Donald Trumpot nem védi az elnöki mentesség

A Biden-adminisztráció igazságügyi minisztériuma egyértelmű irányba terelné a Donald Trump ellen indított pereket. Szerintük ugyanis az elnökök bármilyen közérdekű felszólalása nem mentesíthető a polgári peres eljárásoktól – utalva a republikánus elnök ellen a capitoliumi zavargások miatt megindított ügyekre.

Washington, 2022. július 27. Donald Trump volt amerikai elnök az America First Policy Intézet America First Agenda Summit címû rendezvényén Washingtonban 2022. július 26-án. Trump most elõször szerepelt a nyilvánosság elõtt az amerikai fõvárosban azóta, hogy távozott hivatalából. MTI/EPA/Shawn Thew Fotó: Shawn Thew

Tüntetők próbálnak bejutni a washingtoni Capitolium épületébe 2021. január 6-án. Fotó: USA Today/Jerry Habraken

A capitoliumi ostrom

Mint arról lapunk is beszámolt korábban, 2021. január 6-án az amerikai törvényhozás épületét tüntetők egy csoportja megostromolta, a rendbontás következtében pedig öt ember vesztette életét, köztük egy rendőr, és jóval több mint százan megsérültek.

A zavargások előtt Donald Trump hívására a támogatói Washington belvárosában tiltakoztak az elnökválasztás szerintük meghamisított eredménye ellen. A tüntetők egy nagyobb, radikális csoportja a nagygyűlés után vonult a Capitoliumhoz, ahol az események erőszakba torkolltak. 

Az ügy kapcsán vizsgálóbizottság is alakult, és időközben az események fő agresszorait már bűnösnek is találták zendülésre való szervezkedés vádjával, és mintegy ezer ember ellen emeltek vádat. 

Ám a bizottság egyik fő célja Donald Trump szerepének a meghatározása a történtekben. Hangsúlyozva, hogy az események egyike sem történt volna meg nélküle.

This was January 6th.
This is not “legitimate political discourse.” pic.twitter.com/lKgbVyVcJr

— Rep. Liz Cheney (@RepLizCheney) February 4, 2022

A Trump elleni perek

A DOJ állásfoglalásának most alapvetően a perek megindítói örülhetnek.

A három per egyikét mintegy tíz demokrata képviselő terjesztette be Trump ellen még 2021-ben, egy XIX. századi, úgynevezett Ku Klux Klán-törvény megsértésére hivatkozva, amely a törvényhozókat feladataik teljesítésében védi a fenyegetéstől és a megfélemlítéstől.

Egy másikat Eric Swalwell kaliforniai képviselő indította, azzal vádolva Trumpot, hogy tudott a Capitolium elleni összeesküvésről, és semmit sem tett annak megakadályozásáért.

Míg a harmadikat a capitoliumi rendőrség két tisztje emelte, azzal vádolva az akkor leköszönő elnököt, hogy a magatartása szította fel a zavargásokat, követőit pedig arra szólította fel, hogy próbálják meg felülbírálni a választási eredményeket.

Donald Trump republikánus párti korábbi amerikai elnök támogatói a capitoliumi rendőrökkel állnak szemben a szenátusi ülésterem előtt, az amerikai törvényhozás washingtoni épületében 2021. január 6-án, amikor a kongresszus két háza összeült, hogy hivatalosan is véglegesítse a demokrata párti jelölt, Joe Biden győzelmét hozó november 3-i elnökválasztás eredményét. Fotó: MTI/AP/Manuel Balce Ceneta

Megszólaltak Donald Trump ügyvédei is

Donald Trump ügyvédei azzal az érveléssel utasították el a kereseteket – amit a DOJ állásfoglalása után egy közleményben is megerősítettek –, hogy az olyan vitatott beszédek, mint a január 6-i az elnök munkájának részét képezik. Így szerintük az elnök mentes a polgárjogi perek felelősség alól, ha közérdekű ügyben mond beszédet, mint azt a tüntetésen is tette – ám ezzel a DOJ nem értett egyet.

Trump ügyvédei azzal is védekeztek, hogy az egykori elnök nem buzdított az erőszakra, sőt felszólította a résztvevőket, hogy békésen és hazafiasan hallassák a hangjukat, és húszezer Nemzeti Gárda-tagot vezényelt a helyszínre – igaz, beszédében azt is kérte a híveitől, hogy adjanak bele mindent a küzdelmük során.

Noha a Biden-adminisztráció igazságügyi minisztériuma lényegében sürgette a bíróságot, hogy adjon teret a Trump ellen indított polgári peres eljárásoknak, az ügyről végül három washingtoni bíró hoz majd ítéletet.

A bírákat egyébként három különböző elnök, Barack Obama, Donald Trump és Bill Clinton nevezte ki, döntésük pedig alapvetően befolyásolhatja a 2024-es elnökválasztást, de legalábbis a republikánus elnökjelöltségért folytatott versenyt.

The U.S. Justice Department said former President Donald Trump should not be automatically immune from lawsuits over the Jan. 6, 2021, assault on the U.S. Capitol https://t.co/TS7S3snCkJ pic.twitter.com/8F5VAuePxT

— Reuters (@Reuters) March 3, 2023

Borítókép: Donald Trump volt amerikai elnök az America First Policy Intézet America First Agenda Summit című rendezvényén Washingtonban 2022. július 26-án. Trump ekkor szerepelt először a nyilvánosság előtt az amerikai fővárosban azóta, hogy távozott hivatalából (Fotó: MTI/EPA/Shawn Thew)