Kölcsönösen lehetetleníti el egymás kulturális intézményeit Németország és Oroszország

Befagyasztották az orosz hatóságok a Németország által fenntartott kulturális intézményhálózat moszkvai intézetének bankszámláit, írja a német közszolgálati Deutsche Welle híroldal. A március végi döntés nyomán most lezárult lépésre azt követően került sor, hogy Oroszország hasonló profillal működő berlini „háza” ellen vizsgálatot kezdeményezett a berlini ügyészség. Egyes német politikusok szerint elkerülhetetlen, hogy az ukrajnai háború miatt olyan területek is politikai élt kapjanak, melyek nem politikai tartalommal működnek.

Oroszország berlini kultúrintézetének főbejárata 2009-ben. (Fotó: Wikimedia Commons / Sven Wolter) Fotó: Sven Wolter

Kölcsönös pénzügyi ellehetetlenítés révén próbálja aláásni egymás kulturális intézményeit saját területén Németország és Oroszország. Miután a Berlinben működő orosz kulturális központ ellen –  a hivatalos indoklás szerint oroszbarát aktivisták utaztatásának támogatása miatt – nyomozást indított a berlini ügyészség, és a nyomozás idejére az „Orosz Ház” bankszámláit is zároltatták. Moszkva a német Goethe Intézet, az orosz fővárosban működő irodája ellen szintén meghozta a maga korlátozásait.

Nyomozások és kölcsönös ellenintézkedések

Az Ukrajna orosz invázióját követő első hetekben többször is támadások – tojásdobálás, rongálás – célpontjává vált Oroszország berlini kulturális központja. A támadásokat ismeretlenek hajtottak végre, akik az ukrajnai harcok ellen tüntettek így. Az 1980-as évek közepén épült Orosz Tudomány és Kultúra Házát az ország nagykövetséggel ellentétben ugyanis hagyományosan alig őrzik. A támadások odáig fajultak, hogy biztonsági okokból a vezetőség úgy döntött, hogy 2022 tavaszán bezárja az intézetet. A kedélyek aztán lecsillapodtak, így 2022 szeptemberében az „Orosz Ház” újra megnyithatott a kultúrintézetek szokásos programjaival: filmvetítésekkel, kiállításokkal, nyelvtanfolyamokkal.

A berlini ukránbarát aktivisták azonban nem adták fel. Az ellentmondásos, a Krím félsziget Oroszországhoz csatolásával járó népszavazás mintájára 2022 októberében szatirikus referendumot rendeztek „a ház annektálásáról” és Ukrajnának való átadásáról. A várakozásoknak megfelelően a széles többség igennel szavazott.

Eközben a berlini ügyészség vizsgálatot indított az orosz kulturális intézet ellen; szankciók megsértésével vádolják. Az Orosz Kulturális Központ bankszámláit ezért zárolták. Januárban Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő azt mondta, hogy válaszintézkedésekre kerülhet sor a Goethe Intézet moszkvai, szentpétervári és novoszibirszki intézetei ellen, hacsak nem normalizálódik a helyzet. Március végén az intézkedést az orosz hatóságok végre is hajtották.

Nem véletlen, hogy a Goethe Intézet lett az orosz ellenintézkedések célpontja. Ez egy világszerte aktív német kulturális szervezet, amelyet főként a szövetségi költségvetés finanszíroz. Oroszországban három telephellyel rendelkezik: Moszkvában, Szentpéterváron és Novoszibirszkben.

A berlini Orosz Ház hasonló jelentőséggel bír Oroszország számára Németországban. Ez a legnagyobb orosz kulturális központ Európában.

Szankció a kultúrára is

Az EU 2022 nyarán úgy döntött, hogy szankciókat vezet be a nemzetközi kulturális programokért felelős orosz kormányzati ügynökség, a Rossotrudnicsesztvo ellen, amely a berlini intézet tulajdonosa is. A ház azonban folytatta munkáját, fokozott biztonsági intézkedésekkel és Ukrajnával kapcsolatban feltűnő visszafogottsággal.

Ennek ellenére többször is a nemzetközi sajtó középpontjába került. A Reuters hírügynökség 2023 januárjában arról számolt be, hogy a ház többek között két oroszbarát aktivista moszkvai repülőútját támogatta. A Reuters szerint ők ketten korábban oroszbarát gyűléseket szerveztek Németországban.

Helge Lindh, a német szövetségi törvényhozás képviselője újabb, sajnos nem meglepő eszkalációról beszél. 

Ez nyilvánvalóan a berlini Orosz Házzal kapcsolatos vizsgálatokra adott visszavágás

– nyilatkozta az SPD politikusa, aki a Bundestag kulturális bizottságának is tagja.

Lindh egyfajta drámai dilemmáról beszélt. Szerinte ugyanis nem szabad minden orosz művészben a rezsim kollaboránsát látni. E mellett azonban „nem lehet tagadni, hogy ez egy bűnös háború, és hogy ebben a helyzetben végül minden átpolitizálódik” – mondta.

Borítókép: Oroszország berlini kultúrintézetének főbejárata 2009-ben. (Fotó: Wikimedia Commons/Sven Wolter)