Ukrán ellentámadásra készülve az oroszok megerősítették a 2014-ben annektált Krím félsziget védelmét – írta az al-Dzsazíra pánarab hírcsatorna. Tavasszal készült műholdképek elemzése alapján arra jutottak, hogy valóságos erődítménnyé változtatták a területet:
- lövészárokrendszert ástak ki a határ menti települések között,
- védőgátat építettek, valamint kibővítették a szevasztopoli katonai kikötőt,
- továbbá folyamatosan terjeszkedik a Belbek légibázis.
Az al-Dzsazíra szerint ugyanakkor a munkálatok még javában folynak, a lövészárkok hálózata egyelőre nem teljes, aminek részint a munkaerőhiány lehet az oka.
Az új orosz védelmi vonalak kihasználják a terepviszonyokat és a településeket, hogy úttorlaszokat képezzenek a főutak mentén. A lényeg, hogy ha az oroszoknak védekezniük kell a Krímen, akkor az ukránok saját módszeréből adnak ízelítőt
– magyarázta a csatornának Zev Faintuch biztonsági szakértő.
Valódi az esély az ukrán ellentámadásra?
Arról régóta szó van, hogy valamikor tavasszal az ukránok nagyszabású ellentámadásra készülnek, azonban ennek pontos ideje és iránya nem ismert. Az eddig sem volt példa nélküli, hogy az ukránok csapást mértek a Krímre: például tavaly augusztusban és októberben katonai repülőtereket támadtak ukrán drónok, októberben a kercsi hídon robbantottak fel egy robbanóanyaggal megrakott teherautót. Ezek azonban eddig nagyon ritkák és korlátozottak voltak.
Legalábbis narratíva szintjén az ukrán vezetés nem tett le a Krím visszaszerzéséről, akár katonai erővel sem. – A Krím vissza fog térni hozzánk. Sőt, többet mondok: minden a Krímmel kezdődött 2014-ben, és ott is fog véget érni – jelentette ki például Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés főparancsnoka. Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója éppen néhány napja ígérte, hogy „két hónapon belül az ukrán hadsereg a Krímben lesz”. A közvélemény-kutatások szerint az ukránok 68 százaléka támogatja, hogy katonai erővel szerezzék vissza a Krímet, még annak az árán is, hogy ezzel elveszítik a nyugati segítség egy részét vagy elhúzódik a háború.
A szólamok ellenére mégis valószínűtlen, hogy az ukrán ellentámadás éppen a Krím irányába indulna meg.
Vérfürdő az ukránoknak
– Ahogyan az orosz páncélosokat és harci járműveket ledarálták az ukrán húsdarálóban, a Krím elleni támadás is éppen ugyanolyan végzetes lenne, még az új és fejlett felszereléssel is – mutatott rá a már idézett Zev Faintuch. A szakértő figyelmezetett, hogy a Krím az egész világon az egyik legjobban védhető terület.
Minden megvan, amit akarsz: mélység, elképesztően kevés és szűk megközelítési pont, légi fedezet és a fekete-tengeri flotta!
– magyarázta. Az al-Dzsazíra emlékeztetett, hogy Mark Miley, az amerikai vezérkari főnökök bizottságának vezetője is úgy vélte, a hadművelet „nagyon, nagyon nehéz katonai feladat” lenne. Nem csoda, hogy a kiszivárgott hírek szerint a Krím ügye az egyik, amely éket ver Washington és Kijev közé: még az amerikaiak is úgy vélik, hogy a Krím visszaszerzéséről szőtt álmok csak még inkább meghosszabbítanák a háborút.
Ráadásul számolni kell az eszkaláció lehetőségével. Az orosz nukleáris doktrína értelmében az Oroszországot létében fenyegető támadás esetén elképzelhető nukleáris fegyverek bevetése – márpedig az orosz jog alapján a Krím orosz területnek számít. Igaz, a tavaly „népszavazással” elcsatolt ukrán területek egy része is máig ukrán kézen van, és rendszeresek ott a harcok, de a Krím státusza mégiscsak különleges, vörös vonalat jelenthet Vlagyimir Putyinnak.
