Belgrádot megjutalmazzák vagy megbüntetik?

A szerb parlamentben holnap kezdődik a vita a koszovói kérdést rendezni szándékozó francia–német javaslatról. A szerb sajtóban megjelent cikkek hangsúlyozzák: továbbra sem tudni, pontosan mit tartalmaz ez a terv, mit kellene Szerbiának és Koszovónak elfogadnia. Tartalmára csak egyes politikusok nyilatkozataiból lehet következtetni. Alekszandar Vucsics államfő a múlt héten jelentette be, az Egyesült Államok, az Európai Unió, Franciaország, Németország és Olaszország küldöttsége olyan ajánlatot tett, amiben semmi jó nem szerepel Szerbia számára, mégsem mondhat rá Szerbia nemet, mert akkor súlyos következményekkel kellene szembenéznie.

Mitrovica, 2022. december 9. Koszovói rendõrök állnak egy útkeresztezõdésnél a fõként albánok lakta észak-koszovói Mitrovica városban 2022. december 9-én. Az elõzõ napon mintegy 300 koszovói albán rendõr vonult be a kisebbségi szerbek által lakott településekre, egy rendõrt meglõttek a szerbek. A rendfenntartók növelték jelenlétüket Észak-Koszovóban, mert december 18-án elõrehozott választást tartanak abban a négy önkormányzatban, ahol a koszovói szerb rendõrök mellé álló helyi szerb polgármesterek lemondtak. MTI/AP/Visar Kryeziu Fotó: Visar Kryeziu

A francia–német javaslat bizonyos források szerint azonban nem is terv, csak egyfajta kerete lenne a Belgrád és Pristina közötti megállapodáshoz vezető egyeztetéseknek. Vucsics elmondása szerint pedig a konstruktív hozzáállást jutalmaznák, míg az elutasítás súlyos következményekkel járna. Ha Szerbia elfogadja a francia–német javaslatot a helyzet rendezésére, akkor egyértelmű uniós tagsági perspektívát kínálnak (EU-tagságot 2030-ra) neki, támogatnának különféle beruházásokat az energetikai szektorába, és más kedvezményeket is kapna ezeken kívül. Ugyanakkor azt is kilátásba helyezték, hogy elutasítás esetén Szerbia jelentős beruházásoktól esne el, kivonulnának a több százezer embert foglalkoztató külföldi cégek, az EU visszaállítaná a vízumkötelezettséget a szerb állampolgárok számára, a külföldi tőkebefektetések elmaradnának, még a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodás is kétséges lehet. Noha ilyen megfogalmazásban nem hangzott el, utaltak rá, hogy akár még szankciókat is bevezetnének Szerbia ellen. 

A szerb parlamentben csütörtökön kezdődik a témával kapcsolatos ülés, amelyen a bejelentések szerint a köztársasági elnök is részt vesz. Heves vitákra lehet számítani, hiszen több párt frakciójának képviselője is jelezte, Szerbiának el kell utasítani minden olyan javaslatot, amely Koszovó végleges elvesztéséhez vezethet.

Mindezek tükrében érdemes megemlíteni, hogy Zoran Milanovic horvát államfő hétfőn újságíróknak azt mondta: – A Krím félsziget soha többé nem lesz Ukrajna része, Koszovót pedig elrabolták Szerbiától. Oroszország a horvát elnök szerint egy jó adag cinizmussal Koszovó példájára hivatkozhat, amikor a nemzetközi jog tiszteletben tartását emlegetik Ukrajna ügyében.  Koszovót elvették Szerbiától. Ez nem is annexió, ez rablás, egy területrész kiszakítása Szerbiából – fogalmazott az elnök, aki hozzátette, valójában nem Koszovó kérdéséről beszél, hanem a koncepcióról, amely szerint egyesek mindent megtehetnek, ha az megfelel az érdekeiknek, de ha más teszi, akkor az „bűncselekmény”.

Hétfőn Belgrádban a leköszönő cseh államfő, Milos Zeman megismételte két évvel ezelőtti kijelentését, és bocsánatot kért azért, hogy Csehország 1999-ben engedélyezte a NATO vadászgépeinek az ország feletti átrepülést, hogy azok Jugoszláviát bombázhassák.

Egyben azt is hozzátette, hogy Szerbia egyike azon ritka országoknak, amely közvetítő is lehetne Oroszország és Ukrajna között, mivel Belgrád nem vezetett be szankciókat az oroszok ellen, viszont kiáll Ukrajna nemzetközileg elismert határainak sérthetetlensége mellett.

Borítókép: Koszovói rendőrök állnak egy útkereszteződésnél a főként albánok lakta észak-koszovói Mitrovica városban 2022. december 9-én (Fotó: MTI/AP/Visar Kryeziu)