Trump jogásza a Magyar Nemzetnek: Boszorkányüldözés zajlik

Nagyon veszélyes precedens a demokráciára nézve, mert meggyengítheti vagy akár le is rombolhatja az Egyesült Államok politikai rendszerét — állította lapunknak a Donald Trump exelnököt fenyegető vádemelésről Jeffrey Clark. A volt igazságügyi államtitkár most a Miskolci Egyetem Közép-európai Akadémiájának vendége Magyarországon.

Jeff Clark Amerikai Politikus 20230323 Budapest Fotó Bach Máté Magyar Nemzet Fotó: Bach Máté

— Hogyan változtathatja meg az amerikai közhangulatot egy esetleges büntetővád Donald Trump volt elnökkel szemben?

— Pereskedő nép vagyunk, ügyeink gyakran végzik a bíróságokon. Ez a mostani eset azonban példátlan: nemcsak nem volt korábban soha volt amerikai elnök potenciális büntetőjogi vádemelésnek kiszolgáltatva, de ezúttal nemhogy nem szövetségi szintű ügyről van szó, hanem New York egy városrésze ügyészének akciójáról. A manhattani Alvin Braggről van szó, akit Soros György pénzével a háta mögött választottak meg. Szerintem boszorkányüldözés zajlik, és jogalkotást tartok szükségesnek annak megakadályozására, hogy alsóbb szintű, helyi ügyészek ne léphessenek fel volt amerikai elnökökkel szemben büntetőváddal. Ez nagyon veszélyes precedens a demokráciára nézve, mert meggyengítheti vagy akár le is rombolhatja az Egyesült Államok politikai rendszerét. A szövetségi szintnek — így az elnöki hivatalnak — elsőbbséget kell élveznie a helyivel szemben. Emlékezetes, hogy Richard Nixon elnököt az utóda, Gerald Ford mentesítette a jogkövetkezmények alól (ti. a Watergate-ügyben — a szerk.), de az szövetségi szintű eset volt.

— Lehetnek újra zavargások Washingtonban, ha vádat emelnek ellene? Akár Trump hívó szavára, akár nélküle? 

— Ezzel a kérdéssel visszatérünk oda, ahogy a fősodorbeli amerikai sajtó a 2021. január 6-án történteket tálalta. Trumpot ezután másodszor is alkotmányos vádemelési eljárás — impeachment — alá vetették, ami szintén példátlan az amerikai történelemben. Mégpedig lázítás vádjával. Pedig Trump egyáltalán nem lázított, csak arra biztatott egy békés tömeget, hogy békésen és hazafiasan hallassa a hangját a 2020-as elnökválasztás után. Szavait kiragadták a szövegösszefüggésből. Nem véletlen szerintem, hogy John Roberts, a Legfelső Bíróság elnöke kivonta magát az eljárás alól, mert tisztában lehetett annak alkotmányellenességével.

A kérdésére visszatérve: nézzük először meg, milyen vádról van szó, ha egyáltalán lesz vádemelés — hiszen ezt sem tudjuk —, a továbbiakról majd ezt követően érdemes beszélni. Mindenesetre az alkotmányunk biztosítja a gyülekezéshez és a békés tiltakozáshoz való jogot.

— A The New York Times korábban hosszú lejárató cikket szentelt önnek, hogyan segített az igazságügy-minisztérium egyik felsővezetőjeként állítólag Trumpnak, hogy aláássa az amerikai demokráciát a 2020-as választások után…

— Nevetséges vád volt ez az elnökkel és velem szemben is. Valóban nem fedtem fel, miről beszéltem az elnökkel a 2020-as elnökválasztással kapcsolatban, ugyanis neki jogában áll, hogy bizalmas formában kérjen tőlem jogi tanácsot. Az elnököt megillető mentességre hivatkoztunk. Mégis megtalált engem is a január 6-án történteket vizsgáló képviselőházi különbizottság. Ráadásul az igazságügy-minisztérium belső eljárásrendje és ügyvédi titoktartás is kötelezett. Mi történt mégis erre? Más jogászok bizalmas információkat szivárogtattak ki a The New York Timesnak!

— Azt rebesgetik, ha Trump nyer 2024-ben, ön szerepet kaphat a következő kormányban. Igaz ez?

— Trumpnak szerintem is jók az esélyei, de ez a következő elnök döntése lesz, akárki is lesz az. A kérdés 2025 januárjában merülhet fel. Négy évig szolgáltam George W. Bush, több mint kettőig pedig — az említett szivárogtatásokig — Trump adminisztrációját. Elkötelezett vagyok a közszolgálat iránt, és nehéz lenne nemet mondanom, ha ilyen felkérést kapnék. Jogásznak tartom magam, nem politikusnak. Más kérdés, hogy az amerikai sajtó hajlamos minden politikai kinevezettet politikusként beskatulyázni, különösen, ha republikánus az illető. A demokraták meg persze szakembernek, technokratának állítják be az övéiket.

Következetesnek kellene lenniük, ám a fősodorbeli amerikai média, mint a The New York Times vagy a CNN és az MSNBC tévécsatornák erősen a baloldal felé húznak. Az előbbiek esetében legalább láttam már olyasmit, ami nem volt teljesen elfogult, de az MSNBC esetében még semmi ilyesmit.

A The Wall Street Journal ellenben kiegyensúlyozottabb, szívesebben is olvasom, és volt, hogy az én munkámat is pozitív hangvételben tálalta. De elitista módon konzervatív, nem Trump populista irányvonalát követi.

— Visszatérve a legutóbbi elnökválasztásra: a republikánusok jelentős része ma sem fogadja el, hogy Joe Biden tisztességes voksoláson győzte le Trumpot. Hogyan lehetséges ez, és egy ilyen alapvető kérdésben miért ennyire megosztott egy fejlett ország?

— A Center for Renewing America (Központ Amerika Megújításért) elnevezésű agytröszt vezető kutatójaként nemrég foglalkoztam azzal a kérdéssel, hogyan költött Mark Zuckerberg négyszázmillió dollárt két szervezet segítségével arra, hogy elsősorban a „kék”, azaz demokrata párti nagyvárosokban beférkőzzenek a választást lebonyolító apparátusba, és a Demokrata Párt javára befolyásolják a voksolás kimenetelét. Ez hatott és eredményesnek is bizonyult 2020-ban olyan „csatatérállamokban” (vagyis amelyeket előzetesen mindkét nagy párt számára nyerhetőnek tartanak — a szerk.), mint például Wisconsin. Az amerikaiak tehát joggal szkeptikusak a legutóbbi elnökválasztás eredményével kapcsolatban. Jogi elemzést készítettünk minderről, és sürgettük az IRS-t, az amerikai adóhatóságot, hogy vonja meg az érintett szervezetek adómentes státusát. Attól ugyan nem várok sokat, hogy az IRS a Biden-kormány alatt érdemben fellépjen ebben az ügyben, és Zuckerberg programja 2024-ben már ne is létezzék, de republikánus győzelem esetén a későbbiekben alaposan ki kell vizsgálni és fel kell tárni ezt a korrupt gyakorlatot. Trump egyébként ezúttal már arra is biztatja a republikánusokat, hogy éljenek a levélszavazás lehetőségével, ne mind a szavazókörökben adják le voksukat.

Borítókép: Jeffrey Clark volt igazságügyi államtitkár (Fotó: Bach Máté)