva a külügyminiszter elmondta, nem sürgette török kollégáját a svéd NATO-csatlakozás ügyében, ugyanis nem tartja helyénvalónak, hogy más országok olyan dolgaiba szóljon bele, melyekben Magyarország nem érintett. 

Ma bevett gyakorlat más államok kioktatása, de bízzuk ezt a törökökre. Alapvetően több tiszteletet kellene mutatnunk egymás iránt a nemzetközi politikában

− zárta szavait Szijjártó Péter.

Borítókép: Szijjártó Péter és Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter sajtótájékoztatója a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2023. január 31-én (Fotó: MTI/Illyés Tibor)