Ahogy a magyarok, úgy a törökök sem kértek az ellenzéki összefogásból

Hiába próbálta a török ellenzék hatpárti koalíciója összefogni a szavazókat, ennek a kudarca tegnap és már május 14-én is megmutatkozott – fogalmazott lapunk megkeresésére Bíró András, a XXI. Század Intézet kutatója. A szakértő szerint Erdogan jobban meg tudta szólítani a vidéki szavazókat, akik az elmúlt húsz évben azt látták, hogy a hivatalban lévő államfő kedvező döntéseket hozott a számukra. Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója szerint az Action for Democracy kampánytevékenységének mintája fontos a választások elemzése szempontjából. A globalista beavatkozás célja szerinte Törökország háború párti álláspontjának kialakítása a békepárti helyett.

Isztambul, 2023. május 28. Támogatói ünnepelnek Recep Tayyip Erdogan török elnöknek, a kormányoldali pártszövetség, a Nép Szövetsége elnökjelöltjének az isztambuli rezidenciája elõtt a török elnökválasztás második fordulója után, 2023. május 28-án. Erdogan bejelentette gyõzelmét. MTI/EPA/Erdem Sahin Fotó: Erdem Sahin

Kiszelly Zoltán szerint a minta nagyon hasonló: szivárványkoalíció létrehozása, majd egy „konzervatív” listavezető állítása.

 – Ez bevált ugyan Izraelben, Csehországban, Szlovákiában, de Törökországban és Magyarországon nem – mondta.

Mint azt a Századvég politikai elemzési igazgatója elmondta, ugyanazokat az „indokolatlan, kulcsfogalmakat és paneleket” harsogták, mint: „zárul az olló”, „fej-fej mellett vannak”, „érezhető az orosz befolyás”.

Szerinte a szivárványkoalíció valós szerepe az volt, hogy „kivegyék a törököket a békepárti koalícióból” – az orosz–ukrán háború tükrében – és egy, a fegyverszállítást propagáló vezetést ültessenek a helyére, „mint ahogy az a cseheknél, szlovákoknál és bolgároknál már megtörtént”.

Kiszelly Zoltán szerint azonban a globalisták rosszul kalkulált, ugyanis alulmérték Erdogan valós támogatottságát.

Mint arról lapunk is beszámolt korábban, tegnap tartották Törökországban az elnökválasztás második fordulóját, amelyben Recep Tayyip Erdogan hivatalban lévő államfő a szavazatok 52,14 százalékát szerezte meg, míg kihívója, Kemal Kilicdaroglu 47,86 százalékot szerzett.

Bíró András szerint ha tegnap nyert is volna Kilicdaroglu, nem tudta volna véghezvinni a legfontosabb választási ígéretét, miszerint: „Lebontja az elnöki rendszert és megerősíti a parlament jogköreit” – utalt a szakértő arra, hogy május 14-én az Erdogan által vezetett, az Igazság és Fejlődés Párt (AKP) és a vele választási szövetségben álló pártok a 600 fős török parlamentben 322 széket szereztek meg, amely tükrében a kisebbségbe került ellenzék nem tud alkotmánymódosítást végrehajtani.

Recep Tayyip Erdogan török elnök, a kormányoldali pártszövetség, a Nép Szövetsége elnökjelöltje az isztambuli rezidenciája előtt integet támogatóinak a török elnökválasztás második fordulója után, 2023. május 28-án (Forrás: MTI/AP/Francisco Seco)

Arra a kérdésünkre, hogy miben rejlett az ellenzék kudarca, Bíró András úgy fogalmazott: „Törökországban is megfigyelhető a nagyváros–vidék ellentét. A part menti nagyobb városokban az ellenzék népszerűbbnek bizonyult a kozmopolitább, szekulárisabb választók körében, ezzel szemben vidéken általában vallásosabbak, konzervatívabbak az emberek, akik értékelték, hogy az elmúlt húsz évben Erdogan számukra kedvező döntéseket hozott, mint a fejkendő viselésének az engedélyezése, vagy az iszlám oktatásra helyezett nagyobb hangsúly”.

Hozzátette: noha ezek szimbolikus lépések, a korábbi atatürki hagyományokat követő köztársasági néppárt uralma idején ezeknek az embereknek „nem volt annyira jó sora”, sokan ezért is vándoroltak Európába, például Németországba és Franciaországba.

Ez egy roppant érdekes vetület, hiszen ezekben az országokban a kettős állampolgársággal rendelkező törökök 65-70 százalékban Erdoganra szavaztak, mert ők is azt látják, hogy az elmúlt húsz évben sokkal jobb sora van a rokonaiknak odahaza

– fogalmazott a XXI. Század Intézet kutatója.

Bíró András szerint tehát amíg Erdogan vidéken nagy arányban tudott győzni, még a földrengés által sújtott területeken is, addig az alevita (vallási kisebbség) Kilicdaroglu nem tudta kellően becsatornázni a nacionalista és iszlamista szavazókat, annak ellenére, hogy ilyen elveket valló párt is támogatta őt.

– Ezek a szavazók ha nem is Erdoganra, de a vele választási szövetségbe induló nacionalista mozgalmi pártra (MHP) szavaztak, így közvetve segítve a győzelmét – mondta a szakértő.

Interesting map of election results in Turkey. https://t.co/uYT6fKna2W

— Anne Hatanpää (@annehatanp) May 29, 2023

– Az elmúlt húsz évben sokat javultak a magyar–török kapcsolatok, ami annak köszönhető, hogy mindkét kormány pragmatikus külpolitikát folytat, tehát a saját érdekei mentén politizál – fogalmazott a magyar–török kapcsolatokról a szakértő. Hozzátette: 

Az sem véletlen, hogy Orbán Viktor az elsők között gratulált Erdogan győzelméhez, amely a két ország kapcsolatának és az együttműködéseknek is jót tehet.

Bíró András szerint Európa is jobban jár Erdogan elnök győzelmével, ugyanis „vele jól együtt lehet működni a migráció feltartóztatásában”.

– Kilicdaroglu a kampányában először kétéves, később már azonnali deportálást sürgetett, ami Európa szempontjából felveti azt a kérdést, hogy egy újabb migránshullám esetén vele meg tudna-e állapodni az unió – fejtette ki a XXI. Század Intézet kutatója.

A török választások tanulsága

Magyarország után Törökországban is megbukott a közös lista − írta Facebook-bejegyzésében Mráz Ágoston Sámuel. A Nézőpont Intézet kutatási vezetője és igazgatója szerint a vasárnapi eredmények azt mutatják, hogy az ellenzéki jelölt közös listája nem Erdogan ellentáborát, hanem éppen ellenkezőleg, a török elnök saját szavazótáborát erősítette meg. 

A magyar kormány fontos barátja és szövetségese aratott ezzel győzelmet

− vélekedett az elemző. Kiemelte: Erdogannal a béke ügye is győzött, ugyanis a török elnök mindent meg tesz azért, hogy az Ukrajna elleni háború mielőbb fenntartható békével érjen véget. 

Borítókép: Recep Tayyip Erdogan török elnök támogatói ünnepelnek a kormányoldali pártszövetség, a Nép Szövetsége elnökjelöltjének az isztambuli rezidenciája előtt a török elnökválasztás második fordulója után, 2023. május 28-án (Forrás: MTI/EPA/Erdem Sahin)