Lejárató kampány Macron ellen
Emmanuel Macron francia elnök volt az első olyan európai vezető, akit amerikai hivatali partnere, Joe Biden hivatalos látogatásra hívott meg egykor magához, hiszen az Egyesült Államok egyik legfontosabb szövetségeseként tekint Franciaországra. Úgy tűnik azonban, hogy mégsem olyan erős ez a kötelék, ha arról van szó, hogy a francia elnök véleménye eltér Washington álláspontjától.
A Macronról alkotott kép egy csapásra megváltozott a nyugati országok körében, miután a francia államfő április eleji kínai látogatásán arról beszélt, Európának egy harmadik pólus kialakításán kellene dolgoznia az amerikai politika pánikszerű követése helyett. A kijelentést követően az európai vezetők gyorsan szembehelyezkedtek Macronnal, és siettek megmagyarázni Bidennek, hogy ez nem a közös uniós álláspont, hanem csak és kizárólag a francia elnöké. Az angolszász médiában azóta is záporoznak a bírálatok az Európai Unió új fekete bárányára.
A Wall Street Journal amerikai napilap szerint Emmanuel Macron „aláássa az Európának nyújtott amerikai támogatást”, a The Guardian baloldali brit napilap pedig úgy fogalmaz, az elnök „ledobott egy gránátot a diplomácia mezejére”.
Vagyis a Nyugat egyfajta hadüzenetnek fogja fel a francia politikus békeközvetítői szerepét. Macron a háború kapcsán köztudottan azt az álláspontot képviseli, hogy Oroszországnak és Ukrajnának mielőbb tárgyalóasztalhoz kell ülniük, és el kell kerülni egy második hidegháborút. Az államfő legújabb tervei szerint Pekinggel együtt dolgozna ki egy tervet, amely elősegítené, hogy a felek megkezdhessék a béketárgyalásokat.
A nyugati „szövetségeseknek” kapóra jön az elnök ellen folytatott lejárató kampányukban, hogy Macron népszerűsége komolyan megsínyli a nyugdíjreformot Franciaországban. A média azt állítja, azért nézik más szemmel külföldön is Macront, mert 62-ről 64 évre emeli a nyugdíjkorhatárt hazájában.
Ám a franciák belügye cseppet sem váltott ki akkora felzúdulást a nemzetközi közösségben, mint az elnök békepárti politikája a háború kapcsán, így valószínűtlen, hogy a francia reform befolyásolná a külföldi vezetők véleményét Macronról.
A Le Monde francia napilap úgy fogalmaz, a csodálatra méltó fiatal elnökből arrogáns vezető vált. Részletezik, hogy Németországban következett be a legnagyobb pálfordulás, ahol Macront 2017-ben még bálványozták. A Frankfurter Allgemeine Zeitung német liberális lap akkor úgy ábrázolta őt mint az ideális politikust, ám a francia nép akaratával szembemenő változtatások radikálisan megváltoztatták a külső megítélését – írta a Le Monde.
A Macron-ellenes hadjárat részeként a média azt is felkapta, hogy a politikus egy televíziós interjú alatt 80 ezer eurós (mintegy harmincmillió forint) értékű karórát viselt. Később azonban a francia sajtóban az állt, a Bell & Ross márkájú óra 2400 euróra (közel 900 ezer forintra) rúg.
Csalódtak a brazil elnökben is
Nem Macron az egyedüli vezető, aki magára haragította Washingtont az utóbbi időben, a januárban hivatalba lépett brazil elnököt vették össztűz alá, amiért azt mondta, a Nyugat ösztönzi a háborút azzal, hogy fegyvereket szállít Ukrajnába. Miközben a nemzetközi baloldal kitörő örömmel fogadta Luiz Inácio Lula da Silva győzelmét a patrióta-konzervatív Jair Bolsonaro felett, máris támadásba vették az új elnököt, amiért nem a globalista irányvonalat követi.
Lula már a megválasztása után hangsúlyozta, hogy ő a béke pártján áll, és felajánlotta közvetítői szerepét az ukrajnai rendezés érdekében. – Az Egyesült Államoknak fel kell hagynia az ukrajnai háborúra való buzdítással – közölte a hétvégén Pekingben.
A Fehér Ház szóvivője ezután azzal vádolta meg a brazil elnököt, hogy az orosz és kínai propagandát fújja anélkül, hogy a tényeket nézné.
Washingtonnak az sem tetszett, hogy a januárban hivatalba lépett brazil elnök hétfő este személyesen fogadta Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, aki megköszönte Brazília erőfeszítéseit az ukrajnai konfliktus lezárásában.
