Szijjártó Péter: Törökországnak köszönhetően közelebb juthatunk a békéhez

Az elmúlt időszak globális és európai eseményei jelentős mértékben felértékelték Törökországot − fogalmazott Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter szerint Ankara szerepe megkerülhetetlenné vált az olyan globális biztonsági kihívások kezelésében, mint az ukrajnai béketárgyalások előmozdítása, az európai energiaellátási válság kezelése vagy az illegális bevándorlás. Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján a tárcavezető elmondta, éppen ezért kiemelt stratégiai partnerségi megállapodás szintjére emelik a két ország közti együttműködést.

Budapest, 2023. január 31. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) és Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter sajtótájékoztatója a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2023. január 31-én. MTI/Illyés Tibor Fotó: Illyés Tibor

Törökország szerepe nem csak a béketárgyalások tekintetében növekedett meg, de az európai energiaellátási válság megoldásában is nélkülözhetetlenné vált. − Jelenleg az egyetlen kelet–nyugat irányú földgáz vezeték, amely 100 százalékos kapacitással üzemel, a Török Áramlat − mutatott rá Szijjártó Péter. 

Hozzátette, Törökország nélkül nincs magyar energiabiztonság sem, tavaly ötmilliárd köbméternyi földgáz érkezett hazánkba ezen a szállítási útvonalon. 

A harmadik biztonsági kihívás, mely Törökország nélkül kezelhetetlenné válna, az illegális bevándorlás − húzta alá a tárcavezető. Szijjártó Péter elmondta, Budapest és Ankara egyetért abban, hogy a nemzetközi közösségnek arra kellene koncentrálnia, hogy az illegális migráció kiindulópontjainak számító övezetekben olyan körülményeket teremtsenek, melyek lehetővé teszik, hogy a menekültek visszatérjenek ezekbe az országokba. 

Magyarország és Törökország együttműködése nagy segítség az említett biztonsági kihívások leküzdésére

− fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter. – Éppen ezért − tette hozzá − stratégiai partnerségi együttműködésünket a következő szintre emeljük, kiemelt stratégiai partnerségi megállapodást kötünk, melynek alapjait a mostani találkozón fektettük le. 

Az elmúlt napokban Ukrajna és Magyarország közt újból feszültté váló viszonnyal kapcsolatban Szijjártó Péter elmondta, a magyar kormány mindig próbált jóban lenni Kijevvel, figyelembe véve a kárpátaljai magyar közösség helyzetét. A szomszédos országok esetében az a tapasztalat, hogyha a vezetés jó kapcsolatra törekszik, akkor abból a külhoni magyarok csak profitálhatnak, az ukránok azonban ebben nem voltak partnerek − mutatott rá a tárcavezető. 

2015 után lépésről lépésre, törvényről törvényre csökkentették a magyar nemzeti közösség jogait

− magyarázta Szijjártó Péter. Elmondta, a háború kitörésével ezeket az ellentéteket a magyar kormány zárójelbe tette, tekintve az ukrajnai helyzet komolyságát, ennek ellenére Kijev a közelmúltban egy újabb olyan törvényt fogadott el, amely még tovább csökkenti a nemzeti kisebbségek jogait. 

A kapcsolatok javítására irányuló törekvések mindig egyoldalúak voltak részünkről

− fogalmazott a tárcavezető.

A napokban Ankara kijelentette, Finnország NATO-csatlakozását kész jóváhagyni, ugyanakkor a svéd tagságot továbbra sem támogatja. Ezzel kapcsolatban Cavusoglu elmondta, Törökország a kezdetektől támogatja a NATO bővítését, megértik Stockholm és Helsinki változó nemzetközi biztonsági rendből fakadó félelmeit, ugyanakkor az nem lehet, hogy ezek az országok − s főként Svédország − nem veszik figyelembe Ankara biztonsági aggályait. − A Kurdisztáni Munkáspárt (Törökország és számos nyugati állam, köztük az Egyesült Államok és az Európai Unió által terrorszervezetként nyilvántartott mozgalom − a szerk.) tagjai jelen vannak Svédországban, tevékenységükkel a terrorizmust finanszírozzák, így nem lehetséges, hogy igent mondjunk a csatlakozásra − fejtette ki a török külügyminiszter. 

Ezzel kapcsolatban Szijjártó Péter elmondta, Magyarország támogatja a NATO bővítését, februárban a két ország csatlakozásának ratifikációja ott lesz a magyar parlament napirendjén. A közelmúltban egy stockholmi Törökország és NATO-csatlakozás ellenes tüntetésen történő Korán-égetés kapcsán a tárcavezető elmondta, elfogadhatatlan cselekedet egy vallás szent könyve elleni támadás, az ilyen cselekedetek pedig egyértelműen nem értelmezhetők a szólásszabadság részeként. Újságírói kérdésre válaszolva a külügyminiszter elmondta, nem sürgette török kollégáját a svéd NATO-csatlakozás ügyében, ugyanis nem tartja helyénvalónak, hogy más országok olyan dolgaiba szóljon bele, melyekben Magyarország nem érintett. 

Ma bevett gyakorlat más államok kioktatása, de bízzuk ezt a törökökre. Alapvetően több tiszteletet kellene mutatnunk egymás iránt a nemzetközi politikában

− zárta szavait Szijjártó Péter.

Borítókép: Szijjártó Péter és Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter sajtótájékoztatója a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2023. január 31-én (Fotó: MTI/Illyés Tibor)