A szentpétervári robbantás és az abban életét vesztő Vladlen Tatarszkij orosz katonai blogger miatt az „orosz héjákként” ismert katonai és politikai elemzők a halálbüntetés újbóli bevezetését követelik − számolt be a CNN. A cikk szerint a héják könyörtelen fellépést szorgalmaznak a Kremltől eltérő álláspontot képviselőkkel szemben, véleményük szerint szélesebb körben és hatékonyabban kellene alkalmazni a hazaárulásról és terrorizmusról szóló, az elmúlt hónapokban szigorított jogszabályokat.
Tatarszkijjal április 2-án végeztek egy szentpétervári kávézóban egy házilag készített robbanószerkezettel. Az ügyben a hatóságok már őrizetbe is vettek egy 26 éves nőt, Darja Trepovát, aki ellen vádat emeltek terrorizmus miatt. Az orosz média egyik ismert alakja, Vlagyimir Szolovjev szerint a nőt és férjét − aki külföldön él − agyon kellene lőni.
A fülénél fogva kellene haza rángatni és a falhoz állítani
− fakadt ki dühösen Trepova férjére utalva. Egy orosz regionális tisztviselő pedig a sztálini időket sírta vissza az üggyel kapcsolatban, mondván: akkoriban a „nép ellenségei” egy csákányt és baltát ragadva élvezhették Szibéria vendégszeretetét.
Jevgenyij Prigozsin, az orosz zsoldoshadsereg, a Wagner-csoport vezetője a robbantás helyszínére látogatva csatlakozott a héjákhoz.
Vissza kell térni a halálbüntetéshez és a legkeményebb intézkedéseket kell hozni azokkal szemben, akik részt vesznek a rendbontásban
− húzta alá. Korábban a kemény kijelentéseiről híres Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese azt javasolta, az árulókkal és a Kreml ellenségeivel szemben úgy kellene fellépni, ahogy azt a második világháború alatt tették − azaz sortűz általi halálra kellene ítélni őket, tárgyalás nélkül.
Nem törölték el, csak beszüntették
Oroszországban egyébként soha nem törölték el a halálbüntetést, azonban 1996 óta moratórium tiltja annak alkalmazását, amelyet később 1999-ben, valamint 2009-ben meghosszabbítottak. Utoljára 1996. augusztus 2-án alkalmazták a legsúlyosabb büntetést, Szergej Golovkin 1994-ben elítélt sorozatgyilkost végezték ki. Ezzel kapcsolatban Medvegyev korábban úgy nyilatkozott, az orosz alkotmánybíróság bármikor megszüntetheti a moratóriumot, ha úgy látják, hogy ez szükséges.
A Levada Központ közvéleménykutató-intézet 2021-ben készített felmérése szerint az orosz társadalom 41 százaléka szeretné visszaállítani a halálbüntetést, abban a formájában, ahogyan a kilencvenes években alkalmazták.
A megkérdezettek többsége szerint szexuális erőszaktevőket, sorozatgyilkosokat, terroristákat, vagy a vezetés megpuccsolására készülőket kellene így büntetni.
Érdekesség, hogy a jogilag Ukrajnához tartozó, de a szeptemberi vitatott hitelességű népszavazásokat követően de facto Oroszország részeként működő Donyecki Népköztársaságban 2025-től be akarják vezetni a halálbüntetést. A szakadár terület törvénykönyveiben 2014-től szerepel a halálbüntetés, azonban végrehajtásának részletei azóta kidolgozatlanok, ezt szeretnék 2025-re orvosolni. Tavaly nyáron két brit és egy marokkói állampolgárt is halálra ítéltek zsoldostevékenység miatt.
Az utolsók Európában
Európában egyetlen országban hajtanak végre a mai napig halálbüntetést, ez pedig nem más, mint Belarusz. Az országban 1990 és 2021 között több mint négyszáz embert végeztek ki.
Az erre vonatkozó jogszabályt éppen idén márciusban bővítették, így már a terrorizmus, valamint az állami szférában és a hadsereg állományában dolgozók által elkövetett hazaárulás is halállal büntetendő a kelet-európai államban.
Ez nagy felháborodást váltott ki nyugaton, a törvény kritikusai szerint ezzel a vezetés politikai ellenfeleit akarják kiiktatni.
A kérdés jelenleg aktuálisabb, mint bármikor, ugyanis egy februári szabotázsakció miatt akár halálbüntetéssel is sújthatják annak elkövetőit. Belorusz kormányellenes partizánok még februárban hajtottak végre dróntámadást egy minszki repülőtéren állomásozó orosz légtérellenőrző repülőgép ellen. Az ügyben harminc embert tartóztattak le, akik a hatályos jogszabályok szerint halálbüntetéssel nézhetnek szembe.
