Kijev nem tágít a Moszkva-barátnak bélyegzett szerzetesek elűzésétől

Az ukrán fővárosban található Pecserszka Lavra-barlangkolostor lakosainak távozását rendőrök felügyelik. A lépés Kijev újabb akciója a Moszkva alá tartozó ukrán ortodox egyház ellen, amely szerinte Oroszország pártján áll a háborúban.

Kijev, 2023. március 26. A kijevi barlangkolostor, a 11. században alapított Pecserszka Lavra, amelyet a keleti szláv kereszténység legfontosabb központjának tekintenek 2023. március 24-én. Annak ellenére, hogy az Ukrán Ortodox Egyház (UPC) hivatalosan elfordult a moszkvai patriarkátustól Oroszország Ukrajnában indított háborúja miatt, az ukrán kormány megvonta tõle a barlangkolostor bérleti jogát, és a szerzetesnek március 29-ig el kell hagyniuk a területet. MTI/AP/Efrem Lukackij Fotó: Efrem Lukackij

Kollektíven büntetik a Moszkva-barát egyházat

Az ukrán vezetés felszólítására szerdáig kell elhagynia mintegy ezer lakosának a kijevi Pecserszka Lavra-barlangkolostort. A Moszkvához hű ukrán ortodox egyház szerzeteseinek és papjainak kiutasítása a keleti szláv kereszténység egyik legfontosabb központjából Kijev újabb arra irányuló lépése, hogy eltávolítsa az orosz gyökereket az országban.

Az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) tavaly év végén razziákat tartott a moszkvai patriarkátus alá tartozó egyház templomaiban és épületeiben, beleértve a XI. században alapított Pecserszka Lavrát. Közlésük szerint a házkutatások során oroszbarát irodalmat, jelentős mennyiségű készpénzt euróban, dollárban és rubelben, valamint gyanús orosz állampolgárokat találtak. Február óta az SZBU mintegy hatvan büntetőeljárás indított a Moszkva-barát vallási közösség papjai ellen, akiket azzal vádolnak, hogy együttműködnek az orosz hadsereggel.

Nem helyes a kollektív bűnösség elvét az egyházra alkalmazni

– idézett a Politico hírportál egy felháborodott érseket.

A feszültség az orosz–ukrán háború kezdete óta egyre csak növekszik a két ortodox egyház között Ukrajnában. A konstantinápolyi patriarkátus 2018-ban nyilvánította az ukrán ortodox egyházat Moszkvától független, egységes nemzeti ortodox egyházzá, amely így kivált abból a vallási közösségből, amely ma is a moszkvai patriarkátushoz tartozik. Bár ez utóbbi ukrán egyház Oroszország támadását követően kimondta, függetlenedik Kirill pátriárkától, az orosz ortodox egyház vezetőjétől – aki Vlagyimir Putyin orosz elnök és a háború hangos pártolója –, Kijev nem bízik az orosz kötődésű egyház szavában.

Olekszandr Tkacsenko kulturális miniszter korábban azt ígérte, az ukrán hatóságok nem fogják erőszakkal kiköltöztetni a szerzeteseket a templom- és kolostorkomplexumból, ha a március végi határidőig nem távoznak önként. Ennek ellenére szerdán már rendőrök álltak az ortodoxok fontos imahelyénél, akik azt hivatottak figyelni, hogy az ott élők nem visznek-e magukkal semmit a vallási épületegyüttesben tárolt több mint 800 ikonból vagy egyéb felbecsülhetetlen értékű műtárgyból. 

A miniszter elmondta, a szerzetesek a lakóhelyükön maradhatnak, ha áttérnek az új ortodox egyházhoz. 

– Mindannyian, akik elutasítják Moszkva törvénytelen hatalmát, továbbra is a Lavrában folytathatják szolgálatukat – erősítette meg Jepifanyij metropolita, Ukrajna hivatalos ortodox egyházának vezetője is a miniszter szavait.

A háborúban sokan elpártoltak közösségüktől

Ez idáig több mint 1200 vallási közösség és szerzetesrend tért át a Moszkvához hű szárnytól a független ortodox egyházhoz annak 2018-as megalapításától kezdve. A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet kutatása szerint az orosz agresszió hatására 18 százalékról négy százalékra csökkent azoknak a lakosoknak az aránya, akik továbbra is a moszkvai patriarkátushoz hűek. Ezzel szemben

42 százalékról 54 százalékra emelkedett az önálló ukrán ortodox egyház támogatóinak aránya. 

A Razumkov Központ ukrán agytröszt 2019-es felmérése szerint az akkor mintegy 44 milliós lakosság nagy része, 64,9 százaléka vallotta magát ortodoxnak.

Leonyid Szevasztyjanov, az orosz ortodox Óhitűek Világszövetségének elnöke kedden, a Ferenc pápával folytatott személyes beszélgetésére hivatkozva közölte a TASZSZ hírügynökséggel, a katolikus egyházfő kész közvetíteni az ukrajnai ortodox egyházak között. – A Lavra esetében a hely szentségének tiszteletben tartására szólít fel és arra, hogy hagyják abba a most zajló akciókat, de nincsenek olyan jogi mechanizmusai, amelyekkel konkrétan beavatkozhatna – tette hozzá Szevasztyjanov. Az óhitű tisztségviselő azt állította, hogy a pápa elfogadhatatlannak tart minden agressziót a kijevi Pecserszka Lavrában, az Istenanya földi otthonában élő szerzetesek ellen.

Korábban Kirill pátriárka borzalmas cselekedetnek minősítette, hogy az ukrán hatóságok a barlangkolostor elhagyására akarják rákényszeríteni az általuk oroszbarátnak nevezett, ezáltal megbélyegzett szerzeteseket. Felszólította a helyi ortodox egyházak vezetőit, Ferenc pápát és más vallási vezetőket, valamint a nemzetközi szervezetek képviselőit, hogy tegyenek meg minden lehetséges erőfeszítést a szerzetesek kiutasításának és a kolostor kényszerű bezárásának megakadályozására – tette hozzá az MTI.

Borítókép: A kijevi barlangkolostor, a XI. században alapított Pecserszka Lavra 2023. március 24-én (Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij)