A Magyar–Szerb Stratégiai Együttműködési Tanács megalakítása egy újabb lépés abban a folyamatban, hogy a két ország vezetése egyre szorosabbá fűzze a kapcsolatait. Ezt válaszolta megkeresésünkre Palusek Erik, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Főigazgatóságának munkatársa. A szakértő hozzátette: az együttműködésből mindkét fél szeretne hasznot húzni és ezek az érdekek itt most találkozni látszanak. A szerb vezetés az Európai Unióba próbálja vezetni országát és bár az ezzel kapcsolatos lelkesedés – mint fogalmazott - finoman szólva sem kitörő, legalábbis a szerb lakosság körében semmiképpen, igyekszik jó kapcsolatokat fenntartani az Európai Unióval és nyugati partnereivel is, amiben a Magyarországgal mint EU-tagállammal ápolt jó kapcsolatok kifejezetten hasznosak.
Magyarország tapasztalataival sokat tud segíteni Szerbiának, ahogyan befektetőként is megjelenik a balkáni országban, ahol folyamatosan téma a munkahelyteremtés. Magyar oldalról pedig az az érdek, hogy ha lehet, ne más, hanem Magyarország csatornázza be Szerbiát az európai vérkeringésbe és élvezze az ezzel járó hasznot.
− mondta a Magyar Nemzetnek Palusek.
A szakértő úgy fogalmazott, hogy normális esetben az tűnik a legészszerűbbnek, hogy az egymással szomszédos államok álljanak a legszorosabb szövetségben.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök az elmúlt napokban több balkáni országban is járt, a kormányfő Palicson elhangzott kérésének eleget téve pedig Belgrád szabadlábra bocsátotta a korábban őrizetbe vett koszovói rendőröket is. Palusek Erik ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott:
Mint a nemzetközi színtéren mindenki, Magyarország is nyugalomra inti és a békés rendezésre biztatja a térség országait és nemzeteit egymás vitás kérdéseinek megoldásában. A térség országaival ápolt jó viszonyok elősegíthetik a konfliktusok tárgyalásos úton történő rendezését.
A szakember feltételezése szerint ugyanakkor a szerb hatóságok egyébként is szabadon engedték volna a nemrég letartóztatott három koszovói rendőrt, mert jelenleg szinte mindenki inkább a koszovói felet tekinti a feszültség szítójának, így a szerbek továbbra is azt kommunikálhatják, hogy a békés rendezés hívei, józan és békés politikával lépnek fel, ami jelen állás szerint az ő pozícióikat erősítheti – tette hozzá Palusek.
Mint arról beszámoltunk, múlt kedden, Budapest és Belgrád Palicson 12 megállapodást is kötött. Ezek között magára a Magyar–Szerb Stratégiai Együttműködési Tanács megalakítására vonatkozó dokumentum is szerepel, emellett több területen is rögzítették együttműködésüket a felek, valamint szerződés született a Szerbiai Gázművek és az MVM között a közös Serbhungas Újvidék Kft. megalakításáról.
Borítókép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök és Ana Brnabics szerb miniszterelnök fogadja Novák Katalin köztársasági elnököt és Orbán Viktor kormányfőt a Magyar–Szerb Stratégiai Együttműködési Tanács ülése előtt a vajdasági Palicson 2023. június 20-án (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)
