Kiderült, mennyibe kerül egy nagyköveti pozíció Joe Biden kormányában

Joe Biden nagyköveteinek egy jelentős része nem a rátermettség, a szakértelem alapján jutott el a kinevezésig, hanem sokkal inkább az játszott szerepet a döntésben, hogy ki mennyi pénzzel támogatta a Demokrata Párt érdekeit az elmúlt évtizedben. Mint kiderült, sokan nem rendelkeznek az amerikai törvények által a poszt betöltéséhez előírt képesítéssel, a nagykövetek inkább bevásárolták magukat a pozícióba. Ez az ügy biztosan nem fog segíteni Joe Biden mélypontra zuhant támogatottságán. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég jogi szakértője és Erdélyi Rezső Krisztián, a Nézőpont Intézet elemzője lapunk megkeresésére elmagyarázták, hogy mi zajlik jelenleg az Egyesült Államok politikai színterén egy évvel az elnökválasztás előtt, és Biden botránysorozata hogyan befolyásolhatja a voksolást.

Az amerikai választások történetében gyakran feltűnik az a szokás, hogy egy jó kapcsolatokkal rendelkező személy segít az elnökké választásban, később pedig a győztes elnök nem akármilyen jutalomban részesíti az adott támogató személyt. Így történt ez Joe Biden demokrata elnök diadala után is, számol be róla a Newsweek amerikai hetilap.

Noha Biden többek között azzal kampányolt, hogy végleg leszámol ezzel a kétpárti szokással, amely már évtizedek óta jelen van az amerikai politikában, az elnöki ciklusa során tisztán kitűnik, hogy bort ivott, és közben vizet prédikált. A Campaign Legal Center (CLC) nevű független kormányzati megfigyelő szervezet egy mostani jelentésében ugyanis arra világít rá, hogy Biden nemcsak folytatta, hanem még inkább felkarolta a gyakorlatot, miszerint a mély zsebbel rendelkező támogatókat, adományozókat nagyköveti és egyéb posztokkal jutalmazza. 

Mint kiderült, Joe Biden nagyköveti kinevezéseinek 39 százaléka ilyen „politikai” kinevezés volt, és a CLC jelentése szerint majdnem mindegyikük bevásárolta magát a bizalmi körbe. Sok esetben azok közül, akiket Biden választott ki e tisztségek betöltésére, sokan nem rendelkeztek az amerikai törvények által a poszt betöltéséhez előírt képesítéssel. A jelentés szerint átlagosan 400 ezer dollárt adtak át a Demokrata Párt kampányaira az elmúlt évtizedben.

– Az amerikai nép szándékos, ismételt megtévesztése, a végrehajtó hatalommal való visszaélés személyes anyagi haszonszerzés céljából, a kormányzati hatalom felhasználása a nyomozás akadályozására és az átláthatóság elhomályosítása – sorolta lapunk megkeresésére ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász a végtelennek tűnő listát, amely számot vet arról, hogy Joe Biden demokrata amerikai elnök a mostani ciklusában hogyan indult el a lejtőn, ahogy egyre több csontváz esett ki a szekrényből.

A republikánusok képviselőházi vizsgálóbizottsága feltárta, hogy Joe Biden elnök hazudott az amerikaiaknak a családja globális üzleti ügyeiben való saját személyes érintettségéről. Korábban ugyanis azt állította, hogy semmit nem tudott a fia piszkos üzleteiről.

Ma már azonban világos: nemcsak hogy tudott azokról, de egyenesen a fiát használta „táskás emberként”.

 Az ügy kiindulópontja a Biden család fekete báránya, az elnök fia, Hunter Biden és az általa elhagyott laptopon talált adatok, levelezések és egyéb információk. A republikánusok olyan sorozatos, tényszerű bizonyítékokkal álltak elő Joe Biden és családja ellen, amelyet többen is az amerikai történelem egyik legnagyobb korrupciós botrányához, a Watergate-ügyhöz hasonlítanak.

A nyilvánosságra hozott információk egyértelművé teszik, hogy Joe Biden a vizsgálat központi szereplője, mivel az ő befolyásos pozíciója és korábban az alelnöki hivatalban betöltött szerepe tette lehetővé, hogy a családja és üzleti partnerei több millió dolláros külföldi bevételekre tegyenek szert.

A fent említett bizottság tagjai részletesen felvázolták, hogy a Biden család tagjai és üzlettársai hogyan hozták létre a korlátolt felelősségű társaságok szövevényes hálóját annak érdekében, hogy több mint tízmillió dollárt mossanak tisztára, amit külföldi állampolgároktól és kínai, illetve romániai cégektől kaptak. Ezeket az állításokat a bizottság hivatalos banki nyilvántartásokkal is alátámasztotta. 

