− Az elmúlt időszak globális és európai eseményei jelentős mértékben felértékelték Törökországot − hangsúlyozta Szijjártó Péter Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján kedden Budapesten. A külgazdasági és külügyminiszter elmondta, Magyarország nagyra értékeli azt a szerepet, melyet Törökország játszik a nemzetközi közösséget érintő kiemelten fontos biztonsági kihívások kezelésében.
Az ukrajnai háború hatásai rendkívül súlyos mértékben jelentkeznek Magyarországon, ezért mi a mielőbbi békében vagyunk érdekeltek
− mutatott rá a tárcavezető. Szijjártó kiemelte, a transzatlanti világban nagyon kevesen beszélnek, még kevesebben tesznek bármit is ennek elérésére, sőt itt ahhoz is bátorság kell, hogy valaki a békéről beszéljen. „Azoknak, akik mégis így tesznek, szembesülniük kell a liberális mainstream mindent lehengerlő bírálatcunamijával” − jelentette ki a miniszter. Hozzátette, ebben a közegben különösen fontos Törökország tevékenysége, tekintve, hogy az egyetlen sikeres közvetítési kísérlet Ankara, azonbelül is Recep Tayyip Erdogan török elnök nevéhez fűződik. A háborúban álló felek még tavaly nyáron állapodtak meg az ukrán gabonaexport újraindításában, melynek segítségével előmozdították a globális élelmezési biztonság szavatolását. A gabonaegyezmény megkötésében jelentős szerepet vállalt Törökország, Ankara a háború kezdete óta folyamatosan próbál közvetítőként fellépni Ukrajna és Oroszország között.
Törökországnak, a török erőfeszítéseknek köszönhetően közelebb juthatunk a békéhez
− hangsúlyozta Szijjártó Péter. Éppen ezért − folytatta − üdvözöljük a Türk Államok Szervezetének Erdogan Nobel-békedíjra való felterjesztésére irányuló kezdeményezését, tekintettel a török államfő megállapodásban vállalt szerepére. Különösen fontos ez egy olyan helyzetben, amikor a fejlemények inkább az eszkaláció, mintsem a béke irányába mutatnak.
Tudjuk, hogy több ország is katonai támogatást nyújt Ukrajnának, harckocsikat, rakétákat és más fegyvereket adnak át Kijevnek. A legfontosabb azonban az, hogy minél előbb sor kerüljön a fegyverszünetre
− válaszolta a Magyar Nemzet kérdésére Mevlüt Cavusoglu. A török külügyminiszter elmondta, minél tovább húzódik a háború annál világosabbá válik, hogy egyik fél sem fog nyertesként kijönni belőle. − Célunk, hogy egy olyan békét érjünk el, amely mind két fél számára elfogadható, hogy egyik fél se vesztesként távozzon a tárgyalóasztaltól − fogalmazott Cavusoglu.
Törökország szerepe nem csak a béketárgyalások tekintetében növekedett meg, de az európai energiaellátási válság megoldásában is nélkülözhetetlenné vált. − Jelenleg az egyetlen kelet–nyugat irányú földgáz vezeték, amely 100 százalékos kapacitással üzemel, a Török Áramlat − mutatott rá Szijjártó Péter.
Hozzátette, Törökország nélkül nincs magyar energiabiztonság sem, tavaly ötmilliárd köbméternyi földgáz érkezett hazánkba ezen a szállítási útvonalon.
A harmadik biztonsági kihívás, mely Törökország nélkül kezelhetetlenné válna, az illegális bevándorlás − húzta alá a tárcavezető. Szijjártó Péter elmondta, Budapest és Ankara egyetért abban, hogy a nemzetközi közösségnek arra kellene koncentrálnia, hogy az illegális migráció kiindulópontjainak számító övezetekben olyan körülményeket teremtsenek, melyek lehetővé teszik, hogy a menekültek visszatérjenek ezekbe az országokba.
Magyarország és Törökország együttműködése nagy segítség az említett biztonsági kihívások leküzdésére
− fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter. – Éppen ezért − tette hozzá − stratégiai partnerségi együttműködésünket a következő szintre emeljük, kiemelt stratégiai partnerségi megállapodást kötünk, melynek alapjait a mostani találkozón fektettük le.
Az elmúlt napokban Ukrajna és Magyarország közt újból feszültté váló viszonnyal kapcsolatban Szijjártó Péter elmondta, a magyar kormány mindig próbált jóban lenni Kijevvel, figyelembe véve a kárpátaljai magyar közösség helyzetét. A szomszédos országok esetében az a tapasztalat, hogyha a vezetés jó kapcsolatra törekszik, akkor abból a külhoni magyarok csak profitálhatnak, az ukránok azonban ebben nem voltak partnerek − mutatott rá a tárcavezető.
2015 után lépésről lépésre, törvényről törvényre csökkentették a magyar nemzeti közösség jogait
− magyarázta Szijjártó Péter. Elmondta, a háború kitörésével ezeket az ellentéteket a magyar kormány zárójelbe tette, tekintve az ukrajnai helyzet komolyságát, ennek ellenére Kijev a közelmúltban egy újabb olyan törvényt fogadott el, amely még tovább csökkenti a nemzeti kisebbségek jogait.
A kapcsolatok javítására irányuló törekvések mindig egyoldalúak voltak részünkről
− fogalmazott a tárcavezető.
A napokban Ankara kijelentette, Finnország NATO-csatlakozását kész jóváhagyni, ugyanakkor a svéd tagságot továbbra sem támogatja. Ezzel kapcsolatban Cavusoglu elmondta, Törökország a kezdetektől támogatja a NATO bővítését, megértik Stockholm és Helsinki változó nemzetközi biztonsági rendből fakadó félelmeit, ugyanakkor az nem lehet, hogy ezek az országok − s főként Svédország − nem veszik figyelembe Ankara biztonsági aggályait. − A Kurdisztáni Munkáspárt (Törökország és számos nyugati állam, köztük az Egyesült Államok és az Európai Unió által terrorszervezetként nyilvántartott mozgalom − a szerk.) tagjai jelen vannak Svédországban, tevékenységükkel a terrorizmust finanszírozzák, így nem lehetséges, hogy igent mondjunk a csatlakozásra − fejtette ki a török külügyminiszter.
Ezzel kapcsolatban Szijjártó Péter elmondta, Magyarország támogatja a NATO bővítését, februárban a két ország csatlakozásának ratifikációja ott lesz a magyar parlament napirendjén. A közelmúltban egy stockholmi Törökország és NATO-csatlakozás ellenes tüntetésen történő Korán-égetés kapcsán a tárcavezető elmondta, elfogadhatatlan cselekedet egy vallás szent könyve elleni támadás, az ilyen cselekedetek pedig egyértelműen nem értelmezhetők a szólásszabadság részeként. Újságírói kérdésre válaszolva a külügyminiszter elmondta, nem sürgette török kollégáját a svéd NATO-csatlakozás ügyében, ugyanis nem tartja helyénvalónak, hogy más országok olyan dolgaiba szóljon bele, melyekben Magyarország nem érintett.
Ma bevett gyakorlat más államok kioktatása, de bízzuk ezt a törökökre. Alapvetően több tiszteletet kellene mutatnunk egymás iránt a nemzetközi politikában
− zárta szavait Szijjártó Péter.
Borítókép: Szijjártó Péter és Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter sajtótájékoztatója a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2023. január 31-én (Fotó: MTI/Illyés Tibor)
Orosz–ukrán háború 
