Elemér 2024. február 28.
logo

Finnország abban bízik, hazánk március végéig ratifikálja a NATO-csatlakozást

Bugnyár Zoltán (Uppsala)
2023.03.08. 14:58 2023.03.08. 15:05
Finnország abban bízik, hazánk március végéig ratifikálja a NATO-csatlakozást

NATO-csatlakozás szempontjából eseménydúsan alakul Svédország számára a hét. Kedden először a magyar kormány delegációját fogadta Tobias Billström külügyminiszter, illetve a parlament több tagja. Ugyanaznap érkezett Stockholmba Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, és aznap este azt is bejelentette a kormány, parlamenti beterjesztésre kész az új NATO-törvény. Csütörtökön pedig folytatódnak az év elején Ankara által befagyasztott háromoldalú tárgyalások Svédország, Finnország és Törökország között.

A magyar küldöttség érkezését megelőzően ugyan a politikusok nem nagyon szólaltak meg, a média „megágyazott” a találkozónak, mintegy bizonyítva a magyar fél álláspontját, azaz hogy a svédek hazugságokat terjesztenek Magyarországról. A legmesszebb ment a legnagyobb politikai napilap, a Dagens Nyheter, amelynek írásaiban az elhúzódó NATO-ratifikáció magyarázata közben a szerzők eljutottak oda, hogy Orbán Viktor az orosz érdekeket szolgálja, ami abból is kiolvasható, hogy a magyar miniszterelnök nyílt társadalomról alkotott véleménye megegyezik Vlagyimir Putyin orosz elnök témával kapcsolatos meggyőződésével. Pár nappal az érkezés előttre időzítette ugyanez a lap azt az Orbán Nagy-Magyarországról álmodik című publicisztikát, amely azzal a megállapítással kezdődik, hogy „a populisták nem demokraták, a nem demokraták pedig nacionalisták”. Az ő céljuk pedig mások területeinek a megszerzése.

Ebbe a kategóriába sorolja a szerző a magyar kormányfőt is, aki szerinte a Nagy-Magyarország visszaállításán dolgozik.

A magyar delegáció látogatását némileg visszafogottabb reakciók kísérték – ez részben köszönhető az ezzel egy időben zajló Stoltenberg-látogatásnak, a frissen elkészült és ismertetett NATO-törvénytervezetnek, valamint Tobias Billström azon kijelentésének, hogy svéd területen nem lesz atomfegyver. Mindezek mellett a találkozók alapvetően békésen, jó hangulatban teltek. Hende Csaba által vezetett magyar küldöttség először a svéd Riksdag, azaz az országgyűlés elnökével, Andreas Norlénnal tárgyalt, majd a külügyminiszterrel, Tobias Billströmmel találkozott. Az Aftonbladet a külügyi tárca vezetőjét idézte, aki arról beszélt, jó, hogy szorosabbá vált a kapcsolat a két ország között és így párbeszéd folytatható a két ország között.

Billström bízik a március végi magyar ratifikációban.

Ugyanezen lap interjút közölt a delegációt vezető Hende Csabával is, amiben azt emelték ki, hogy ugyan a magyar felet irritálják a svéd hazugságok, a ratifikáció nem került veszélybe, továbbá hogy Budapest szándéka az, hogy a kétoldalú kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten, a jóindulaton és bajtársiasságon alapuljanak. 

Szerdán Helsinkiben folytatódtak a tárgyalások. A hétvégén a finn külügyi bizottság alelnöke, Erkki Tuomioja igen barátságtalan nyilatkozatot tett, miszerint Finnországnak nincs miről tárgyalnia a küldöttséggel, illetve magyarázkodnia sem. A találkozót követően a finn közmédia azt emelte ki, hogy hogy a finn országgyűlés alelnöke, Juho Eerola szerint a magyar vendégek nem finomkodtak, amikor a megbeszélés a magyar jogállami elvek betartására terelődött. „Elvörösödött fülekkel hallgattuk” – idézték Eerolát.

Borítókép: Matti Vanhanen, a finn parlament elnöke (balra) és Hende Csaba, a magyar Országgyűlés alelnöke (középen) kezet fog Helsinkiben 2023. március 8-án. Mögöttük Schaller-Baross Ernő, a Fidesz európai parlamenti képviselője (jobbra a második), Győri Enikő, a Fidesz európai parlamenti képviselője (jobbra a harmadik) és Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke (jobbra a negyedik) (Fotó: MTI/EPA/Compic/Kimmo Brandt)

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.