A kínai, az ukrán és a román

Az egyik vizsgálat fókuszában a kínai kapcsolat, Bidenék a CEFC olajvállalathoz fűződő üzleti érdekei állnak. A céget 2002-ben alapította Ye Jianming kínai vállalkozó, amely 2014-ben még Kína hetedik legnagyobb magánvállalatának számított. A céget 2020-ban egy sanghaji bíróság fizetésképtelennek ítélte, melyet követően a vállalat megszűnt létezni. Mint ismert, 2018-ban az alapító Jianminget gazdasági bűnözéssel, illetve vesztegetéssel vádolták meg. Fontos részlet, hogy 2017-ben az Egyesült Államok szövetségi igazságügyi minisztériuma is vesztegetéssel vádolta meg a vállalatot, szerintük ugyanis a CEFC a képviselőin, Patrick Hón és Chaikh Gadión keresztül kenőpénzt ajánlott fel Csád elnökének, valamint az ugandai külügyminisztériumnak olajkitermelési jogokért cserébe.

A képbe itt jön be Hunter Biden, aki a vállalattól több mint 1,5 millió dollárt és nagy értékű ajándékokat, köztük egy háromkarátos gyémántot kapott, amiért látszólag semmilyen legális szolgáltatást nem nyújtott cserébe. 

A Washington Post információi szerint jogi költségek címén éppen a vesztegetés miatt megvádolt Patrick Ho fizetett Hunter Bidennek egymillió dollárt, amiért a mostani elnök fia „képviselte” őt. 

A gyémántot pedig az azóta szintén elítélt Jianmingtől, a cég alapítójától kapta 2017-ben, amiért Hunter Biden találkozójuk során felajánlotta a kínai vállalat elnökének, hogy kapcsolatain keresztül – az apja kormányzati pozíciójának köszönhetően – befektetési lehetőségeket szerez a CEFC China Energy számára. Az is kiderült, hogy a Hunter Bidenhez, és a holdudvarához tartozó jogi személyeknek 14 hónap leforgása alatt összesen 4,8 millió dollárt fizetett a CEFC China Energy.

De geopolitikailag – főleg Európában – ma ennél is érdekesebb, hogyan haladt egymással párhuzamosan Hunter Biden 2014-es beépítése (minden cégvezetői tapasztalat nélkül) a Burisma ukrán energiavállalat igazgatótanácsába busás, havi ötvenezer dolláros jövedelem fejében, valamint az amerikai politika és gazdaság azóta is töretlen ukrajnai befolyásszerzése. — Ha nem rúgod ki az ügyészt, nem kaptok több pénzt! — mondta állítólag még alelnökként Joe Biden Petro Porosenko akkori ukrán elnöknek a korrupciót szimatoló Viktor Sokin elmozdítását sürgetve. Sokin akkoriban éppen a Burismával és azzal a Mikola Zlocsevszkij ukrán üzletemberrel kapcsolatban vizsgálódott, aki felbérelte Huntert és kifizette neki a rengeteg pénzt. Később arra is fény derült, hogy Biden kisebbik fia az ukrán gabonaexportban is érintett volt. 

A vizsgálatok egy romániai szálat is követnek. Hunter Biden romániai üzleti ügyleteit részletesen vizsgálva kiderült, hogy Joe Biden akkori alelnök és Klaus Johannis román elnök 2015. szeptemberi washingtoni találkozója után alig öt héttel egy állítólag Gabriel Popoviciu elítélt bűnöző üzletember tulajdonában lévő ciprusi cég jelentős összegeket kezdett befizetni Hunter üzleti partnerének, Rob Walkernek a számlájára. Popoviciu 2016-ban bízta meg Hunter Bident tanácsadással, miután súlyos korrupciós vádakkal nézett szembe. A Biden család több számlájára körülbelül 1,038 millió dollár érkezett Walker számlájáról e befizetések után. 

A republikánusok jelenleg vizsgálják ezeket a tranzakciókat, mivel azt gyanítják, hogy Bidenék Walker cégét használták fel arra, hogy elrejtsék a pénz valódi forrását.

Joe Bidennek egy széles választói koalíciót kellett összetartania ahhoz, hogy a 2020-as választások után beköltözhessen a Fehér Házba. Ennek a koalíciónak egy fontos összetartó ereje volt – a Demokrata Párt tehetetlenségi ereje és a Trump-gyűlölet mellett –: az a hit, hogy Joe Biden a nép gyermeke, aki képes lesz visszaszerezni az ország presztízsét, mely a baloldal szerint Trump alatt elveszett. Ez a hit azonban alapjaiban kérdőjeleződik meg az elnök személye és családja kapcsán folyamatosan nyilvánosságra kerülő botrányok okán. Mindezt pedig azért fontos tisztán látni, mert egy nagyon törékeny választói tömbről van szó, amelyből sokan könnyen válhatnak apolitikussá, vagy egyenesen pártolnak át a Republikánus Párthoz a 2024-es választásokig az elnököt övező ügyek hatására.

