Jogállamisági deficit az uniós intézményekben

Miközben a tagállamokat támadják, felmerül a kérdés, hogy mennyire működik maga az EU a jogállamiság elvei szerint.

epa10465266 Members of the European Parliament (MEPs) attend the opening session of the European Parliament in Strasbourg, France, 13 February 2023. The session of the European Parliament runs from 13 till 16 February. EPA/JULIEN WARNAND Fotó: JULIEN WARNAND

Miközben az utóbbi években egyre intenzívebben, egyre szélesebb eszköztárral és egyre elfogultabban kérik számon a jogállamiság elveit a tagállamokon, felmerül a kérdés, hogy mennyire működik maga az Európai Unió a jogállamiság elvei szerint. A lapunknak eljuttatott jelentésében

a Nézőpont Intézet a jogi és politikai fejleményeket figyelembe véve nyolc pontban értékeli a brüsszeli intézményhálózat jogállamisági helyzetét.

Az intézet első megállapítása szerint az európai parlamenti (EP-) választásokat a bő negyvenéves hagyománya ellenére is alacsony részvétel jellemzi. Gyenge és aránytalan felhatalmazást biztosít, ezért jelenlegi formájában nem alkalmas a demokratikus népképviseletre. Másrészt: a testület demokratikus felhatalmazás nélkül igyekszik elérni, hogy egy föderális államéhoz hasonló törvényhozó parlamentté válhasson. A csúcsjelölti rendszerrel el akarja venni a tagországok kormányait tömörítő Európai Tanács jogát az Európai Bizottság elnökének jelölésére, és transznacionális listákkal csökkentené a tagállamok szerepét.

A Nézőpont Intézet harmadik pontjában hangsúlyozza: az Európai Parlament történetének legnagyobb, tavaly decemberben kirobbant korrupciós botránya rámutatott a büntetlenség kultúrájára, az ellenőrzés hiányára, a parlamenti viták komolytalanságára és a tagállamok ellen folytatott eljárások során gyakorlattá vált kettős mércére.

Mindemellett – negyedik pontként – az Európai Bíróság az ítélkezési gyakorlata alapján elfogult az Európai Bizottság irányába, ami csökkenti a tagállamok jogorvoslati esélyeit, és árnyékot vet a jogállamiság egyik fontos elemére, a tisztességes eljárás lehetőségére. Az intézet az Európai Bizottsággal szemben is bírálatot fogalmaz meg. Mint írják, Jean-Claude Juncker, a Bizottság előző elnöke az Európai Unió ország- és pártpolitikától mentes jogalkalmazó szervét, a bizottságot politikai bizottsággá alakította. A politikai logika árt az egységes jogértelmezésnek, és megteremtette a politikailag motivált eljárások, a kettős mérce, valamint a szakmai helyett a politikai kommunikáció kultúráját.

A jelentés szerzőinek hatodik pontja szerint a jogállamiság elvének általános megfogalmazása lehetőséget nyit az önkényes értelmezésre, amit bizonyít a tagállamok számonkérése során mutatott kettős mérce, ami súlyosan sérti a jogállamiság elveit. Az uniós intézmények és vezetőik minden esetben a pluralizmus elkötelezett hívének mutatkoznak, de a nemzetállamok vezetőinek, intézményeinek és a nemzetállami népszavazások véleményét figyelmen kívül hagyják – von mérleget a Nézőpont Intézet, s nyolcadik megállapításként felróják az EU intézményeinek azt is, hogy míg a szexuális kisebbségek mozgalmait felkarolták, a nyelvi és etnikai kisebbségek ügyével nem foglalkoznak.

A teljes jelentés ITT olvasható.

Borítókép: Az EP nem alkalmas a demokratikus népképviseletre (Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand)