A Fidesz EP-képviselői megszavaznák az uniós civiltörvényt

Az Európai Bizottság transzparenssé tenné az EU-n kívülről finanszírozott civil szervezetek pénzügyeit. Ha ez maradéktalanul megvalósul, akkor a Fidesz európai parlamenti képviselői készek támogatni a javaslatot. Félő azonban, hogy az EU-s intézményrendszerrel együttműködő NGO-k igyekeznek felpuhítani a szabályozást. Az úgynevezett átláthatósági törvény akár már négy-öt hónap múlva hatályba léphet, ám az is előfordulhat, hogy évekig elvitáznak rajta az uniós intézmények.

Strasbourg, 2019. július 15. Hidvéghi Balázs, a Fidesz-KDNP EP-képviselője az Európai Néppárt képviselőcsoportjának ülésén az Európai Parlamentben (EP) Strasbourgban 2019. július 15-én. MTI/Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd

Az Európai Bizottság egy demokráciavédelmi törvénycsomag (Defense of Democracy) részeként egy olyan jogszabályt dolgoz ki, amely arra kötelezné az EU-ban működő civil szervezeteket (NGO), hogy részletesen számoljanak el a harmadik országból, vagyis az unión kívülről érkező támogatásokkal. Emlékezetes, hogy Magyarország is bevezetett egy ehhez hasonló törvényt 2017-ben, amelynek nyomán nemzetközi sajtóhadjárat indult hazánk ellen. A törvényt végül az EU Bíróságának döntése miatt hatályon kívül helyezte a kormány 2020-ban. A civil szervezetek kapcsán készülő jogszabály az átláthatósági törvény nevet kapta és a bizottság május 31-ig véglegesíti azt.

A téma kapcsán a Magyar Nemzet megkereste az Európai Parlament fideszes képviselőcsoportját, hogy az eddig megjelent sajtóhírek alapján tudják-e támogatni az átláthatósági törvényt. Lapunknak Hidvéghi Balázs, az EP független képviselője válaszolt, aki rávilágított, hogy a kezdeményezés a brüsszeli korrupciós botrányt követően került elő.

 – Látható, hogy a botrány komoly hullámokat vet és bár próbálják kisebbíteni a jelentőségét, mégis lépéskényszerbe került az európai intézményrendszer – mondta Hidvéghi. Hozzátette: – Mi a magunk részéről üdvözöljük a készülő szabályozást, hiszen az átláthatóság és az elszámoltathatóság fontos érték.

A képviselő érdekesnek nevezte, hogy míg a korábbi magyarországi szabályozást frontális támadás követte Brüsszel részéről, addig most egy nagyon hasonló jogszabályt készítenek. – Jól mutatja a brüsszeli állapotot, hogy azt a magyar jogszabályt, amelyet néhány éve teljes gőzzel támadtak, most ők maguk terjesztik elő – nyilatkozta Hidvéghi Balázs.

– Véleményünk szerint alapvető elvárás az átláthatóság a civil szervezetek kapcsán – szögezte le a képviselő, hozzátéve, hogy az NGO-k nem rejtegethetik, hogy honnan kapnak támogatásokat. – Ha ezen szervezetek EU-n kívüli forrásokhoz jutnak, akkor egy ilyen rendelkezés különösen indokolt. A magunk részéről a javaslat tartalmi részével egyetértünk, hiszen egy nagyon hasonló nemzeti szabályozást alkalmaztunk korábban – emelte ki Hidvéghi Balázs.

A képviselő szerint a javaslat fontosságát az adja, hogy az NGO-k jelentősen befolyásolják az ügymenetet az EU intézményrendszerén belül. Sok esetben a „civil szervezet” kifejezés nem is szerencsés, hiszen olyan politikai akciócsoportokról van szó, amelyek a külföldi finanszírozóik érdekében az ő ideológiájukat támogatva járnak el. – Ilyen például a Soros-hálózat – világított rá a képviselő.

Hidvéghi Balázs azonban tart attól, hogy túlságosan felpuhítják a készülő szabályozást, amelynek végső változata esetleg nem tudja majd ellátni a feladatát és megvalósítani az átláthatóságot. 

A brüsszeli korrupciós ügyre utalva elmondta, hogy azt tapasztalta: egyes EP-képviselők mentegették az érintett NGO-kat felszólalásukban. Ráadásul ezen szervezeteket már korábban is mentesítették bizonyos szabályok alól. A képviselő arra számít, hogy a korrupciós botrány nem rengeti meg annyira a brüsszeli intézményrendszert, hogy maradéktalanul megvalósuljanak az átláthatósági célok. 

– Ennek megváltoztatására a 2024-es EP-választások kapcsán lehet majd kísérletet tenni – emelte ki.

Hogy az átláthatósági törvényből mi valósul meg és pontosan mikorra, az nehéz kérdés. Hidvéghi Balázs szerint az Európai Bizottság május végére teszi közzé az irányelvtervezetét, ami párhuzamosan az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa elé kerül. A két intézmény a javaslatból kiindulva kidolgozza a saját szövegváltozatát.

Ez az Európai Parlament esetében azt jelenti, hogy az illetékes szakbizottság elé kerül a szöveg, ott egy jelentéstevőt választanak, aki közzéteszi a saját átdolgozását, majd a frakciók tárgyalásai eredményeképpen létrejön egy változat, amit szavazáson fogadnak el. Párhuzamosan a tanácsban a tagállamok is elfogadnak egy saját, közös szövegváltozatot.

Ezt követően intézményközi tárgyalások kezdődnek, ahol az EP és a tanács megállapodik egy végső, kompromisszumos szövegről, amiről aztán mindkét intézményben szavaznak. A teljes folyamat az adott javaslat bonyolultságától, összetettségétől és politikai érzékenységétől függően akár éveket is igénybe vehet, tehát azt nehéz pontosan megjósolni, hogy egy adott tervezet mennyi idő múlva lesz jogszabály és léphet hatályba.

Az biztos, hogy ez még egy egyszerű javaslat esetében is, ha sietnek a felek, minimum 4-5 hónap szokott lenni, bonyolultabb javaslatok esetében akár másfél-két évet vagy még ennél is több időt vehet igénybe.

Idén év elején hozta nyilvánosságra a Politico brüsszeli lap, hogy az Európai Bizottság az átláthatósági törvény megalkotásán dolgozik, lényegében a magyarországi civiltörvényt másolja. A bizottság sajtószolgálata úgy tájékoztatta lapunkat, hogy az átláthatósági törvény egy nagyobb demokráciavédelmi csomag részeként „a civil társadalom és a polgárok széles körű és érdemi részvételének előmozdítását” tűzte ki céljaként „egy ellenállóbb demokratikus közélet érdekében”.

Borítókép: Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti képviselője (Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd)