Nem is létezik függőségre hajlamos személyiség?

„Az elképzelés, hogy személyiségünk felel azért, hogy függők leszünk-e, nagyon jól jött a gyógyszeriparnak”

A függő személyiség kifejezés már általánosan elfogadott szókapcsolat, amit azokra használnak, akik valamilyen függőségben szenvednek. Valóban léteznek olyan emberek, akik hajlamosabbak függővé válni? Annak ellenére, hogy nincs tudományos bizonyíték, ami alátámasztaná a „függő személyiség” létjogosultságát, továbbra is széles körben használják – írja a BBC, amely több szakembert is megszólaltatott a témában. 

Az 1990-es években az „addiktív személyiség” kifejezést néhány gyógyszergyártó cég használta – és talán ironikus módon pont a függőséget okozó fájdalomcsillapító gyógyszerek népszerűsítésénél.

Az OxyContin nevű opioid vényköteles gyógyszer forgalmazása során például az amerikai Purdue Pharma gyógyszergyártó vállalat utasította képviselőit, hogy azt mondják az orvosoknak, hogy csak a „függő személyiségű” emberek vannak kitéve a függőség kialakulási kockázatának. Tették ezt annak ellenére, hogy tudták, a gyógyszer erős függőséget okoz, és széles körben vissza is élnek vele. 

Az olyan erősen függőséget okozó gyógyszereket, mint az OxyContin és az opioid fentanil, hibáztatják az USA-ban kialakult opioidválság kirobbanásáért, amely 1999 és 2020 között több mint félmillió ember halálát okozta.

Az az elképzelés, hogy a személyiségünk határozza meg, hogy függővé válunk-e egy anyagtól vagy sem, „nagyon jól jött a gyógyszeriparnak” – mondja Ian Hamilton, a brit Yorki Egyetem függőséggel foglalkozó docense. „Ez egyfajta felmentést ad nekik”. Az üzenet: 

„ha annyira gyenge vagy, hogy a mi termékünkkel kapcsolatban függőségi probléma alakul ki, az a személyiségednek köszönhető, semmi közünk hozzá.”

Sok pszichiáter és függőségi szakértő szerint nincs tudományos bizonyíték, amely alátámasztaná ezt az elképzelést, hogy létezik függő személyiség. Arra is figyelmeztetnek, hogy a koncepció káros, mivel azt sugallja, hogy az embereknek alig, vagy egyáltalán nincs befolyásuk arra, hogy függővé válnak-e.

Megjegyzik ugyan, hogy bizonyos személyiségjegyek és a függőség között van némi kapcsolat, de ezek sokkal összetettebbek, mint amire az „addiktív személyiség” meghatározása utal.

Mark Griffiths, az egyesült királyságbeli Nottingham Trent Egyetem viselkedési függőséggel foglalkozó elismert professzora a „függő személyiséget” mítosznak nevezi.

„Ahhoz, hogy létezzen egy olyan típus, hogy addiktív személyiség, kellene lennie egy olyan tulajdonságnak, amely előre jelzi a függőséget és csakis a függőséget”

 – mondja Griffiths. „Nincs tudományos bizonyíték arra, hogy létezik egy olyan tulajdonság, amely előre jelzi a függőséget és csakis a függőséget”.

A függő személyiség meghatározása egy rendkívül szélsőséges és nem objektív vélemény egy annál sokkal bonyolultabb és sokkal összetettebb dologról –mondja Anshul Swami, a londoni Nightingale Kórház felnőtt mentális egészséggel és függőségekkel foglalkozó pszichiátere. 

„Nincs olyan [a függőséget előre jelző] személyiségtípus, és nincs olyan függő, aki ugyanolyan, mint egy másik függő”.

A neuroticizmus ezzel együtt például hajlamos a függőség számos formájával kapcsolatba kerülni. Az erősen neurotikus emberek szoronganak és hajlamosak a negatív gondolatokra. Majd kétszáz tanulmány elemzése szerint a kábítószerrel való visszaélés zavarai a neuroticizmus magas szintjével és a lelkiismeretesség alacsony szintjével (az önkontroll mértékével) hozhatók összefüggésbe. A kutatások szerint a viselkedési függőségek, például az internet- és testmozgásfüggőség, valamint a kényszeres vásárlás szintén összefüggnek a neuroticizmussal.