– jelentette ki a Magyar Nemzet kérdésére Erdélyi Rezső Krisztián, a Nézőpont Intézet elemzője, aki szerint egy jól felépített elnökválasztási kampányban ez központi téma lehet, hiszen alapvetően egyszerre van szó nemzetbiztonsági és szuverenitási kérdésről. – Amennyiben bebizonyosodik a gyanú, mely szerint Biden még alelnökként pénzt fogadott el egyes döntésekért cserébe, az egyrészt természetesen befolyásolja a következő elnökválasztási kampányt, ugyanakkor hosszú távon a Biden család megítélésére is káros hatással lehet – tette hozzá lapunknak a szakértő.

Joe Biden lobbizhatott is

Nemrég ugyanis szinte felrobbant az internet, amikor egy informátor beszámolója arra hívta fel a figyelmet, hogy Joe Biden alelnöki idejében egy  külföldi megvesztegetési ügyben lehetett érintett. A gyanú szerint Joe Biden pénzért cserébe hozott meg politikai döntéseket, és az FBI-nak bizonyítéka is van erről, legalábbis ezt állítják az elnök körüli botrányokat vizsgáló bizottság republikánus tagjai. Ifj. Lomnici Zoltán lapunknak elmagyarázta, hogy miért vet fel súlyos kérdéseket ez az eset.

A republikánusok bizottsági vizsgálata szerint a bizonyítékok az amerikai alkotmány külföldi járandóságokról szóló záradékának (Emoluments Clause) esetleges megsértését igazolják. A külföldi járandóságokról szóló záradék (I. cikk, 9. §, 8. pont) szerint olyan személy, aki az Egyesült Államokban anyagi hasznot, előnyöket nyújtó és vagyonkezelői hivatalt tölt be, a kongresszus beleegyezése nélkül nem fogadhat el ajándékot, járandóságot, hivatalt és címet külföldi államtól, királytól vagy hercegtől. A képviselőház felügyeleti bizottsága elnökének jogilag kötelező erejű idézése ellenére az FBI nem akarja kiadni annak az informátornak az aktáját, amely rögzíti, hogy Biden ötmillió dollárt használt fel kenőpénzként

– magyarázta lapunknak az alkotmányjogász.

Nagyon komoly kockázatot vállalnak a demokraták

Egy elemző intézet áprilisban készült közvélemény-kutatása szerint az Egyesült Államokban a biztos szavazók mindössze 39 százaléka támogatta azt, hogy Joe Biden ismét elinduljon a közelgő amerikai elnökválasztáson. Ezzel szemben a választópolgárok csaknem fele (48 százaléka) gondolta úgy, hogy a regnáló elnöknek nem kellene újraindulnia a hivatalért. A májusi adatok ennél is rosszabbak, hívja fel a figyelmet ifj. Lomnici Zoltán. A Századvég jogi szakértője kiemelte, hogy az amerikaiak körében 36 százalékon áll Joe Biden elnöki munkájának elfogadottsága az ABC News és a The Washington Post közös felmérése szerint. – Ráadásul a republikánusoknak kedvez, hogy a billegő körzetekben élő választók elégedetlenek Bidennel, és az elnök imázsa nem a legszimpatikusabb a választók többsége számára – mondja az alkotmányjogász a Századvég és a McLaughlin & Associates közvélemény-kutató cég közös felmérésére hivatkozva.

Az úgynevezett billegő államokkal kapcsolatban Erdélyi Rezső Krisztián pedig megjegyezte lapunknak, hogy

több olyan kritikus állam van, ilyen Georgia, Arizona vagy Wisconsin, amelyekben alig fél százalék előnnyel nyert a Demokrata Párt. Vagyis az elnök aligha engedhetné meg magának, hogy a családját érintő botrányok miatt is választók forduljanak el tőle, hisz egyéb okok miatt is – mint a déli határ katasztrofális helyzete, az alaszkai olajfúrás vagy a választójogi reformok sikertelensége – számtalan potenciális szavazót veszít. Márpedig a tisztakezűség és a szakértelem mint imázs elvesztése épp azzal jár, hogy ingadozó szavazók fordulnak el az elnöktől akár a rozsdaövezetekben, akár olyan – komplett államokat eldöntő – társadalmi csoportokban, mint a kertvárosi fehér nők.

A Nézőpont Intézet elemzője szerint a republikánusok több téma köré fogják építeni kampányukat, és ebből az egyik minden valószínűség szerint a Biden család viselt dolgaihoz fog kapcsolódni. A Demokrata Párt esetében viszont már most világosan látszik a stratégia: teljes összezárás Joe Biden mögött, ami azt is jelenti, hogy az elnök családjának viselt dolgainak tilos az említése. Ez természetesen részben kényszer, de attól még világos: bármilyen új információ fog előkerülni, arról igyekezni fognak nem tudomást venni – fűzte hozzá Erdélyi Rezső Krisztián.

Borítókép: Joe Biden, az Amerikai Egyesült Államok elnöke (Fotó: AFP/Brendan Smialowski)