Ezek az aggodalmak nemcsak a civilszervezeteket, de a világ országainak kormányait is foglalkoztatják. Februárban harminchárom latin- és közép-amerikai állam adott ki egy közleményt, melyben az autonóm rendszerek nemzetközi jogi szabályozásának előmozdítására hívták fel a figyelmet. A témában jártas szakértők ugyanakkor úgy vélik, a folyamatot nem lehet megállítani, a mesterséges intelligencia által irányított fegyvereké a jövő, éppen ezért inkább azok „etikussá tételével” kellene foglalkozni.
A Pentagon januári irányelvében megpróbálta csillapítani a kedélyeket, a közlemény szerint az autonóm rendszerek csapásait megelőzően egy tisztviselőnek vagy egy döntéshozó csoportnak mindig rá kell bólintani a támadásra. Az emberi faktor „megfelelő mértékben” lesz jelen a bevetéseknél − írták.
Ez azonban csak újabb kérdéseket vet fel: mit jelent a megfelelő mérték, és meddig dönthet teljes mértékben saját elhatározása alapján a mesterséges intelligencia?
Egy dolog mindenesetre biztos: az ukrajnai háború e területen is rengeteg változást hozott már most, s még megannyit fog a nem is olyan távoli jövőben. Mihajlo Fedorov ukrán digitalizálásért felelős miniszter januári nyilatkozata szerint akár már fél éven belül találkozhatnak a katonák teljesen autonóm vezérlésű rendszerekkel a harctéren. Ukrajna tehát újfent egy elengedhetetlen, ugyanakkor kifejezetten veszélyes technológia „laboratóriumává” válhat.
Orosz–ukrán háború
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!