Háborús bűnnek minősíthető a kahovkai vízerőmű lerombolása az oroszok szerint

Háborús bűnnek minősíthető a kahovkai vízerőmű lerombolása, amit a kijevi hatóságok követtek el – közölte Oroszország állandó ENSZ-képviselője.

Herszon, 2023. június 6. Gátrobbantás okozta árvíz Herszonban 2023. június 6-án. Hajnalban robbanás történt a dél-ukrajnai Herszoni területen lévõ, jelenleg orosz ellenõrzés alatt álló Nova Kahovka-i víztározójának gátján, az ukránok és az oroszok egymást vádolják a robbantás elkövetésével. MTI/AP/Jevhen Maloletka Fotó: Jevhen Maloletka

Nemzetközi elítélést sürgetett Moszkva

Az orosz külügyminisztérium közölte, hogy a kahovkai vízierőmű megsemmisítését az ukrán fegyveres erők az ellentámadás keretei között céltudatosan hajtották végre. 

Moszkva előre kitervelt terrorcselekménynek minősítette és határozottan elítélte a történteket, felszólítva a nemzetközi közvéleményt, hogy ugyanúgy ítélje el a támadást.

Rámutattak, hogy ukrán részről nemcsak folyamatosan erős tüzérségi tűz alatt tartották a kahovkai erőművet, de a dnyiprói vízierőmű zsilipjeinek megnyitásával a kritikus szintig növelték a vízszintet a kahovkai víztározóban. Az orosz hatóságok közlése szerint az ukrán tüzérség lövései keddre virradóra tönkretették a kahovkai vízerőmű zsilipjeit, 28 tartószerkezetből 14 összeomlott, aminek következtében szabályozatlan vízleeresztés kezdődött.

A létesítmény alatti vízszint a Dnyeperen több mint 12 méterre emelkedett, az elöntött területen 14 település van – ezek összlakossága 22 ezer ember –, és összesen mintegy nyolcvan település kerülhet víz alá.

Vlagyimir Leontyjev, az erőműtől öt kilométerre fekvő, elöntött Nova Kahovka polgármestere kedd este a RIA Novosztyi hírügynökséggel közölte, hogy a vízszint valamelyest, egy-két centiméterrel csökkent. Azt mondta, hogy a városban kialakult helyzet kézben tartható. Vlagyimir Szaldo, Herszon megye orosz ellenőrzés alá került részének megbízott kormányzója bejelentette, hogy megoldódott Nova Kahovka víz- és élelmiszerellátása. A városban rendkívüli állapotot hirdettek ki.

A nap folyamán a Dnyeper mentén több településről, mintegy háromszáz házból körülbelül ezer lakost evakuáltak. Az orosz ellenőrzésű bal part alacsonyabb, mint az ukránok kezén levő jobb, ezért ott súlyosabb a helyzet. Andrej Alekszejenko, a regionális kormány vezetője a Telegram-csatornáján azt írta, hogy Herszon orosz ellenőrzésű részén a legsúlyosabb helyzet a teljesen elárasztott Oleskiben alakult ki. A háború előtt 24 ezres településről csak speciális járművekkel lehetett evakuálni az embereket az ukrán lövések miatt. A régió Alekszejenko szerint ötezer ideiglenes férőhelyet készített elő az evakuáltak elhelyezésére, de a jövőben továbbiak megnyitására is kész. A vízparti lakosok elszállítására száz autóbuszt állítottak szolgálatba. Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma Nova Kahovka, Hola Prisztany és Oleski városba mentőosztagokat küldött. Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) terrortámadás címén indított büntetőeljárást a kahovkai vízerőmű megsemmisítése miatt.

Rendkívüli ülést tartott az ügyben az ENSZ

– Az ukrajnai gátszakadás valós következményei csak napok múlva válnak nyilvánvalóvá – jelentette ki az ENSZ válságkezelési főtitkárhelyettese kedden New Yorkban a Biztonsági Tanács rendkívüli ülésén, amelyet a Nova Kahovka víztározó gátján bekövetkezett robbanás miatt hívtak össze ukrán és orosz kezdeményezésre. Martin Griffith a Biztonsági Tanács tagjai számára tartott összefoglalójában rámutatott, hogy a frontvonal mindkét oldalán ezreket érint a katasztrófa otthonok megsemmisülése, élelmiszer- és ívóvízhiány, valamint a megélhetés elvesztése formájában.

