Az indoklás szerint háború idején Európa nem engedheti meg magának, hogy alulmaradjon a narratívák küzdelmében − írja a Politico.
Különösen válság idején fontosabb, mint valaha, hogy a demokratikus intézmények világosan kommunikáljanak minden polgárral a legsürgetőbb kihívásainkkal kapcsolatos intézkedésekről
− mondta a bizottság szóvivője a kommunikációs költségvetés megemelésével kapcsolatban. Az összeget azonban többen túlzónak tartják.
Kevesebb forrásból is lehet vérszegény tájékoztató kampányokat kidolgozni
− reagált Rasmus Andresen német EP-képviselő, a Zöldek költségvetési szóvivője.
Szeretném hallani tőle (Ursula von der Leyentől), hogy pontosan mit tervez azzal a pénzzel, és miért nem elég a jelenlegi költségvetés a bizottság kommunikációs feladatainak ellátására
− tette fel a kérdést Johan van Overtveldt jobboldali belga képviselő, aki a parlament költségvetési bizottságának elnöke.
A bizottság ráadásul azt javasolja, hogy olyan meglévő uniós alapokból vonjanak el pénzt, mint például a mezőgazdaság, a kutatás, a migráció vagy az Erasmus diákcsereprogram. Ezt sem a jobb-, sem a baloldal nem nézi jó szemmel az Európai Parlamentben.
Az EB által vállalati kommunikációnak nevezett összeg azon a kétszázmillió eurós kommunikációs költségvetésen felül lenne, amelyen a testület több más uniós intézménnyel − köztük az Európai Parlamenttel, az Európai Beruházási Bankkal és az EU diplomáciai részlegével − osztozik.
A bizottság szerint a kiadások csak a jövő évi uniós választások után növekednének.
Van Overtveldt szerint ugyanakkor a döntéshez még a parlamentnek is lesz egy-két szava. – Ez még nem lefutott ügy − nyomatékosította a költségvetési bizottság feje.
Sokaknak egyébként az sem tetszik, hogy a bizottság a kommunikációs partnercégek kiválasztásában is előszeretettel támaszkodik német társaságokra. Nemrégiben például egy nagy, ötmillió eurós PR-szerződést gyorsított eljárás keretében nyert el két német testvérvállalat.
Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)
