A magyar civiltörvényt másolná Brüsszel

A magyar civiltörvényhez hasonló jogszabályt készít elő az EU a külföldi befolyásgyakorlás megakadályozására, amellyel például a nem kormányzati szervezeteket, az NGO-kat is arra köteleznék, hogy hozzák nyilvánosságra, hogy honnan, mennyi pénzt kaptak. Bár az új tervezetet a Politico az unió integritásának a védelmére tett kísérletként értelmezi, a magyar törvényalkotást a brüsszeli lap mellett az egész fősodratú nyugati sajtó támadta.

Brüsszel, 2023. április 26. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke az uniós testület heti rendes ülésének kezdetén Brüsszelben 2023. április 26-án. MTI/EPA/Olivier Hoslet Fotó: Olivier Hoslet

Az Európai Unió egy olyan törvénytervezeten dolgozik, amely arra kötelezné a nem kormányzati szervezeteket (NGO), konzultációs cégeket és oktatási intézményeket, hogy tüntessék fel az EU-n kívülről származó bevételeiket, hogy honnan, mennyi pénzt kaptak – közölte a Politico három különböző informátorra, köztük az Európai Bizottság egyik tisztviselőjére hivatkozva. 

A brüsszeli lap szerint a várhatóan május végére elkészülő új jogszabály az olyan külső beavatkozási kísérletekre reagálna, mint az oroszországi hekkertámadások és szivárogtatások, a kínai soft-power behatásai, illetve az Európa Bizottság tekintélyét aláaknázó katari korrupciós botrány. 

A cikkben arra is felhívták a figyelmet, hogy a tervezetthez hasonló törvények hatályosak Ausztráliában és az USA-ban is. Az Egyesült Államokban az 1938-ban életbe lépett úgynevezett külföldi ügynöktörvény (FARA Act) szövetségi szinten előírja, hogy az idegen államok érdekeinek előmozdításáért dolgozó lobbisták hozzák nyilvánosságra az elköteleződésüket.

A Politico szerint az EU-ban készülő új szabályozás az üzleti alapú mellett a nonprofit szervezeteket is kötelezné az unión kívülről hozzájuk érkező források feltüntetésére, amibe egyebek mellett beletartoznak a különféle tudományos ösztöndíjak is.

A portál a törvényalkotás egyik előzményeként említette, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tavaly szeptemberben a demokrácia védelmének a fontosságáról beszélt, s a testület igazságügyi albizottsága megkezdte a külföldi befolyásszerzést megakadályozó törvényjavaslat kidolgozását.

Ironikus, hogy a 2017-es magyar civiltörvényt is a fentebb említettekhez hasonló megfontolások hívták életre, ám a külföldről finanszírozott civil szervezeteket a más országokból érkező forrásaik feltüntetésére kötelező jogszabályt a kezdetektől élesen támadta Brüsszel és a nemzetközi fősodratú sajtó. 

Az Európai Unió Bírósága pedig 2020-ban kimondta, a törvény nem egyeztethető össze az uniós joggal, s a szóban forgó szervezetek és a számukra támogatást nyújtó személyek vonatkozásában hátrányosan megkülönböztetőnek, valamint indokolatlannak nevezték a korlátozásokat.  

Mint ismert: a 2010-es kormányváltás óta a Soros György által pénzelt szervezetek jelentősen növelték a tevékenységük intenzitását hazánkban, és mások mellett olyan jogvédő szervezetek, mint a TASZ, az Amnesty International Magyarország vagy a Magyar Helsinki Bizottság politikai szereplőként léptek fel, s a nemzeti kormány megbuktatása céljából például külföldi országok nagykövetségeivel is együttműködtek.  

Mindenképpen említésre méltó és idetartozik, hogy egy amerikai és egy svájci alapítványon keresztül, a baloldal kampányát támogatva, több mint négymilliárd forinttal befolyásolták külföldről a 2022-es magyar országgyűlési választásokat. 

Az összeg jelentős részét éppen a fent már említett NGO-kat is támogató Soros György és köre adták össze.

A történtek miatt sérült az ország szuverenitása, ezért több hatóság és a nemzetbiztonsági szolgálatok is vizsgálatot indítottak. A külföldi befolyásolás miatt vélhetően további törvénymódosítások várhatók. 

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke az uniós testület heti rendes ülésének kezdetén Brüsszelben 2023. április 26-án (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)