Az ENSZ-tisztségviselő elmondta, hogy az ukrán kormánnyal együttműködésben a világszervezet áramfejlesztőket, mobil víztisztító berendezéseket és az árvízhelyzetek kezelésében jártas szakembereket küld a válság sújtotta régióba. Különösen aggasztónak mondta a helyzetet azokon a területeken, amelyeket egyelőre nem tudnak elérni, és a világszervezet készségét hangoztatta arra, hogy segélykonvojokat juttassanak el az orosz megszállás alatt álló területekre is.

Az ülésen Oroszország és Ukrajna képviselője is a másik felet vádolta a gáton bekövetkezett robbanásért.

Ukrajna képviselője Európa elmúlt évtizedeinek legnagyobb ember által előidézett természeti katasztrófájáról beszélt, orosz ökológiai és technológiai terrorizmusnak nevezte a történteket. Azt állította, hogy kívülről lehetetlen lett volna felrobbantani a gátat, amely orosz felügyelet alatt van, és orosz részről aknázták alá korábban.

Oroszország képviselője a kijevi rezsim részéről elkövetett elgondolhatatlan bűncselekménynek nevezte a Kahovka-erőmű gátjának felrobbantását. Beszámolt arról, hogy a katasztrófa nyomán a kitelepítések már megkezdődtek, és további járulékos károk várhatók a mezőgazdaságra és a Dnyeper-folyó ökoszisztémájára. Azt állította, hogy az ukrán fegyveres erők vezetése már tavaly kinyilvánította készségét, hogy a katonai előny érdekében a gát felrobbantása is elképzelhető.

Egy kritikus infrastrukturális létesítmény ellen végrehajtott szándékos szabotázs rendkívül veszélyes természetű, és lényegében háborús bűncselekménynek vagy terrortámadásnak minősíthető

– jelentette ki Vaszilij Nebenzja kedden. Oroszország állandó ENSZ-képviselője azt is megjegyezte, hogy az ilyen létesítmények elleni támadásokat kifejezetten tiltja a nemzetközi humanitárius jog, és a gátakat külön említi az 1977-es genfi ​​egyezmények első kiegészítő jegyzőkönyvének 56. cikke.

A Biztonsági Tanács ülésén Kína képviselője mély aggodalmát fejezte ki a gátszakadás humanitárius és gazdasági következményei miatt. Az Egyesült Államok helyettes ENSZ-nagykövete Oroszország Ukrajna ellen vívott háborúját jelölte meg a katasztrófa okaként. Robert Wood hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok ugyan nem tudja, ki áll a robbanás mögött, de a háborút Oroszország kezdte, az orosz erők szállták meg Ukrajna érintett területét, és a folyógát is orosz megszállás alá eső területen van. A Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője, John Kirby újságírói kérdésre úgy fogalmazott, hogy 

az Egyesült Államok nem tudja minden kétséget kizáróan megállapítani, hogy mi történt, és elutasította, hogy a gátszakadás lehetséges hatásait értékelje a kilátásba helyezett ukrán ellentámadásra. 

Az ENSZ Biztonsági Tanácsában kedden szavazást tartottak az új tagokról is, aminek nyomán 2024. január 1-től két évre a 15 tagú testület tagja lett a Koreai Köztársaság, Algéria, Guyana, valamint Sierra Leone és Szlovénia. Szlovénia a kelet-európai régiónak járó BT-helyért Fehéroroszországgal volt versenyben, és 153 szavazattal nyerte el a tisztséget, miközben a belarusz BT-tagságára 38 tagállam voksolt.

Borítókép: Gátrobbantás okozta árvíz Herszonban 2023. június 6-án. Hajnalban robbanás történt a dél-ukrajnai Herszoni területen lévő, jelenleg orosz ellenőrzés alatt álló Nova Kahovka-i víztározó gátján, az ukránok és az oroszok egymást vádolják a robbantás elkövetésével (Fotó: MTI/AP/Jevhen Maloletka)