„Az emberek hajlamosak függőséget okozó viselkedési formákat vagy szereket használni, hogy kezeljék neurotikus vonásaikat. A legtöbb függőség a megküzdésről szól, és más pszichiátriai problémák állnak a háttérben.”

Hamilton rámutat, „ördögien nehéz lehet kibogozni, hogy melyik az első, amikor szerfüggőségről van szó. Ami látható, az a depresszió vagy a szorongás megemelkedett aránya azoknál az embereknél, akik drogfüggővé válnak. De hogy a tyúk vagy a tojás volt előbb, nem tudni.”

Egy 2018-as tanulmány megállapította, hogy az ősi HK2 retrovírus gyakrabban fordul elő a kábítószerfüggőknél. Swami szerint ez a tanulmány nem szolgáltat bizonyítékot arra, hogy egyes emberek „addiktívabb személyiséggel” rendelkeznek, mint mások.

A nem egy másik kockázati tényező a függőség szempontjából. Az Egyesült Államokban a férfiak és fiúk 11,5 százaléka szenved kábítószer függőségben, szemben a nők és lányok 6,4 százalékával. Ennek több oka is van, mondja Hamilton. „A férfiak, különösen a tizenéves fiúk hajlamosabbak a kockázatvállalásra és impulzívabbak” – mondja. Az impulzivitás egy másik, a függőséggel összefüggésbe hozható tulajdonság. Hamilton azonban arra figyelmeztet, hogy a nők a gyermekgondozási problémák és a megbélyegzés miatt kisebb valószínűséggel kérnek segítséget.

A kutatások azt mutatják, hogy egy személy környezete és neveltetése is erősen befolyásolja a függőség kockázatát. Egy tanulmány szerint az ópiátokat használók körében 2,7-szer nagyobb valószínűséggel fordult elő gyermekkori szexuális, fizikai vagy mindkét típusú bántalmazás, mint a nem ópiátokat használók körében. 

Azok, akik négy kedvezőtlen gyermekkori élményt éltek át, például fizikai, szexuális vagy érzelmi bántalmazást, illetve a szülő elvesztését, egy 2022-es tanulmány szerint háromszor nagyobb valószínűséggel számoltak be arról, hogy felnőttkorukban alkoholproblémáik lettek.

„Az olyan pszichoszociális tényezők, mint az erőszak, a szexuális bántalmazás és az érzelmi elhanyagolás erősen összefüggnek a függőséggel„ – mondja Swami. „Sokan azt mondják, hogy »nekem már volt függőségem, ez a genetikám miatt van«. De amikor a klinikai kórtörténetükben mélyebbre ásunk, kiderül, hogy rengeteg ivás, elhanyagolás, bántalmazás, trauma és nélkülözés volt. Ez generációról generációra öröklődött, és függőségként bukkant fel.”

Annak ellenére, hogy nincs tudományos bizonyíték, ami alátámasztaná, a „függő személyiség” kifejezést továbbra is széles körben használják. „Óvatosnak kell lennünk a nyelvhasználattal, mivel az emberek elsajátíthatják” – mondja Hamilton. „A függő személyiség gondolata megfosztja az embert minden reményétől. Ez az a pálya, amelyen végig kell mennie, és nincs fölötte hatalma.”

Swami egyetért azzal, hogy a koncepció irreálisan „fatalista”. „Megakadályozza az embereket abban, hogy felelősséget vállaljanak a problémájukért, és konstruktív megoldásokat találjanak a gyógyulásukhoz” – mondja. „A függőségek rendkívül összetett biológiai, pszichológiai és szociális betegségek, mint minden más betegség a bolygón” – mondja Swami. „Mindenki egy egyszerű választ keres, de nincs ilyen”.

Borítókép: illusztráció (Fotó: Pexels)