Egyre többen ellenzik, hogy európai szuperállam legyen az EU-ból

Európa-szerte bírálják a brüsszeli vezetés törekvéseit

A horvát elnök ellenzi, hogy az Európai Unió föderációvá váljon, s egy hatalmi központból irányítsák azt. Mint fogalmazott, ő személy szerint küzd ez ellen. Zoran Milanovics az alkalomból beszélt, hogy Horvátország csaknem tíz éve lett az EU tagja. Az államfő szerint Brüsszel felelőtlenül viselkedik a nyugat-balkáni országokkal, amelyek hosszú évek óta várakoznak a tagságra. 

Sokan egy föderációként képzelik el az Európai Uniót, számomra azonban sohasem válhat azzá. Személyesen fogok küzdeni ez ellen

– fogalmazott a horvát államfő a Horvátország 10 éve az Európai Unióban című konferencián mondott bevezetőjében. Zoran Milanovic hozzátette, nem akarja, hogy bármilyen ideológia felülírja Belgrád, Budapest vagy Bécs jelentőségét. „Nem akarom ezt, nem akarok központosított hatalmat” – nyomatékosította a politikus, aki szerint az Európai Unió a demokrácia és a felelősségvállalás krónikus hiányában szenved. A politikus bírálóan szólt az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéről és a bizottság elnökéről is. Mint fogalmazott, 

Josep Borrellt olyan ügyek terhelik, hogy az én kormányomban nem lehetne miniszter… csakúgy, mint Ursula von der Leyen sem.

Milanovic országának EU-ban töltött éveit értékelve azt mondta, nem tekinti azt se sikernek, se sikertelenségnek. Arról is beszélt, hogy bár Horvátország is sokat várt arra, hogy felvegyék az unió tagjai közé, az messze nem volt annyi, amennyit a nyugat-balkáni országok várakoznak. Mindezt az ezekkel az államokkal szembeni visszaélésnek és felelőtlenségnek minősítette. 

Európa-szerte elégedetlenek

Az elmúlt időszakban egyébként egyre több európai politikus is felemelte a hangját a birodalmi törekvések ellen. Több európai országban is éles bírálatok sorozatát fogalmazzák meg, mert Németország vezetésével Brüsszel eltörölné a vétójogot néhány alapvető döntés kapcsán – számolt be róla korábban a Magyar Nemzet. 

Az egyhangúság elvének eltörlése – azokon a területeken, amelyeken még egyáltalán létezik – az Európai Tanácsban történő szavazásoknál egyenértékű lenne Lengyelország és más kisebb államok szuverenitásának elvételével. Erről Ryszard Legutko, a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) kormánypárt európai parlamenti képviselője beszélt a Lengyel Sajtóügynökség (PAP) állami hírszolgálatnak.

Olaf Scholz baloldali német kancellár május 9-én Strasbourgban, az Európai Parlamentben tartott beszédében ismét amellett érvelt, hogy meg kell reformálni a kormány- és államfőket tömörítő Európai Tanácsban a szavazási rendszert, hogy több döntést minősített többséggel hozzanak meg, vagyis eltörölnék a vétójogot. A minap egyébként Andrzej Duda lengyel államfő is kritikát fogalmazott meg a kérdésben, és egyenesen kijelentette, hogy  helytelen lenne, ha bármelyik tagállam azzal zsarolná a többieket és az EU-tagjelölt országokat is, hogy ha nem teljesülnek hegemón követelései, akkor blokkolja a közösség további bővítését.

Korábban Jaroslaw Kaczynski, a Jog és Igazságosság lengyel kormánypárt elnöke is arról beszélt, hogy Németország egy nagy állammá alakítaná az uniót. Kaczynski rámutatott, hogy Németország megkísérli a saját „európai projektjét” megvalósítani, amely magában foglalja egy új politikai helyzet megteremtését a kontinensen.

Az európai projektről elég sokat beszélnek, de úgy gondolom, hogy hazánkban nem igazán ismert. Ez olyasvalami, amit a mai elit, különösen a brüsszeli elit irányít. […] Ez a projekt különböző lépések összessége. Ez egy olyan terv, amelynek politikai, gazdasági és kulturális vonatkozásai vannak

– mondta Jaroslaw Kaczynski, aki egyenesen kijelentette: ez a terv az Európai Unió európai állammá válását célozza. 

Ausztriában is egyre hangosabbak az elégedetlen vélemények – írta korábbi cikkében a Magyar Nemzet. A polgárok javát szolgáló közösség eszméje mára az önjelölt elitek projektjévé vált, akik felülről, az emberek érdekei ellen cselekszenek, legalábbis így gondolja Herbert Kickl, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke. Úgy véli, Brüsszel célja egy centralista szuperállam, amelyben a tagállamok egyre inkább elveszítik jelentőségüket és önrendelkezésüket. Egyre több hatáskört akarnak elvenni a nemzetállamoktól és átruházni Brüsszelbe, hogy a polgárok feje fölött létrehozzák az Európai Egyesült Államokat. Kickl leszögezte, hogy Ausztria tagja ugyan az Európai Uniónak, de szuverén állam is, és ezt a szuverenitást vissza kell szerezni.

Borítókép: Zoran Milanovic horvát elnök (Fotó: Stipe Majic)