A vadászrepülők küldése lenne az igazi vörös vonal Moszkvának?

– Egyelőre nem látok olyan mértékű nyugati fegyvertámogatást Ukrajnának, amely egy igazi vörös vonal átlépését jelentené Moszkvában – fogalmazott lapunk megkeresésére Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő. Az elmúlt napokban Volodimir Zelenszkij bejárta Európát, további támadófegyvereket, különösen vadászrepülőket kérve. Talán csak idő kérdése, és végül azokat is megkapja.

Litvánia, 2022. szeptember 21. A Magyar Honvédség JAS 39 Gripen típusú vadászrepülőgépei gyakorló elfogást hajtanak végre Litvánia légterében 2022. szeptember 21-én. A magyar kontingens harmadik alkalommal védi a balti országok légterét. MTI/Ujvári Sándor Fotó: Ujvári Sándor

– Putyin azt hitte, hogy megszállja Ukrajnát és máris minden oroszul beszélő üdvözli a lépését, és mellé áll. Majd azt gondolta, hogy a NATO összeomlik és nem tesz semmit, vagyis hogy fél cselekedni. Ezek egyike sem történt meg – mondta Joe Biden amerikai elnök a PBS NewsHour amerikai televíziós műsornak adott minapi interjújában.

Noha Biden az interjú során a NATO (Észak-atlanti Szerződés Szervezete) együttes fellépéséről beszélt, Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő lapunk megkeresésére elmondta, hogy „továbbra is szuverén országok és nem a NATO mint szervezet segíti Ukrajnát” – utalva arra, hogy az amerikai elnök inkább csak pontatlanul fogalmazhatott, amely elszólásokat Moszkva előszeretettel igyekszik a saját javára fordítani.  A szakértő hozzátette: 

A NATO mint szervezet, ha akarna sem tudna fegyvereket szállítani, mert nincs is neki.

Zelenszkij fegyvereket kér

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Londonban és Párizsban, majd Brüsszelben tett látogatása során újabb fegyvereket kért Európától, megköszönve az eddigi támogatásokat. Ahogy Rishi Sunak brit miniszterelnököt szerdán, úgy csütörtökön az európai állam- és kormányfőket kérte arra, hogy a harckocsik mellett immáron vadászrepülőkkel is támogassák a háborúban álló országot – korábban Washingtontól is ezt kérte.

Noha London és Washington nem zárkózott el a kéréstől, a harci repülők küldését egyértelműen egy későbbi időpontra tolták –  Sunak például azzal „védekezett”, hogy a brit Typhoon vadászgépekre három évig tart a kiképzés.

A két angolszász országhoz képest az uniós vezetők ennél óvatosabban fogalmaztak, szerintük a kérdésben „kollektív döntést” kell hozniuk, amelyet zárt ajtók mögött kell megvitatniuk.

A Kreml az ügy kapcsán arra figyelmeztetett, hogy a Nyugat direkt és indirekt beavatkozása a konfliktusba egyre inkább egybeolvad.

Az orosz vörös vonal

Gyarmati István szerint az oroszok sokszor riogatnak egy-egy vörös vonallal, de – mint emlékeztetett – sok vörös vonal volt korábban, amelyek átlépésével azok csak kijjebb tolódtak. Hozzátette: 

Ha orosz területeket támadna Ukrajna, az már valóban egy vörös vonal lenne – noha megígérték, hogy ezt amerikai fegyverekkel nem teszik –, a Krím félsziget ostroma már valószínűleg egy nagyon komoly orosz választ eredményezne.

Lapunk azon kérdésére, hogy milyen válaszlépések várhatók Oroszországtól a nyugati fegyverek küldésével kapcsolatban, a biztonságpolitikai szakértő azt mondta, Moszkva ugyan továbbra is megpróbálja majd megsemmisíteni a nyugati fegyvereket, amint azok Ukrajnába érnek, de „több megtorlás ebben nem várható” – fűzte hozzá.

A taktikai atomfegyver bevetéséről pedig úgy fogalmazott: „azok használatának valójában nincs sok értelme, az oroszok fenyegetésként meg szokták lebegtetni, amelyet komolyan kell venni ugyan, de nem túl komolyan”.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Európai Tanács elnökével, Charles Michellel és az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel tartott sajtóértekezleten az Európai Tanács kétnapos brüsszeli tanácskozásának első napi ülésén, 2023. február 9-én. Forrás: MTI/EPA/Olivier Hoslet

A tavaszi offenzíva

A várhatóan tavasszal Ukrajnába érkező több száz nyugati harckocsi kapcsán – amelyeket az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Németország biztosít Ukrajnának – Gyarmati István elmondta, hogy „azok alapvetően nem a védelemben játszanak szerepet, így nem fogják az ukrán védelmi képesség minőségét átrajzolni, de nagyobb tűzerőt és mozgékonyságot jelentenek majd”.

Mivel Kijev arra számít, hogy a tél elmúltával újabb orosz offenzíva indulhat, az ukrán elnök most erre felkészülve gyűjt hazájának minél több fegyvert. A biztonságpolitikai szakértő szerint a harckocsik lényeges változást eredményezhetnek a támadó műveletekben.

Noha az majd elválik, hogy milyen mértékben támadnak az oroszok, nem hiszem, hogy az ukránok képesek lennének belátható időn belül nagyobb támadó műveleteket elindítani. Elég feladat most számukra az orosz offenzíva megállítása és visszaverése

– fogalmazott Gyarmati István utalva arra, hogy a tankokat is inkább ebben a szellemiségben használhatja majd Ukrajna.

Fokozatos Ukrajna felfegyverzése: Most vadászrepülőket, korábban tankokat kért Kijev a nyugati szövetségeseitől. Azonban nem csak modern eszközök érkeztek, a szovjet időkből megmaradt (T–72M1) harckocsikat Lengyelország vagy éppen Csehország már átadta Ukrajnának, ám ezek tűzereje, pontossága, sebessége és páncélzata nem olyan fejlett, mint a hamarosan érkező nyugati társaiké. Washington a tankok mellett egyéb harcjárműveket is felajánlott már, mint a Stryker és Bradley páncélozott harcjármű, amelyek a katonák szállításában segédkeznek. Ám a támadófegyverek küldése csak idén indul meg, tavaly az Egyesült Államok – mások mellett – még „csak” Patriot és NASAM légvédelmi rakétarendszereket, HIMARS rakétarendszert, tankelhárító rendszert és drónokat biztosított Kijevnek; védelmi és megfigyelő eszközöket persze már más NATO-tagországok is Ukrajna rendelkezésére bocsátottak a múlt évben.

Borítókép: A Magyar Honvédség JAS–39 Gripen típusú vadászrepülőgépei gyakorló elfogást hajtanak végre Litvánia légterében 2022. szeptember 21-én (Forrás: MTI/Ujvári Sándor)