Elengedhetetlen eszközök
A 2020-as örmény−azeri háborút követően Ukrajna példája újfent bebizonyította, hogy a modern hadviselés elengedhetetlen eszközei a pilóta nélküli rendszerek. Sokan az ukrajnai konfliktust a történelem első teljes körű drónháborújának tartják, hiszen mindkét fél nagyban támaszkodik az emberi veszteségeket minimalizáló eszközökre, valamint azok bevetési formáinak változatosságára. Éppen ezért a világ haderejei − de főként az Egyesült Államok, Oroszország és Kína − jól láthatóan sokkal nagyobb figyelmet és erőforrásokat fordítanak a technológia fejlesztésére, mint 2022. február 24-ét megelőzően. A Pentagon január 25-én közzétett irányelve is kifejezetten a pilóta nélküli rendszerekre összpontosít, akárcsak a NATO 2022 októberében elfogadott végrehajtási terve, melynek célja a szövetség technológiai előnyének megőrzése e téren.
Ukrajnában − és világszerte általában − jelenleg nagyobb részben emberek által irányított, vagy félig autonóm rendszerek működnek, azonban a végső cél az, hogy ezeket szinte teljes mértékben mesterséges intelligencia irányítsa. Az ukrán energetikai létesítményeket már most is ilyen eszközök védik, az egyik orosz hadiipari vállalat pedig nemrégiben bejelentette: teljesen autonómmá tennék a Marker típusú szárazföldi drónokat.
Ez egy kifejezetten hatékony módja lehet − az emberi veszteségeket figyelembe véve − a Kijev számára biztosított nyugati harckocsik elleni harcnak.
Az Irakból és Afganisztánból is jól ismert amerikai Switchblade rendszereket gyártó vállalat szerint pedig már csak lépések hiányoznak ahhoz, hogy a fegyvereket teljesen önirányításúvá tegyék.
Ellenállás és aggodalmak
A maguktól gyilkoló robotok ötlete ugyanakkor nem mindenkinek nyerte el tetszését, ami nem is meglepő. Az elmúlt évek során számos civil mozgalom, nem kormányzati szervezet próbál egyre erőteljesebben fellépni az ez irányú kutatások és fejlesztések ellen. Legfőbb aggodalmuk az autonóm rendszerekkel kapcsolatban, hogy szerintük szenzorok, szoftverek nem helyettesíthetik az emberi döntést, amikor más emberi élet kioltásáról van szó. Véleményük szerint a mesterséges intelligencia még nem annyira fejlett, hogy minden esetben meg tudja különböztetni a katonai és civil célpontokat, a „gyilkos robotok” alkalmazása pedig ezáltal veszélyezteti a civil lakosság életét.
A robotokból hiányzik az együttérzés, empátia, az ítélőképesség, nem képesek az emberséges bánásmódra, valamint nem értik meg az emberi élet eredendő értékét
− áll a Human Rights Watch nem kormányzati szervezet által kiadott közleményben. Ezenfelül az is aggodalomra ad okot, hogy a technológia könnyen terroristák kezébe kerülhet, amely elképesztő nemzetbiztonsági kockázatot jelent a világ bármely országára nézve. A teljes mértékben autonóm rendszerek kérdésköre egyelőre a nemzetközi jogban sem kidolgozott terület, így felmerül a kérdés:
kié a felelősség, ha a mesterséges intelligencia által vezérelt eszközök esetleg civil életeket ontanak ki?
Orosz–ukrán háború
