A G7-ek megosztottak Kínával kapcsolatban

Amíg az ukrajnai háború, a klímaváltozás, vagy az észak-koreai rakétakísérletek esetében teljes az egyetértés a világ legfejlettebb gazdaságait tömörítő G7-csoportban, ez Kína és különösen Tajvan esetében nincs így. Amíg Washington és Tokió egységre szólítja fel a szövetséget Peking gazdasági és katonai erejével szemben, addig Párizs továbbra is „stratégiai függetlenséget” követel magának Kínával kapcsolatban.

Hajasi Josimasza japán, Melanie Joly kanadai, Catherine Colonna francia, Antonio Tajani olasz külügyminiszter, Enrique Mora, az Európai Külügyi Szolgálat (EEAS) főtitkár-helyettese, James Cleverly brit, Annalena Baerbock német és Antony Blinken amerikai külügyminiszter (balról jobbra haladva) a világ iparilag legfejlettebb hét államát tömörítő csoport, a G7 külügyminiszteri találkozóján a japán Nagano prefektúrában fekvő Karuidzavában 2023. április 17-én. (Fotó: MOFA of Japan / Twitter)

Mindez azonban szembemegy az amerikai és japán célokkal, Tokió – amely idén a G7 elnöke – ugyanis azon dolgozik, hogy egységfrontot alakítson ki Kínával szemben, felszólítva Pekinget a globális szabályokon alapuló rend betartására. Sőt Washington és Tokió a pekingi „gazdasági nyomás” miatt erőteljesebb fellépést szorgalmaznak, beszámolók szerint a holnap kiadandó végső nyilatkozatban intézkedéseket sürgetnek például a kínai félvezetők ellátási láncának diverzifikálása érdekében.

Catherine Colonna francia külügyminiszter hangsúlyozta: nincs változás a Kínával és Tajvannal kapcsolatos francia álláspontban.

A vezetők azonban egyetértettek a Pekinggel való együttműködés fontosságában a globális kihívások, valamint a közös érdekű területek esetében, „egy konstruktív és stabil kapcsolat kiépítését” szorgalmazva.

A tajvani konfliktus kapcsán, mint ismert, Peking saját részének tekinti a szigetet, és noha Washington hivatalosan nem fogadta el annak függetlenségét, több ízben támogatóan lépett fel mellette, ami Peking szerint a belügyekbe való beavatkozás és sérti az egy Kína-elvet. A múlt héten a kínai hadsereg háromnapos hadgyakorlatot is tartott a sziget körül, amely légi és tengeri blokádgyakorlatokat, valamint „tényleges harci körülmények között” végrehajtott, szimulált csapásokat is magában foglalt.

A külügyminiszterek megerősítik a Tajvani-szoros békéjének és stabilitásának fontosságát, amely a „nemzetközi közösség biztonságának és jólétének nélkülözhetetlen eleme” – közölte a japán külügyminisztérium. A tisztviselők továbbá „a Tajvani-szoros kapcsán a békés megoldására” szólítottak fel.

Az észak-koreai ballisztikusrakéta-kísérletekre válaszul Japán, Dél-Korea és az Egyesült Államok megerősítette a két- és háromoldalú biztonsági együttműködését, és rakétavédelmi gyakorlatokba kezdett a Japán-tengeren.

Határozott klímacélok

Szapporóban tartott tanácskozásukon tegnap a külügyminiszterek hangsúlyozták, hogy céljuk a szén-dioxid-semlegesség elérésére legkésőbb 2050-ig. A G7-ek tavaly már elkötelezték magukat amellett, hogy 2035-re a villamosenergia-ágazat nagy részét szén-dioxid-mentessé teszik, és ezt a célt vasárnap újból megerősítették – emlékeztetett az MTI.

A nehéz tárgyalásokat jelzi, hogy a résztvevők nem vállaltak konkrét időpontot a szénalapú villamosenergia-termelés fokozatos kivezetésére, míg az Egyesült Királyság Franciaország támogatásával 2030-as határidőt javasolt. A megállapodás a megújuló energiaforrások fejlesztésének felgyorsítását és a földgázfogyasztás csökkentését szorgalmazta, miközben a fosszilis tüzelőanyagokból való fokozatos kivonulásra törekszik – derült ki a csoport vasárnapi közleményéből.

A tagok elismerték a földgázfogyasztás csökkentésének szükségességét, ugyanakkor azt is elmondták, hogy az ágazatba történő beruházások segíthetnek a lehetséges energiahiányok kezelésében – derült ki a közleményből.

Drasztikusan növelni fogjuk a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiát

– fogalmaztak a tagok a közleményben, vállalva, hogy 2030-ig közösen 150 gigawattal növelik a tengeri szélkapacitást, a napenergia-kapacitást pedig több mint 1 terawattra emelik.

A résztvevők abban is megállapodtak, hogy felgyorsítják „a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivonását”, hogy legkésőbb 2050-re elérjék a nettó nullát az energiarendszerekben.

Borítókép: Hajasi Josimasza japán, Melanie Joly kanadai, Catherine Colonna francia, Antonio Tajani olasz külügyminiszter, Enrique Mora, az Európai Külügyi Szolgálat (EEAS) főtitkár-helyettese, James Cleverly brit, Annalena Baerbock német és Antony Blinken amerikai külügyminiszter (balról jobbra haladva) a világ iparilag legfejlettebb hét államát tömörítő csoport, a G7 külügyminiszteri találkozóján a japán Nagano prefektúrában fekvő Karuidzavában 2023. április 17-én (Fotó: MOFA of Japan / Twitter)